Tanulmányuk szerint az 50 és 69 év közötti nők rutinszerű mammográfiás szűrése és szorosabb szakorvosi felügyelete 10 százalékkal csökkentette a melldaganat miatti halálozási arányt. Ugyanakkor a hetven év fölötti nők körében - akik szakorvosi vizsgálatokon szintén megjelentek, ám mammográfiát nem végeztek náluk rutinszerűen - 8 százalékkal csökkent a mellrák miatti halálozás, ami azt jelezheti, hogy maga a mammográfia szerény haszonnal járt a megelőzésben.
Van csökkenés a halálozási arányban, ám kisebb, mint vártuk - értékelte Mette Kalager kutatásvezető, az Oslói Egyetemi kórház munkatársa, akinek tanulmánya a New England Journal of Medicine című szakfolyóirat legfrissebb számában jelent meg.
A kutatók a halálozási arány 30 százalék körüli csökkenésére számítottak a két százalékos csökkenés helyett. Gilbert Welch, a patinás New Hampshire-i orvostudományi egyetem, a Dartmouth Medical School munkatársa úgy véli, a mostani eredmények szerint 2500, ötven év feletti nő közül csak egynél előzi meg a mellrák miatti halálozást az elvégzendő mammográfia, miközben 1000 nőnél csak "valami gyanúsat" találnak az orvosok. Utóbbiak közül 500 nő szövetmintavételnek lesz kitéve, 5 és 15 közötti számban pedig feleslegesen kezelnek nőket olyan állapottal, amely valójában sohasem jelentkezett náluk.
Kalager csoportja a tanulmányhoz 40 075 nő adatait elemezte, amelyeket 1996-tól gyűjtöttek Norvégiában attól az évtől, amikor az emlőszűrő programot kiterjesztették az országban. A norvég tanulmány felélesztette az évek óta tartó vitát a rutinszerű mammográfiás szűrés hasznáról.
A 250 ezer dollárral (53 millió forint) járó Lasker-díjat október 1-jén adja át az Albert és Mary Lasker Alapítvány. Egy negyedik tudóst az orvosbiológiai kutatások terén végzett több évtizedes munkájáért ismernek el a díjjal.
A klinikai kutatásokért járó díjat az 54 éves Napoleone Ferrarának ítélték oda, aki a kaliforniai székhelyű Genentech vállalat munkatársa. Ferrara 1989-ben fedezte fel a VEGF jelű fehérjét, majd felhasználásával kifejlesztett egy kezelést, amely jelentősen javítja az időskori makula-degenerációval élő emberek látását.
Az alapkutatások területén megosztva kapta meg a díjat Douglas Coleman (78), a Bar Harbor-i Jackson Laboratory munkatársa és Jeffrey Friedman (56), a New York-i Rockefeller Egyetem kutatója. Mindkettőjüket a leptin hormon felfedezéséért ismerték el, amely vegyület az étvágy és a testsúly szabályozásában játszik szerepet. Az 1970-es években Coleman mutatta meg, hogy az egerek vérében van valamiféle étvágyszabályozó anyag. Friedman 1994-ben azonosította az anyagot, és elnevezte leptinnek.
Az orvosi kutatások területén elért különleges teljesítményéért David Weatherall-nak (77), az Oxfordi Egyetem munkatársának ítélték az idei Lasker-díjat. Az elismerést az 50 éven át, egyebek közt a talasszémiának nevezett örökletes vérszegénység témakörében végzett munkásságáért kapta.
A Lasker Alapítványt 1942-ben hozták létre, sokan a Nobel-díj előfutárának tekintik.
Szakemberek szerint a leletek hozzájárulhatnak azoknak a fehér foltoknak a tisztázásához, amelyek Dél-Kalifornia történetében mutatkoznak.
A jó állapotban megmaradt helyszín közel 1500 csontmaradványt rejt, beleértve egy olyan óriásmacska fosszíliáját, amely a kardfogú tigris elődje volt. Azonosították medveméretű lajhárok, kétféle teve és kisebb rágcsálók csontjait is, csakúgy, mint egy eddig ismeretlen szarvasfajta, ló és vélhetően láma maradványait. A munkálatok során a növényvilág emlékeit őrző nyomokat is találtak.
Mindezek alapján a tudósok úgy vélik, kitölthetik hézagos ismereteiket arról, hogy hogyan működött a térség ökoszisztémája az 1,8 millió évvel ezelőtt kezdődött és időszámítás előtt 300 ezer évig tartó földtörténeti korban. A leleteket eltávolították a helyszínről, és a jövő évtől kiállításon mutatják be a csontokat.
