A Leuphana Egyetem kutatói lerántották a leplet a természet csodái mögé rejtett igazságról: nem lesz jókedvünk, ha pocsék időre ébredünk.
Matthew Kasson eredetileg haszonnövényeket tizedelő gombás megbetegedéseket kutatott, de érdeklődése fokozatosan az édességek felé fordult. Egy nap csodálatos leletbe futott a Twitteren...
Chris Gavaler és Dan Johnson professzorok megtalálták a rák gyógyszerét! Vicceltünk, a tudósok tudományosan megállapították, hogy nem lesz hülye aki tudományos-fantaszikus regényeket olvas.
Egy idegtudós és egy tengerbiológus nem mindennapi állatkísérletre vetemedett: metiléndioxi-metamfetamint, hétköznapi nevén ecstasyt adtak egy polipnak, hogy a viselkedését teszteljék.
Egy japán tanulmány szerint a rágógumizás gyaloglás közben emeli a pulzusszámot és az energiafelhasználást. A rágózás hatásaival már több tanulmány foglalkozott, de ezek nyugalmi állapotban vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorol a szervezetre. Azt senki sem kutatta, hogy mi történik, ha séta közben rágózik az ember.
Az éjszakai baglyok korábban halnak, mint a koránkelők - írta meg az MTI egy amerikai és brit kutatók alapján. A brit Surrey-i Egyetem és a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói 430 ezer, 38 és 73 év közötti személy részvételével végezték kutatásukat.
Eredményeik szerint az éjszaka szélsőségesen aktívaknál a 6,5 évnyi kutatási idő alatt 10 százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata, mint a korai kelőknél. Úgy vélik, az éjszakai baglyoknak biztosítani kellene a lehetőséget, hogy későbbre halaszthassák a munkaóráikat.
"Az éjszakai baglyoknak, akik megpróbálnak a koránkelők világában élni, komoly egészségügyi problémáik lehetnek" - mondta Kristen Knutson chicagói társszerző. A résztvevők 27 százaléka vallotta magát határozottan reggeli típusnak és 9 százalékuk határozottan esti típusnak. 35 százalékuk inkább reggel, 28 százalékuk inkább este aktív. Regisztrálták testsúlyukat, dohányzási szokásaikat és társadalmi helyzetüket is.
A vizsgálat 6,5 éve alatt a résztvevők közül 10 ezer 500-an meghaltak. Az éjszakai baglyok csoportjában több mint 10 százalékkal többen hunytak el, mint a koránkelőkében.
Az éjszakai baglyok hajlamosabbak a pszichés problémákra, diabéteszre, gyomor- és légzési panaszokra. Éjszakánként kevesebbet alszanak, több cigarettát, alkoholt, kávét vagy illegális drogot fogyasztanak.
A nagyobb halálozási kockázat a tudósok szerint arra vezethető vissza, hogy az éjszaka aktívaknak állandóan belső órájukat leküzdve kell élniük. Alapulhat a pszichés stresszen, és azon is, hogy ezek az emberek a testüknek nem megfelelő időben esznek. Az alváshiány, az éjszakai ébrenlét vagy a drog- és alkoholfogyasztás is hozzájárulhat a korai halál kockázatához.
Korábbi tanulmányok már kimutatták az összefüggést az alváshiány és a szív- és érrendszeri megbetegedésekre vagy diabéteszre való hajlam között, de ez az első alkalom, hogy a korai halál kockázatát is vizsgálták.
A tanulmány a Chronobiology International című szaklapban jelent meg.
A tekintélyelvűségre hajlamos emberek kevésbé bírják a kellemetlen szagokat – állapítja meg egy svéd kutatás a szagérzékelés és a politikai attitűdök összefüggéséről. A politikai nézetek a biológiából következnek, vagy inkább a szagokhoz is ideológiai alapon viszonyulunk?
Bár a marsi utazás egyre elérhetőbb távolságba kerül, azért még mindig egy sor gyakorlati problémát kell megoldani, míg valóban elindulhatnak majd az első telepesek a szomszéd bolygóra. Az egyik ilyen fejtörő, hogy mit fognak enni a Marsra tartó asztronauták.
