Donald Trump nem viccelt, tényleg elindította a folyamatot, és átnevezteti a Mexikói-öbölt Amerikai-öböllé. Mit akar ezzel? Ez valami hangzatos kommunikációspatron-durrogtatás, vagy komolyan gondolja? Egyáltalán megteheti ezt?
Trump elnök beiktatása első napján (sok más mellett) aláírta azt a végrehajtási rendeletet is, amely arra kötelezi a szövetségi kormányt, hogy a hivatalos térképeken változtassa meg a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre. A névváltoztatás egyike volt azoknak a „földrajzi” céloknak és intézkedéseknek, amiket még január elején hirdetett meg: miszerint igényt tart Grönlandra, visszaszerzi a Panama-csatorna feletti ellenőrzést, Kanadát pedig szívesen látná az USA 51. szövetségi államaként.
„Az Amerika-öböl milyen szép név és helyénvaló” – mondta Trump a január 7-i Mar-a-Lagó-i sajtótájékoztatóján.
„De miért nem nevezzük [az USA-t] Mexikói Amerikának? – válaszolta pikírten Claudia Sheinbaum mexikói elnök egy történelmi térkép előtt, ahol ezen a néven szerepel Észak-Amerika.
És valóban. Az 1846–48 közötti amerikai–mexikói háborúig még Mexikóhoz tartozott a mai Kalifornia, Nevada, Utah, Arizona és Új-Mexikó állam is. 1836-ig Texas is, de kivált, és 1845-ben csatlakozott az USA-hoz. Pont Texasért robbant ki a konfliktus, ami az amerikaiak totális győzelmével ért véget, Mexikó elvesztette területének felét, és az öböl északi-nyugati partja is teljesen az USA része lett.
Nevezték az öblöt korábban Új-Spanyolország-öbölnek, Spanyol-tengernek, Floridai-tengernek, az 1600-as évek óta pedig Mexikói-öbölnek. És Trumpig nem volt baja ezzel senkinek.
Ez a legnagyobb öböl a világon, területe nagyjából akkora, mint Alaszkáé, körülbelül 1500 kilométer széles, és az USA, Mexikó és Kuba határolja. A partvonal egyesült államokbeli része 2700 kilométer, a mexikói 2805 kilométer hosszú,
tehát majdnem fele-fele arányban birtokolja a két ország.
Több szempontból is különleges hely. Itt születnek az Egyesült Államok öbölparti városait évről évre megtépázó félelmetes hurrikánok. És innen indul ki az öböl, gulf szóról elnevezett, az Észak-Amerika keleti és Európa nyugati területeinek éghajlatát enyhévé változtató meleg és gyors Golf-áramlás is (Gulf stream), amit az egyik amerikai alapító atya, a természettudós-politikus Benjamin Franklin azonosított először, és adott ki róla térképet 1777-ben.
De ami talán még fontosabb, az Öböl a világ egyik jelentős tengeri kőolajlelőhelye. Az USA kitermelésének 14 százaléka innen származik.
Trump beiktatáskor aláírt átkeresztelő rendeletének indoklásában is hangsúlyosan szerepel ez az ok. „A medence gazdag geológiája a világ egyik legcsodálatosabb olaj- és gázrégiójává tette, amely nemzetünk nyersolajtermelésének nagyjából 14 százalékát biztosítja, valamint folyamatosan olyan új és innovatív technológiák kifejlesztésére ösztönöz, amelyek lehetővé teszik, hogy kinyerjük a világ legmélyebb és leggazdagabb olajlelőhelyeit” – fogalmaz a rendelet, ami külön kitér a „garnélarákoktól, sügérektől és más fajoktól hemzsegő” öböl dollármilliókat hozó halászatára, az amerikai turizmusra, valamint a létfontosságú, milliárddolláros tengeri szállítási iparra, a világ legnagyobb és leglenyűgözőbb kikötőire.
Nem vitás, az öböl az Egyesült Államok kulcsfontosságú területének számít, talán ezért is emlegetik időnként a keleti és csendes-óceáni mellett az Egyesült Államok „harmadik partjaként”.
De mit hozhat a névváltoztatás? Nyilvánvalóan semmit. Nem lesz magasabb a hozam, ha ezentúl az Amerikai-öböl mélyéből termelnek a kőolajfúró tornyok. Az egész átkeresztelősdi csak egy szimbolikus lépés az „Amerika az amerikaiaké” szólam egyik hangzatos reprezentálására.