A rendszeresen családi körben, közösen elfogyasztott étkezések csökkentik az elhízás kockázatát - állapította meg a CREDOC, az étkezési szokásokat vizsgáló francia közvélemény-kutató intézet.
A francia modellben a felvett kalória mintegy kilencven százaléka a főétkezésekkor kerül a szervezetbe, ezzel szemben az Egyesült Államokban több mint húsz százalékát a főétkezéseken kívül gyűjtik be az emberek - köztes étkezések és nassolások során.
Az intézet adatai szerint Franciaországban csupán 15 százalék az elhízottak aránya, míg az Egyesült Államokban 27 százalék. A tengerentúlon a táplálkozás inkább technikai cselekvéssé degradálódott, míg a franciák számára a társadalmi élet szerves része. A közös étkezések ráadásul az evési zavarokat, például a falási rohamokat is segítenek megakadályozni.
A megállapítást a Nature Genetics című szakfolyóiratban tették közzé, két további tanulmánnyal együtt, melyek ugyanezt a DNS-régiót, valamint négy másik szakaszt a petefészekrákkal hozták összefüggésbe.
Az első tanulmány olyan nőkre koncentrált, akik a BRCA1 gén hibás változatát hordozzák, ami jelentősen növeli a mellrák kialakulásának kockázatát. A hibás BRCA1 génváltozattal rendelkező nők mintegy kétharmadánál (65 százalék) alakul ki hetvenéves korukig mellrák, és mintegy 40 százalékuknál petefészekrák.
A tanulmányok szerint ha a BRCA1-et hordozó nőknél jelen van a 19p13 néven ismert DNS-szakasz kockázatos változata, akkor a rák kialakulásának még nagyobb a valószínűsége. Antonis Antoniou kutatásvezető, a Cambridge-i Egyetem munkatársa szerint ez a régió leginkább egy hangerő-szabályozóhoz hasonlítható, amely vagy növeli, vagy csökkenti a hibás BRCA1 génváltozat miatti rákkockázatot.
Egy másik tanulmányban ugyancsak a 19p13 régiót vizsgálták a genetikusok, és összefüggésbe hozták a petefészekrák kialakulási kockázatával olyan nőknél, akik nem hordozták a BRCA1 hibás változatát.
Az Isztambuli Egyetem régészei által feltárt sírban öten aludták örök álmukat: két felnőtt és három gyermek. Az egyik kis halott külön feküdt, a másik kettőt a felnőttek lábai között helyezték el. Mind az öt halottnak hátracsavarták a karjait és megkötözték. Az ásatásokat irányító Necmi Karul, az egyetem docense szerint a kutatások jelenlegi fázisában még nem lehet tudni, hogy az elhunytakat kivégezték-e, vagy feláldozták, ahogy nem ismeretes az sem, hogy egy családról van-e szó. A további vizsgálatok során állapítják majd meg az elhunytak nemét és pontos korát is.
Harminchét antik sírt tártak fel görög régészek egy vaskori nekropoliszban Pella, az ókori Makedónia fővárosának közelében. A feltárások 2000-ben kezdődtek, és azóta ezernél több sírt tártak fel, ám az archeológusok meggyőződése szerint az ásatási terület a régészeti helyszínnek alig öt százalékát teszi ki.
Az idei ásatási szezonban 37 temetkezést tártak fel, amelyek közül a legkorábbiak a Kr.e. 650-ből, a legkésőbbiek pedig a hellenisztikus korból (Kr.e. 320. - Kr. e. 146.) származnak. A sírokból vaskardok, tőrök, dárdák kerültek elő, ahogy találtak kerámiaedényeket, vázákat, valamint aranyból, ezüstből és vasból készített ékszereket is. Egy a Kr.e. VI. századi harcost bronzsisakjával, teljes fegyverzetével, valamint ékszerekkel helyezték végső nyugalomra. Pella az ókori Makedónia fővárosa, a mai Szalonikitől 40 kilométerre észak-nyugatra található. A Kr.e. V. században Arkhelaosz király alapította a régi főváros, Aigai (mai Vergina) helyett. II. Philipposz és III. Alexandrosz (Nagy Sándor) építtette ki, amely a Kr.e. IV. században Makedónia legjelentősebb városa volt.
Az utóbbi három évtizedben harminc százalékkal csökkent az Ararát-hegység gleccsereinek felszíne: a folyamat háttérében vélhetően az éghajlat felmelegedése áll.
