Éjszakánként a városok fényei elnyomják a csillagokét, így hiába vágynánk rá, egyre kevesebben és kevesebbszer láthatjuk a Tejutat. A fényszennyezés azonban nem csupán a természetes éjszakai égboltot fedi el, hanem súlyos hatással van az élővilágra és az emberi egészségre is. Madarak, rovarok és tengeri teknősök milliói veszítik el tájékozódási képességüket, miközben a mesterséges világítás alvászavarokat és betegségeket okozhat az embereknél. A probléma pedig egyetlen mozdulattal orvosolható: a fények lekapcsolásával. Ez persze nem várható el mindenhol a napjaink fogyasztói igényeit ismerve, azonban egyre több közösség csatlakozik a sötét égbolt megőrzéséért folytatott küzdelemhez, amely nemcsak az éjszakai ég csodáját hozhatja vissza, hanem az élővilágot és a környezetet is megóvhatja.
Vidékre utazva, a sivatagban vagy a sarkkörök közelében a városi ember szinte minden egyes alkalommal rácsodálkozik arra, hogy milyen szép csillagos az ég. Ez nem is különösen meglepő annak fényében, hogy a nagyobb településeken az utcai lámpák és az épületeket megvilágító reflektorok fénye miatt csupán azok glóriáit látjuk, míg az éjszakai égbolt részletei alig vehetők már ki – emiatt pedig már meg sem fordul a fejünkben, hogy az eget kémleljük.
A fényszennyezés napjaink egyik legszembetűnőbb problémája, amely amellett, hogy lehetetlenné teszi azt, hogy a csillagokat és a Tejutat kémlelve romantikázhassunk esténként, az élővilágra is rendkívül káros hatást gyakorol.
A probléma pedig számokban is kifejezhető. 1977. július 13-án egy villámcsapás következtében teljes áramszünet borította sötétségbe New York városát. A zavargásokat szító kimaradás során a felhőkarcolók, a neonreklámok és az utcai lámpák fénye egy pillanat alatt eltűnt, így hosszú évtizedek után először a város lakói ismét láthatták a Tejutat. Ez a kivételes alkalom egyértelműen rávilágított arra, amit sokan már észre sem vehetnek: az emberek többsége ma már egyáltalán nem tudja élvezni a természetes éjszakai égbolt látványát.
A fényszennyezés következtében ma a világ lakosságának harmada – Észak-Amerikában pedig a 80 százaléka – már egyáltalán nem látja a Tejutat.
Pedig nem csak személyes okokból lenne érdemes odafigyelni a problémára.
A mesterséges fények elterjedése nem csupán esztétikai veszteséget jelent. A világon évente átlagosan 10 százalékkal nő az éjszakai égbolt szennyezettsége, és ennek súlyos következményei vannak a természetre és az emberekre egyaránt. A világ legtöbb élőlénye ugyanis alkalmazkodott az éjszakai sötétséghez, így a mesterséges világítás zavaróan hathat rájuk. Csak az Egyesült Államokban évente egymilliárd madár pusztul el az épületeknek ütközve, mert a városok fényei eltérítik őket a vándorútjukról, de az éjjeli rovarok és még a fák levélfejlődése is károsodhat a túlzott megvilágítás miatt.
A tengeri teknősök különösen érintettek. A fészkelő nőstények és a frissen kikelt kisteknősök a csillagok és a hold fényének tükröződését követve találják meg az óceánt.
A part menti települések erős fényei azonban összezavarják őket, így gyakran rossz irányba indulnak el, ahol kiszáradás vagy ragadozók áldozatává válnak.
„Találtunk már teknősöket liftaknában is” – mondta Rachel Tighe, a floridai Sea Turtle Conservancy szakértője.
Persze korántsem csak az állatvilág szenved a fényszennyezés miatt. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a túlzott mesterséges fény káros hatással van az emberi szervezetre is. Az alvászavarok mellett összefüggésbe hozták már az elhízással, a depresszióval, a cukorbetegséggel és a rákkal is. „Tudjuk, hogy ha a hőmérsékletet megváltoztatjuk, annak óriási hatása lehet az élővilágra. Képzeljük el, milyen következményekkel járhat, ha a fényciklusokat zavarjuk meg” – mondta a CNN megkeresésére Kevin Gaston, az Exeteri Egyetem fényszennyezéssel foglalkozó professzora.
A klímaváltozással vagy az erdőirtással ellentétben a fényszennyezés viszonylag könnyen kezelhető – akár egyik napról a másikra is. És hogy mi a legjobb módszer? Egyszerűen le kell kapcsolni a lámpákat. Mindez meglehetősen elrugaszkodott ötletnek hangzik, azonban a jelenkor fogyasztási igényei mellett is volt település, ahol ennek ellenére lenyomták a kapcsolókat – még ha először nem is szándékosan. A Colorado állambeli Crestone városában 2020-ban elromlott a közvilágítás, és a helyieknek nem volt pénzük a javításra. Pár nap elteltével azonban egyre többen jelezték, hogy tetszik nekik a sötétebb éjszaka és a csillagos égbolt látványa. Végül a város vezetősége úgy döntött, hogy nem kapcsolják vissza a lámpákat.
„Ma már erős közösségi támogatás áll a sötét égbolt megőrzése mögött” – mondta Kairina Danforth, a település akkori polgármestere. Crestone aztán ezen felbuzdulva hamarosan csatlakozott is a DarkSky International által elismert Dark Sky Communities közösséghez, amely világszerte harcol a felesleges világítás csökkentéséért.
Bármennyire is meglepő, a szakértők szerint a megoldás kulcsa a világítás okosabb használata. A DarkSky szervezet három alapelvet javasol:
A sötét égboltot célzó programokat világszerte egyre több város követi, ennek keretein belül sok helyen energiatakarékos lámpákra cserélik a közvilágítást, és csökkentik a felesleges fényeket.
Európában 2022 óta már uniós szintű javaslatok is születtek a fényszennyezés mérséklésére.
A változásoknak köszönhetően pedig nemcsak az élővilág nyer, hanem a gazdaság is. A világ elektromosenergia-fogyasztásának 17-20 százalékát teszik ki a lámpák, így ezek csökkentése komoly költségmegtakarítást jelent. Ráadásul egyre több turisztikai régió profitál a csillagturizmusból, amely az éjszakai égbolt szépségét kínálja az utazóknak.
Mindezek ellenére a fényszennyezés elleni harc továbbra sem egyszerű. Még a világ legsötétebb helyei, mint a chilei Atacama-sivatag, sem maradnak érintetlenek: a közeli városok fényei ugyanis már itt is megjelennek a horizonton. Ehhez mérten a szakértők becslései sem feltétlen túloznak, ugyanis szerintük 30 év múlva már nem lesz olyan hely a földön, amelyet nem sújt majd a fényszennyezés.
(Borítókép: maxchu / Getty Images Hungary)