Vihetnének persze annyi ételt, ami elég az egyéves útra és a letelepedés kezdeti időszakára, de ez rengeteg extra rakományt, így pluszköltséget jelentene, így a kutatók inkább valamilyen önfenntartó megoldást keresnek. Na és mi az, ami mindig egy űrhajósnál van, és folyamatosan újratermelhető? Hát a saját ürüléke!
A súlytalanság állapotában jelentősen megnövekszik az asztronauták testhőmérséklete – írja az MTI. Német kutatók szerint a jelenség fő oka, hogy az izzadság a világűrben nem párolog olyan jól, mint a Földön.
A British Medical Journal karácsonyi számában megjelent tanulmány azt állítja, hogy a telihold megnöveli a halálos motorkerékpár-balesetek számát. A jelenséget az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában is megfigyelték.
Amerikai kutatók vizsgálatai szerint szinte mind medvéktől származtak azok a maradványok, amiket eddig a titokzatos himalájai lénynek, a jetinek tulajdonítottak. A szakértők DNS-minták elemzésével jutottak erre az eredményre - írja az MTI.
A csontokból, fogakból, szőrszálakból vagy székletből nyert kilenc megvizsgált minta közül nyolc ázsiai feketemedvétől, himalájai barnamedvétől vagy tibeti barnamedvétől származik, a kilencedik pedig egy kutyától.
Charlotte Lindqvist, a Buffalói Egyetem biológusa a Proceedings B tudományos lapban mutatta be a jetimaradványok eddigi legalaposabb DNS-elemzését. A kutatók a maradványokhoz egy brit filmes produkciós cég révén jutottak, ami 2016-ban a jeti eredetét övező titkot akarta leleplezni. A jetimaradványok eredetileg múzeumokból és magángyűjteményekből származnak.
Az egyik minta egy kézből vagy mancsból származó szőrös bőrdarab, amit egy kolostorban őriztek. Egy combcsontdarabot pedig a Tibeti-fennsíkon, 4500 méteres magasságban találtak. Lindqvist és kollégái további ázsiai medvefajok, összesen 23 állat mitokondriális DNS-ét szekvenálták és összehasonlították a világ más részeiből származó medvékével is. Kiderült, hogy a tibeti barnamedve viszonylag közeli rokonságban áll az észak-amerikai vagy európai medvékkel. A himalájai barnamedvék ága ellenben, aminek mitokondriális DNS-ét most először sikerült teljesen megfejteni, evolúciós szempontból jóval korábban, már 650 ezer éve elvált. Az akkori jégkorszakban a himalájai barnamedvét valószínűleg hosszú időn át izolálták a gleccserek a többi fajtól - feltételezik a kutatók.
A kutatók szerint eredményeik nemcsak az állatok eredetének meghatározásában segíthetnek, hanem a jelen számára is hasznosak lehetnek, mert a himalájai barnamedvét a kihalás veszélye fenyegeti, genetikai sokszínűségének és populációja szerkezetének ismerete segíthet az állomány méretének felbecsülésében és a védelmi stratégia kialakításban.
Ha nem is brit, de ausztrál és kínai tudósokat foglalkoztatta a kérdés, hány fokot szeretnek az emberek. És arra jutottak, hogy az átlag 22 Celsius fokos hőmérsékletben élők a legboldogabbak és a legbarátságosabbak. A Melbourne-i Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósai az Egyesült Államokból és Kínából 1,6 millió embert vontak be a kutatásba, amelynek során azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a környező hőmérséklet és az emberek személyisége között, írja az MTI.
Egy brit pszichológus szerint nem érdemes hónapokkal az ünnepek előtt karácsonyi slágereket hallgatni, mert az csak árt a szellemi épségünknek. Nem kell gyűlölni ezeket a dalokat, bőven elég, hogy eszünkbe jut minden hercehurca, ami megelőzi az ünnepet.
Két dolog van, amit egy hegylakó pőrén szeret, az egyik a malátawhisky – tartja a skót közmondás. Svéd tudósok azonban rácáfoltak erre, és kutatásaik alapján állítják, perdöntő bizonyítékot találtak arra, hogy a scotch bizony vízzel a legjobb – írja az MTI.
Az agy jutalomközpontjában rejlik a magyarázat arra, hogy miért érzi finomabbnak az ember ugyanazt a bort, ha drágábban kínálják – írja az MTI egy friss német kutatás alapján.