A Törökország és Örményország határán emelkedő bibliai hegység gleccsereit műholdfelvételek alapján vizsgálták kutatók. Az adatok szerint az ötezer méter feletti magasságba nyúló hegységben - ahol Noé bárkája "partot ért" - 1976-ban még nyolc négyzetkilométernyi területet foglaltak el a gleccserek, 2008-ban már csak öt és fél. A visszahúzódás mértékét évente hét hektárra becsülik a török kutatók.
Az olvadás legvalószínűbb oka az éghajlatváltozás. A megfigyelések szerint az Ararát-hegység vidékén évente 0,03 százalékkal emelkedett a megfigyelt időszakban az átlaghőmérséklet. Ugyanakkor más okok, így a csapadékmennyiségnek és a napsütéses órák számának növekedése, valamint a terepviszonyok változása is közrejátszhattak a folyamatban.
Bajkonurból újabb orosz teherűrhajó indult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy utánpótlást vigyen az ott dogozó hat űrhajósnak. A Progressz két nap múlva éri az állomást.
Az űrhajó 2,5 tonna terhet visz: élelmiszereket, vizet, oxigént, tisztálkodási eszközöket, üzemanyagot és a tudományos kísérlethez szükséges eszközöket, valamint postát a három orosz és három amerikai űrhajósnak. A rakományban megtalálhatók a 2010-es oroszországi népesség összeírás adatlapjai is, amelyeket az egyik orosz űrhajós hoz vissza a földre novemberben.
Az asztronauták egyebek mellett 8 kilogramm friss gyümölcsöt - almát és grapefruitot -, valamint tavasz óta először 5 kilogramm friss paradicsomot is kapnak olyan különleges tartókban, amelyek hónapokig frissen tárolják az élelmiszert. Szabadidejük eltöltését új DVD-k segítik, és Fjodor Jurcsihin orosz fedélzeti mérnök kérésére Alekszej Tolsztoj Első Péter című regénye is bekerült a rakományba.
A University College London kutatói harmincnál több korábbi tanulmány elemzésével jött rá az erős kézfogás és a hosszú élet közötti összefüggésre. Vizsgálatuk eredményeit a The British Medical Journal (BMJ) című orvosi folyóirat legutóbbi számában közölték.
A szakemberek olyan egyszerű teszteket kerestek, amelyek segítségével megjósolható, hogy mely páciensek vannak nagyobb kockázatnak kitéve, kikre szükséges jobban odafigyelni. Az eredeti vizsgálatok több tízezer, többnyire hatvan év fölötti ember bevonásával készültek. A felmérésekben az idősebbek fizikai képességeit mérték, majd a későbbiekben összevetették a halálozási adatokkal. A kutatók megállapítása szerint a halálozási arány a tanulmányok ideje alatt 67 százalékkal magasabb volt azoknál, akiknek kézfogása gyenge volt, azokhoz képest akiké erősnek bizonyult. Hasonló összefüggést találtak a járás gyorsasága és a karosszékből való felállás, valamint a halálozási arány között is: a lassabban járó és székből felemelkedő emberek nagyobb kockázattal haltak meg a rákövetkező időszakban. Használható kockázati jelzőnek mutatkozott az egyensúly egy lábon való megtartása is.
A ma már ritkának számító északi simabálnát (Eubalaena glacialis) koponya nélkül találták meg Greenwich városrészben a folyóparti vastag iszapban. A bálnák olykor felúsznak a Temzén, történelmi feljegyzések tanúskodnak az ilyenkor a lakosság körében keletkező hatalmas izgalomról - magyarázta Francis Grew, a Londoni Múzeum munkatársa.
A tengeri emlős életében 16 méter hosszú lehetett. A most fellelt csontok, amelyek együtt fél tonnát nyomnak, az üledékben uralkodó anaerob körülményeknek köszönhetően igen jó állapotban maradtak fenn. A lelet helyéből a szakértők kizárták, hogy az állat természetes körülmények közepette vetődött volna partra. A bálnát szerintük úgy vonszolták a partra, hogy leöljék.
A bálna csontvázát szeptember 14-ig lehet megtekinteni a múzeum dokknegyedében. Ezt követően további vizsgálatok céljából a londoni Természettudományi Múzeumba helyezik majd át.
Egy új típusú vegyülettel sikerült megakadályozni, hogy toxikus lerakódások képződjenek a kísérleti egerek agyában, mindezt a hasonló Alzheimer-kór elleni szerek mellékhatásai nélkül. Az új szer a gamma-szekretáz nevű enzim működését változtatja meg anélkül, hogy teljesen blokkolná azt.