Mivel a tengeri területek elnevezésére nincs hivatalos nemzetközi egyezmény vagy jegyzőkönyv, és nem létezik olyan nemzetközi testület, amelyik kimondhatná a végső szót,
Trumpnak jogában áll elrendelni az Egyesült Államokban használt földrajzi nevek módosítását.
Más kérdés, hogy a többi ország tiszteletben tartja-e, átveszi-e a változásokat. Módosíthatják az öböl nevét az amerikai térképeken, hivatalos dokumentumokban, de más országok, így a többi öbölparti ország sem köteles követni a példát.
A földrajzi helynevek átnevezése az Egyesült Államok Földrajzi Nevek Tanácsához (U.S. Board on Geographic Names) tartozik. Alapelvük szerint elutasíthatják a névváltoztatást, „hacsak nincs rá nyomós ok”. Az új elnök vehemens eltökéltsége valószínűleg annak számít.
Az egész Mexikói-öbölre viszont nincs (és nem is lehet) hatásköre az amerikai szövetségi testületnek. Trump rendelete úgy fogalmaz, hogy az „Egyesült Államok kontinentális talapzatával határolt területet [a belügyminiszter] »Amerika-öböl«-re nevezze át. Északkeleten, északon és északnyugaton Texas, Louisiana, Mississippi, Alabama és Florida államokig terjed a tenger felőli határ Mexikóval és Kubával a korábban Mexikói-öbölnek nevezett területen”. Amit úgy lehet értelmezni, hogy csak a Mexikói-öböl Egyesült Államok határain belüli északi részét keresztelik át Amerika-öbölnek.
Erre pedig 30 napja van az adminisztrációnak.
Egyelőre nem világos, hogy a digitális navigációs alkalmazások milyen nevet tüntetnek majd fel. Az Egyesült államokban a Google Earth (Maps) a legszélesebb körben használt digitális navigációs alkalmazás, de valószínűleg a világ más részein is a legnépszerűbbek közé tartozik. Irányelvük és bevett gyakorlatuk szerint semlegesek maradnak a nemzetközi geopolitikai vitákban, és azt az elsődleges helyi nevet jelenítik meg, amelyet a vele szomszédos szuverén nemzetek adnak az adott vizeknek. Ha minden szomszédos ország egyetért, akkor a közös név jelenik meg, például „Karib-tenger”, persze különböző nyelveken. Ha azonban vita van az elnevezés körül,
akkor mindkét nevet megjelenítik, és a preferált feliratot közelebb helyezik az azt használó országhoz vagy országokhoz.
Még nem változtattak az öböl nevén az online térképeken, de ha megtörténik, akkor valószínűleg az USA-hoz tartozó vizekre az Amerikai-öböl felirat kerül majd. Még akkor is, ha azt üzente Trumpnak a mexikói elnöknő, hogy „az öblöt az egész világ Mexikói-öbölnek fogja hívni a jövőben is”.
Hogy mekkora szimbolikus ereje van a neveknek, jól mutatja Irán és Szaúd-Arábia évtizedek óta nem múló, diplomáciai feszültséget okozó vitája az őket elválasztó tengerrészről. Irán Perzsa-öbölnek, Szaúd-Arábia Arab-öbölnek hívja a stratégiai fekvésű vizet. Kompromisszumként Perzsa- (Arab-) -öbölként tüntetik fel sok térképen.
Az Egyesült Államok haditengerészete az Arab-öböl kifejezést használja, hogy elkerülje a súrlódást a fontos szaúdi szövetségesével, de az Egyesült Államok földrajzi nevekkel foglalkozó testülete hivatalos ügyekben engedélyezte a Perzsa-öböl használatát is.
Japán és Dél-Korea is régóta vitázik azon, hogy minek nevezzék a Koreai-félsziget és a japán szigetcsoport közötti vizeket. Tokió katolikus papok és európai felfedezők 17. századi térképeire hivatkozva Japán-tengernek nevezi, Dél-Korea azonban kifogásolja ezt a nevet arra hivatkozva, hogy az 1910 és 1945 közötti japán gyarmatosítást idézi, ezért Keleti-tengerként emlegetik.
A Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnám közötti tengert Kína, Malajzia és Brunei Dél-kínai-tengernek hívja, a Fülöp-szigetek Nyugat-Fülöp-tengernek, Vietnámban pedig Keleti-tengernek vagy Déli-tengernek. Négy név. Kompromisszumként felmerült, hogy egy huszárvágással nevezzék el Délkelet-ázsiai-tengernek a világ legforgalmasabb hajózási területét.