Az agy jutalmazó rendszerének aktivitása jelentősen megerősödik, amikor magas árat látunk, és ezzel párhuzamosan az ízélmény is fokozódik
– mondta Bernd Weber, a Bonni Egyetem munkatársa, aki a világ egyik vezető üzleti iskolája, a franciaországi INSEAD szakembereivel közösen végezte a kutatást. Az eredményeikről a Scientific Reports szaklapban számoltak be.
Az enyhe alkoholos állapot segítheti a kreatív gondolkodást – írja a CBS Boston.
A szürkehám a Trónok harca fiktív bőrbetegsége, de sok millió nagyon is valós nézőt-olvasót foglalkoztat a kérdés, hogy mi ez a titokzatos nyavalya. A Vox megkért egy bőrgyógyászt, hogy állítsa fel a szakszerű diagnózist, vagy legalábbis próbálja meg elhelyezni a való világbeli bőrbetegségek kontextusában. A feladatot nehezíti, hogy egyelőre igen keveset tudni róla magában a sorozatban is.
Amerikai kutatók kibogozták az önmaguktól kikötődő cipőfűzők rejtélyét – írja a BBC. A megoldás röviden:
Egy német tudóscsoport egy tizenkét tagú csoport reakcióit elemezve megállapította, hogy Mona Lisa, Leonaro da Vinci legendás festményének modellje nem rejtélyesen mosolyog, hanem boldogan – írja az MTI.
Nagy a környezetterhelése a mindennapi kenyérnek, főleg a gabonatermeléshez felhasznált műtrágya növeli jelentősen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – írja az MTI.
Nem nagyon élnénk túl egy zombiapokalipszist, mondják a Leicesteri Egyetem diákjai. Számításaik szerint ugyanis mindössze száz nap kellene egyetlen fertőző zombinak, hogy 7,5 milliárd emberből 273 maradjon a bolygón, írja a LiveScience.
Aki sok időt tölt aktív facebookozással, az tovább él - erre a megállapításra jutott 12 millió kaliforniai Facebook-felhasználó egészségügyi adatait elemezve William Hobbs, a kaliforniai egyetem politológus doktorandusza, aki ezen első tanulmányát a Northeastern University posztdoktori képzésének keretein belül írta meg.
Hobbs társaival a kiválasztott célcsoport közegészségügyi adatait vetette össze a közösségi oldalon töltött idővel és aktivitással, egy hat hónapos időszakra vetítve, megnézve hogy a még élők és a vizsgálat kezdete óta elhunytak aktivitása között milyen különbségek figyelhetők meg.
A különleges napokon ötször annyi esküvőt tartanak, mint a nem speciális időpontokban, pedig tudni kéne, hogy egy jól kiválasztott dátum nem garantál boldog házasságot – írja az MTI. A Melbourne-i Egyetem kutatói egymillió esküvőt vizsgáltak, és ezek ilyen arányban végződtek öt éven belül válással:
Magyar idő szerint péntek hajnalban újra kiosztották a Harvardon a Nobel-díj paródiájaként ismert IgNobel-díjat. A 26. alkalommal megrendezett díjkiosztón magyar kutatókat is díjaztak.
Az elismerést a Harvard tudományos humorlapja, az Annals of Improbable Research szerkesztői alapították, és idén is a Nobel-díj bejelentéseit megelőző második hét csütörtökén adták át, a ceremónia magyar idő szerint péntek hajnali fél kettőkor kezdődött.
Svájci kutatók végre a tudomány szigorú módszertanával is igazolták, amit nagyjából gimis kora óta mindenki tud: ha sört iszunk, oldottabbak és társaságibbak leszünk, mintha nem iszunk sört.
Fogadjunk, hogy ha megkérdezné a főnöke, milyen jutalmat kérne a munkájáért: pénzt, pizzát vagy elismerést, rögtön az elsőt mondaná! Hát mit kezdjek én az elismeréssel, veregesse a főnök a saját vállát, nekem virítsa inkább a lóvét! Dan Ariely, a Duke Egyetem kutatója azonban egy egyszerű kísérlettel demonstrálta, hogy valójában nem pont így működünk.