Több gyógyszercég fejlesztett már ki gamma-szekretázt blokkoló szereket annak reményében, hogy azok megakadályozzák a béta-amiloid nevű fehérje kirakódását az agyban. Ez a folyamat ugyanis az idegsejtek pusztulásához vezet az Alzheimer-kór esetében, ám maga az enzim fontos szerepet játszik a sejtek alapműködésében is.
Steven Wagner kaliforniai kutatócsoportja több ezer molekulát elemzett, hogy olyat találjon, amely a megfelelő módon változtatja meg az enzim működését. A legígéretesebb vegyületeket génmódosított egérmodellen vizsgálták, amelyek agyában alzheimeres fehérjeplakkok képződnek.
Végül találtak egy molekulát, amely megakadályozta a lerakódások képződését az agyban, ám nem befolyásolt más agyi folyamatokat. Ez lett az NGP555-ös vegyület. A kutatók reményei szerint hamarosan humán próbákat is kezdhetnek a potenciális gyógyszermolekulával. A tanulmány a Neuron című szakfolyóiratban jelent meg.
A HIV-vírus meleg férfiak körében való terjedése Franciaországban "kicsúszni látszik az ellenőrzés alól" annak ellenére, hogy az új esetek száma összességében csökkent az országban - állítják egy csütörtökön közzétett tanulmány szerzői.
A közegészségügyi helyzetet figyelő francia intézet adatai szerint 2008-ban mintegy 7 ezer új HIV-fertőzöttet regisztráltak az országban, akiknek közel fele homoszexuális férfi.
A The Lancet Infectious Diseases című egészségügyi folyóiratban megjelent tanulmány adatai szerint Franciaországban a 2003-as 8930-ról 2008-ra 6940-re csökkent az új HIV-fertőzött esetek száma. Az általános csökkenés ellenére a meleg férfiak körében azonban nem változott a szám, az új fertőzések 48 százaléka e csoportban történt 2008-ban.
Mint Stephane le Vu kutatásvezető kiemelte, a HIV átadása aránytalanul érintett egyes kockázati csoportokat, és a meleg férfiak körében kicsúszni látszik a kontroll alól.
A folyóirat ugyanazon számában megjelent kommentárjában Robert Hogg vancouveri szakértő hangsúlyozta, hogy az illetékeseknek újra kellene gondolniuk a HIV-fertőzéssel kapcsolatos megelőzési stratégiát.
Két genetikai mutációt azonosítottak kutatók, amelyek szerepet játszanak az egyik legnehezebben kezelhető típusú petefészekrák kialakulásában: a tumor ki- és bekapcsoló gombját jelenthetik.
A megállapítások - melyeket két különböző kutatócsoport tett közzé a Science és a New England Journal of Medicine (NEJM) című tudományos folyóiratokban - felvetik a rák kialakulásának eddig nem ismert mechanizmusát is.
Bert Vogelstein, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatója és csoportja a Science-ben megjelent cikkében az ARID1A és a PPP2R1A jelöléssel látta el a két új gént. Mint közleményükben hangsúlyozták, eredményük lehetővé teszi új biomarkerek és terápiák kidolgozását a petefészekrák világos sejtes típusánál.
A NEJM-ben megjelent másik friss tanulmányban David Huntsman, a Brit Columbia-i Rákügynökség kutatója és csoportja az ARID1A génre összpontosított. A világos sejtekből álló petefészekrák az összes ilyen tumor mintegy 10-12 százalékát teszi ki, az egyik legagresszívabb forma, kemoterápiára általában nem reagál.
Huntsman csoportja úgy találta, hogy az ilyen típusú rákkal élő páciensek 46 százalékánál fordul elő mutáció az ARID1A jelű génnél. Egy további típusnál, az endometroid típusú petefészekráknál pedig 30 százalékos a génmutáció gyakorisága.
A kutatók úgy vélik, hogy az ARID1A úgynevezett tumorszupresszor gén, amely segít a rákos sejtek megfékezésében. Ha azonban mutálódik, ezt a feladatát nem képes végrehajtani.
A Szobrász csillagképhez tartozó NGC 300 már távcsővel is jól látható.
A kutatók szerint a galaxis formája "figyelemreméltóan normális", ezáltal kutatási célokra kiválóan alkalmas. A csillagászok ezen a példaszerű galaxison akarják tanulmányozni a Tejúthoz hasonló spirálgalaxisok felépítését.
Hogy a szerdán bemutatott kép elkészülhessen, a chilei ESO több éven keresztül fényképezte éjszakánként a galaxist. A sok felvételből különböző fényszűrők segítségével készült el a felvétel, az expozíciós idő összesen csaknem ötven órát tett ki.
Az NGC 300 galaxist először a XIX. század elején észlelte James Dunlop skót csillagász.
Amerikai kutatók leírták és közzétették a pulyka genetikai állományának jelentős részét.
A pulyka (Meleagris gallopavo) húsa igen népszerű az amerikaiak körében, a genetikai tanulmányokból származó új információk pedig segíthetik a tenyésztőket, hogy a korábbinál nagyobbra növő, jobb minőségű húst adó állatokat neveljenek.
A pulyka-DNS szekvenálását végző programban 28 amerikai és nemzetközi kutatóintézet 68 kutatója vett részt.
"A pulykagenomot kevesebb, mint egy év alatt szekvenáltuk, költsége a töredéke volt annak, amennyibe a csirke és a tehén genomjainak meghatározása került" - mondta el Julie A. Long, a kutatás egyik vezetője.
A háromszáz méter hosszú és négy méter széles utat tölgyfagerendákra és kavicságyra fektetett pallók alkotják. A tölgyfalécekbe csaplyukakat fúrtak, ezek segítségével erősítették egymáshoz az út elemeit - olvasható a The Irish Times honlapján.
Jane Whitaker ásatásvezető régész szerint az építmény, amely a modernkori autóúttal párhuzamosan húzódik, bronzkori úthálózat része lehetett.
A faanyag dendrokronológiai vizsgálata során a kutatók megállapították, hogy a tölgyeket Kr.e. 986-ban vágták ki, mégpedig valamilyen távolabbi vidéken. "Az út megépítése jelentős mennyiségű faanyagot, fizikai munkát és szervezést igényelt" - jegyezte meg Jane Whitaker, hozzátéve, hogy nem ismert, miért is volt szükség rá, valószínűleg egy mocsáron vezethetett át. Bár az út elég széles volt a szekerek számára, sem pata-, sem keréknyom nem látszik a fán.
Dan Young régész-ökológus szerint a faminták elemzése révén megismerhető, hogy milyenek voltak a környezeti feltételek. "Az egyik általunk vizsgált feltételezés, hogy az utat a klímaváltozásra válaszul építették meg" - fogalmazott Dan Young. A dendrokronológia a fatörzsek évgyűrűinek vizsgálatán alapuló geológiai és régészeti kormeghatározási módszer.
Cahit Gunbatti, az Ankarai Egyetem professzora szerint a két ékírásos agyagtáblára négyezer éve vésték a kereskedelmi megállapodást. A területen 1948 óta folynak ásatások, azóta körülbelül huszonháromezer ékírásos agyagtáblát tártak fel, közülük négyezer-ötszázat külföldre csempésztek. A két ékírásos agyagtábla tanúsága szerint a Kanis városában élt asszír kereskedő ónnal és textíliával üzletelt, és áruját Mezopotámiában szerezte be.
A bronzkori Kanis települést magában rejtő Kültepe (Hamudomb) régészeti helyszín Törökország középső részén, Kayseri várostól 20 kilométerre van. A Kr. e. III. évezred második felében asszír kereskedők létesítettek itt kereskedőtelepet. A város a fénykorát a Kr. e. XX-XVI. század között élte, amikor a kanesi fejedelmi központ (citadella) mellett az alsóvárosban egy asszír kereskedőtelep is virágzott. Ebben az időben az Assurból érkezett kereskedők Anatólia területén 10 nagyobb telepet (kárumot) és 10 kisebb kolóniát (wabartumot) hoztak létre. Kanis az Assurból érkező és oda induló karavánok egyik végállomása volt. A szamárkaravánok Assurból ónt, textíliát és gyapjút hoztak, és oda nemesfémet, elsősorban ezüstöt vittek. A kereskedelmi utak biztonságát megfelelő ellenszolgáltatásért a helyi uralkodók garantálták.
Az eddigi legrégebbi ismert parasztházat fedezték fel a Rajna bal partján német régészek. A szakemberek szerdai közlése szerint az Észak-Rajna-Vesztfáliában, Düren város közelében talált lelet 7200 éves. Az újkőkorszakból származó parasztházzal együtt a régészek egy egész nagytelepülést tártak fel, illetve az ebből az időszakból eredeztethető, egész Németországban eddig talált legnagyobb temető maradványait.
A rajnai régészeti emlékvédelmi hivatal szerint nagyon különleges leletről van szó. A tudomány eddig azt feltételezte, hogy a keletről érkező, megtelepedett földművesek csak a Rajnáig vándoroltak - az új felfedezés azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a folyón túlra is eljutottak.