Ausztrál kutatók szerint a nők deréktáji fájdalmai kapcsolatba hozhatók a tévénézéssel, a férfiaknál azonban nincs ilyen mellékhatása a tévézésnek - írja az MTI.
Egy friss felmérés szerint a férfiaknál aszerint változik a védekezési hajlandóság alkalmi szexnél, hogy mennyire találják vonzónak a potenciális partnert: minél szexibbnek tartanak egy nőt, annál kevésbé akaródzik óvszert használni – még akkor is, ha úgy gondolják, hogy az illetőtől nagyobb eséllyel kapnak el szexuális úton terjedő fertőzést.
A tanulmány társszerzője, Tim Caro, a Kalifornia Egyetem biológusa elmondta, hogy a vizsgált teória még Charles Darwintól származik, és a csíkokat a ragadozók összezavarására alkalmas mintaként magyarázta.
A kutatók most azt vizsgálták, jelent-e bármilyen optikai tuningot a csíkosság akkor, ha nem az ember, hanem a zebrákra vadászó oroszlánok és hiénák szemével vizsgáljuk a kérdést. Micsoda meglepetés: nem, nem jelent.
A különböző szűrőkkel oroszlán- és hiénakompatibilissé tett digitális fotók értékelésekor kiderült, hogy a csíkok sem nappali fénynél, sem szürkületkor, de éjjel sem látszanak olyan távolságról, ahonnan a zebrákra vadászó állatok még vizsgálódnak, csak akkor látszanak igazán, mikor az állatok már jóval közelebb érnek a zebrákhoz. Ez a jóval közelebb valójában azt jelenti, hogy az oroszlánok és hiénák szeme már csak bőven a támadás megkezdése után veszi észre a csíkokat: ötven méter a határ nappal, jó 30 méter szürkület idején, de éjjel mindössze 9 méterre csökken ez a távolság – a zebrák ilyen közelről már nem nagyon vannak rászorulva a csíkosságra a védekezés terén, például azért sem, mert legtöbbször kiszagolják vagy meglátják a támadóikat.
A kutatók szerint a csíkokat egyfajta rejtőszínként magyarázó elképzelés puszta hagyomány, tudományos alapja sosem volt, így nem meglepő, hogy az első, tudományos igényű vizsgálat kimutatta, hogy mennyire nincs igazságalapja.
Egy másik elképzelés szerint a csíkok a zebrákat segítik, hogy az állatok messzebbről meglássák és azonosítsák egymást, hogy a csorda tagjai könnyebben együtt tudjanak maradni. A kutatók ezt is vizsgálták, és bár elismerik, hogy a zebrák szeme valóban kicsit messzebbről kiszúrja a csíkokat, mint mondjuk az oroszláné, de ez nem jelenti, hogy a csíkoknak bármilyen szerepe van a csorda együt tartásában: más, csordában élő fajok esetében nincsenek csíkok, mégis legalább olyan jól együtt tudnak maradni, mint a zebrák.
A zebracsíkok rejtélye tehát továbbra is megmarad: valójában a mai napig inkább csak tippek léteznek a mintázat magyarázatára, mintsem megdönthetetlen bizonyítékok. Nagyjából egy éve született meg az az elmélet, amely az állatok hőháztartását segítő megoldásnak gondolta a csíkokat az alapján, hogy elemezte a csíkos állatok mennyisége és az adott élőhely időjárása közti összefüggéseket. A bírálók szerint viszont az UCLA tanulmánya csak igen körülményesen értékelhető okból próbál okozatot faragni, pont úgy, ahogy egy másik tanulmány, amely szerint a zebrák csíkjai a legyek ellen alakultak ki. Ez utóbbi szintén egyike a csíkok modern magyarázatainak: a kutatók szerint a legyek, ha választhatnak, inkább homogén felületekre szállnak le, nem csíkosra.
Sokat bosszankodik azon, hogy egyesek nem tudnak a mozgólépcsőn a megfelelő oldalra állni, és emiatt nem tud a metró után szaladni? Meglepő lehet azt hallani, hogy igazából a mozgólépcsőn sétálók lassítják le a közlekedést, ami sokkal hatékonyabb lenne, ha mindenki türelmesen ácsorogna.