A számítógépes technika alkalmazásával rekonstruált parasztház pajtára emlékeztet: nyolc méter magas és 35 méter hosszú lehetett, alapterülete pedig megközelítőleg 120-140 négyzetméter. Feltehetőleg nyolcan éltek a tölgyfaházban, közülük sokan gyerekek voltak - mondta el Erwin Cziesla régész.
A parasztház közelében harmincöt további, szintén az újkőkorszakból származó épületet találtak. "Valószínűleg még 40-50 ház van a föld alatt" - feltételezi Cziesla.
A régészek szerint igazán rendkívüli dolognak számít, hogy a telepesek közvetlenül a falu mellett egy temetőt is kialakítottak. A kutatók legkisebb eszközeik - kanalak és ecsetek - segítségével csaknem 110 csontvázat tártak fel. Ezek, bár évezredeken át pihentek a földben, még mindig felismerhetőek: megkülönböztethetőek a gyermekek, a fiatalkorúak és a felnőttek is. Sokuk földi maradványai mellett nefritet, vasgálicot és egyéb emlékkövet találtak.
A leletek közt hajdani istenségek szobrocskáit és vallási rituálékhoz használt köralakú agyagedényeket is találtak - közölték szerdán helyi illetékesek. Zijád asz-Szaad, a régiségekkel foglalkozó jordániai hatóság vezetőjének bejelentése szerint a szentély az időszámítás előtti VIII. századból származik, és Mabada városa mellett került napvilágra, a fővárostól, Ammántól mintegy 32 kilométerre délnyugatra.
Mint elmondta, a komlexum egy 36 négyzetméteres nagyteremmel rendelkezett, valamint két előszobával és egy nyitott udvarral. A szentély és leletei - melyeket mészkőből vagy bazaltból faragtak, agyagból készítettek vagy bronzból öntöttek - az egykori bibliai moábita királyság vallási rituáléinak összetettségét mutatják a szakember szerint.
A moábiták - akik királysága a mai Jordánia területén, a Holt-tenger keleti, hegyvidéki partjainál húzódott - közeli rokonságban voltak az izraelitákkal, noha gyakori konfliktusban álltak egymással. A babilóniaiak végül i.e. 582-ben legyőzték a moábitákat.
A tudósok a figyelemfelkeltő Calumma tarzan nevet adták az eddig nem ismert fajnak, hogy ezzel is ráirányítsák a figyelmet a hüllő és a sziget veszélyeztetett helyzetére. "Madagaszkárt a gyors léptékű fakitermelés fenyegeti" - mutatott rá Philip-Sebastian Gehring, a felfedezésről beszámoló tudósok egyike.
Az újonnan felfedezett kaméleonfaj Madagaszkár keleti partvidékén, közepes magasságú esőerdőkben él. A kutatókat meglepetésszerűen érte a felfedezése. "A tarzan kaméleon lapos pofája egyedülálló a kaméleonok között, így rögtön tudtuk, hogy egészen különleges példánnyal állunk szemben" - mondta a hatfős kutatócsoport egyik tagja.
A nagy, megrázóan rózsaszín amerikai szöcskére (Platyphyllum concavum) Kay Hrycko bukkant a pennsylvaniai Springfield városában, a háza udvarán - számolt be róla a The Morning Call című helyi napilap.
A szöcskék jellemzően zöld színűek, hogy elrejtőzhessenek a levelek között. Igen ritkán azonban előfordul olyan mutáció náluk, amely miatt rózsaszínűek lesznek az eltérő pigmentáció miatt. Bár kellemes látvány lehet a szemnek, a feltűnő szín miatt könnyű prédát jelentenek a madaraknak. Hrycko színes szöcskéje azonban már biztonságban van a ragadozóktól a nő otthonában lévő terráriumban.
Száraz vizet állítottak elő a liverpooli egyetem kutatói. A porszerű anyagban a nanoméretű vízcseppeket szilícium-dioxid borítás fed (hétköznapi nevén homok). A száraz vízpor úgy néz ki, mint a porcukor: a 95 százaléka víz, a maradék a cseppek borítása, amitől por alakú lesz az anyag.
A száraz víz nagyjából arra használható, mint a hagyományos, néhány területen azonban sokkal hatékonyabb nála. Például képes a porszerű állaga miatt olyan anyagokkal keveredni, amivel a víz nem (ilyen az olaj), illetve háromszor jobb hatékonysággal nyeli el a szén-dioxidot. Ezt a tulajdonságát az üvegházhatás, és a globális felmelegedés elleni harcban lehetne felhasználni.
Egy másik felhasználása lehet a hidrogén és a maleinsav közötti kémiai reakció felgyorsítása. Ennek a reakciónak az eredménye a borostyánkősav, a gyógyszer- és élelmiszeripar egyik fontos alapanyaga.
A Cambridge-i Egyetem tudósai szerdán ismertették kutatási eredményeiket a Journal of Clinical Investigation című szakfolyóiratban.
Ez a technológia kikerüli a humán embriók használatának szükségességét - utalt az Egyesült Államokban jelenleg is tartó, embrionális őssejtekkel kapcsolatos vitára a tanulmányt vezető Tamir Rashid, az egyetem helyreállító orvoslással foglalkozó laboratóriumának munkatársa.
A májbetegségek a fejlett országokban az ötödik leggyakoribb halálokot jelentik a szívérrendszeri betegségek, a rák, a szélütés és a légzőszervi betegségek után. Mint Rashid elmondta, eddig soha nem sikerült májsejteket növeszteni laboratóriumban, ami a májbetegségek kutatását különösen megnehezíti.
Rashid kutatócsoportja hét embertől vett bőrmintát, akik különböző örökletes májbetegségekben szenvedtek, valamint az összehasonlításhoz három egészséges embertől.
Ezután a bőrsejteket visszaprogramozták őssejtszerű állapotba: úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPS) hoztak létre. Ezt követően úgy programozták át az iPS-sejteket, hogy olyan májsejteket állítsanak elő, amelyek a pácienseknél meglévő májbetegségekre jellemző elváltozások egész sorát mutatták. Ugyanezzel a módszerrel hoztak létre sikeresen egészséges májsejteket is a kontrollcsoport bőrsejtjeiből kiindulva.
A lazacok íváshoz elhagyják a tengert, és édesvizű folyókban úsznak fel az ikra lerakásához alkalmas területig. A halaknak a Fraser folyóhoz vivő tengeri vonulási útvonalán a próbahalászatok során igen nagy számú lazacra bukkantak a szakemberek.
Becsléseink szerint a most visszavárható vörös lazacok száma 25 milliónál is több, ez 1913 óta a legnagyobb visszatérés - közölte a Csendes-óceáni Lazac Bizottság.
Már tavaly 6-10 millió halat jósoltak, ám azoknak csak kis része jelent meg végül - máig rejtély, hol maradt a többi. A folyóban rengeteg fiatal hal kelt ki és vándorolt a tengerbe 2005-ben. Szakemberek arra számítottak, közülük sok visszatér majd 2009-ben, hogy lerakja ikrái, de nem így történt. Környezetvédők úgy gondolják, hogy a halállományra a melegebb tengervíz, a kevés táplálék vagy a sok ragadozó volt hatással. Az is lehetséges, hogy egy haltenyészetről származó betegséget kaptak el.
2009 novemberében bírósági vizsgálatot is indítottak az eltűnt lazacokkal kapcsolatban, amely még nem zárult le.
A Neurology című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányba 135 idősebb japán pácienst vontak be, akik vércukorszintjét többször mérték a 10-15 éven át tartó követéses vizsgálat elején. A tanulmány későbbi szakaszaiban az Alzheimer-kórra utaló jeleket is követték a résztvevőknél.
A páciensek halálát követő boncoláskor a kutatók fehérje lerakódásokat, úgynevezett plakkokat találtak a vizsgált személyek agyában, különösen azoknál, akiknek magas volt a vércukorszintjük, amíg éltek.
A követésbe bevont emberek 16 százalékánál (21 ember) alakult ki Alzheimer-kór, mindannyiuk agyában találtak a boncoláskor lerakódásokat, melyek szintén fellelhetőek voltak azoknál, akiknek kiugróan magas volt a vércukorszintjük. A kutatók ismertetése szerint az inzulinrezisztenciával élt emberek 72 százalékánál találtak a boncoláskor az agyban plakkokat, míg azoknál, akiknél ez nem jelentkezett, 62 százalékban fordult elő.
Szaszaki Kenszuke kutatásvezető, a fukuokai Kjúsú Egyetem munkatársa szerint lehetséges, hogy a diabétesz megfelelő kontrollja hozzájárulhat az Alzheimer-kór megelőzéséhez is. A 2-es típusú cukorbetegség egyre gyakoribb világszerte, részben az emberek hosszabb élettartama és az elhízottak növekvő száma miatt
A Radiology című szakfolyóiratban közzétett írásában William R. Hendee, a kutatóközpontként és klinikaként is működő Wisconsini Orvostudományi Egyetem munkatársa emlékeztet arra, hogy a képalkotó eljárások túlhasználata növeli az egészségügy kiadásait, és felesleges többlet sugárzásnak teszi ki a pácienseket.
Egy tavaly év végi jelentés megállapítása szerint meghétszereződött az 1980-as évek óta az amerikaiakat orvosi diagnosztikai vizsgálatok miatt ért sugárterhelés. Az orvosi képalkotó eljárások közé tartozik a számítógépes tomográfia (CT), a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI), a pozitron emissziós tomográfia (PET), valamint többféle szkenneléses vizsgálat.
Hendee a túl sok elvégzett vizsgálat hátterében húzódó két fő okként egyrészt utalt azokra az orvosokra, akik saját képalkotó készülékük kihasználtságát javítják ezáltal, másrészt azokra, akik az esetleges perektől védik így magukat. A szakember kiemelte a radiológusok szerepének fontosságát a vizsgálatot elrendelő orvosok tájékoztatásában és képzésében.
Tanulmányunk drámai módon mutatja meg a D-vitamin egészségünkre gyakorolt széles körű hatását - hangsúlyozta Andreas Heger kutatásvezető, az oxfordi egyetem funkcionális genomikai részlegének munkatársa.
A D-vitamin az emberi DNS-t egy receptoron (VDR) keresztül befolyásolja, amely a genom meghatározott helyeihez kötődik. Heger csoportja e pontok feltérképezése során 200-nál több olyan gént azonosított, amelyekre közvetlenül hatással van a vitamin.
A D-vitamin hiánya jól ismert kockázati tényezője az angolkórnak, de korábbi kutatások szerint összefüggésben állhat az autoimmun betegségekre, valamint bizonyos ráktípusokra vagy akár a demenciára való nagyobb fogékonysággal is.
A kutatócsoport áttekintette a géntérképnek azokat a régióit, amelyek kapcsolatba hozhatók különböző betegségekkel. Megállapították, hogy jelentősen több VDR-kötés van a DNS-molekula azon szakaszaiban, amelyek néhány gyakori autoimmun betegséggel hozhatók kapcsolatba, például a szklerózis multiplexszel, az 1-es típusú diabétesszel vagy a Crohn-betegséggel. Ugyancsak sűrűbb kötődési pontokra bukkantak a genom rákkal, például a leukémiával és a vastagbélrákkal összefüggésbe hozott területein.
A bécsi kutatók által a Journal of Allergy Clinical Immunology című szaklapban megjelentetett tanulmány szerint az ózonnal súlyosan terhelt levegő hatására megnövekszik a növények allergéntartalma is.
"A vizsgálat eredményei alapján párhuzam vonható a környezetszennyezés és az allergia elterjedése között" - fejtette ki Rudolf Valenta, a projekt vezető immunológusa hétfőn Bécsben.
A kutatás során a tudósok két rozsfajt termesztettek ózonnal olyan erősen terhelt levegőben, amilyen a legforróbb bécsi nap csúcsértékének felel meg. Ez 79 részecske per milliárd (ppb) volt - azaz egymilliárd levegőrészecskében 79 ózonrészecske található. Az összehasonlítás érdekében normál mértékű ózonkoncentráció mellett is növesztettek rozst a tudósok.
Az eredményekből kiderült: mindkét rozsfaj esetében megnövekedett a magas ózonterhelésű növény fehérje- és allergéntartalma. Ezután a kutatók a rozs proteinkivonatát reagáltatták allergiás betegektől származó, az emberi immunrendszer által termelt antitestekkel.
"Kiderült, hogy az ózonnal súlyosan terhelt növények proteinkivonata erőteljesebb reakcióba lép az allergia kialakulásában fontos szerepet játszó Immunglobulin-E antitestekkel, mint a kontrollnövényeké" - fogalmazták meg a vizsgálat eredményét a kutatók.
A régészek az ókori Illyria tartományban, az apollóniai lelőhelyen, az albán fővárostól, Tiranától 120 kilométerre találták meg az ismeretlen atlétát ábrázoló büsztöt.
Apollónia a dél-európai ország legnagyobb régészeti helyszíne: az ásatásoknak remek feltételt biztosít, hogy Apollónia romjain sohasem épült modern kori város.
A görög telepesek alapította várost elsősorban kereskedelme tette naggyá, a római időkben Apollón isten egyik kultuszhelye, kulturális központ volt. A város körüli, egyre terjedő mocsárvidék és a közeli, dinamikusan fejlődő Aulon (Vlora) vonzereje miatt az ókor végére csaknem teljesen elnéptelenedett.