Vámpírnak lenni nem könnyű, vámpírpszichológusnak lenni még kevésbé
Gondolta volna, hogy vannak emberek, akik frankón vámpírnak képzelik magukat? Nem, ezek nem olyan emberek, akik túl sokszor olvasták az Alkonyatot, vagy ihletet kaptak a kecsapos szájjal ellőtt szelfijük után, hanem felnőtt, értelmes (?) emberek, akik abban hisznek, hogy más emberek vérének megivása biztosítja számukra az életerőt. Ha nem hiszi, nézze meg a Vampire Rave weboldalát, ahol szívesen látnak gótokat és igazi vámpírokat (kiemelés tőlük).
Az igazi vámpírok is emberek; nekik is vannak családi vagy párkapcsolati problémáik, amikkel pszichológushoz fordulnak. A Critical Social Workön megjelent egy tanulmány, ami az alternatív személyiségű páciensek és a pszichológusaik közti kapcsolatról szól.
A technológia korában élünk, egy olyan időben, amikor az emberek új, alternatív személyiséget választhatnak, hogy jobban megértsék saját magukat.
– foglalta össze a jelenség alapjait D. J. Williams professzor, az Idaho Állami Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
De nem a téma elbagatellizálása ez? Mégiscsak szabadlábon lévő vérszívókról van szó. Ugyanakkor a tanulmány szerint a magukat vámpírnak nevezők nem mentálisan sérültek, és a társadalmi kapcsolataik is rendben vannak. Inkább az okoz problémát, hogy el kell titkolniuk mások elől, valójában kicsodák ők, mert félnek a diszkriminációtól vagy a meg nem értettségtől.
Senki nem tudja pontosan, hányan vannak a valódi vámpírok, de valószínűleg többen, mint gondolnánk. Williams szerint a vámpírokkal nincs semmi baj; ugyanolyan problémáik vannak, mint más embereknek. Gyakran fordulnak a terapeutákhoz párkapcsolati, munkahelyi vagy családi problémákkal; ha a pszichológus elég nyitott és megértő, segíthet rajtuk.
Egy felmérésben 11, magát vámpírnak tartó személy nyilatkozta azt, hogy nem szívesen fordulna pszichológushoz, mert attól tartanak, hogy őrültnek vagy gonosznak tartanák őket. Williams szerint, ha a pszichológusok veszik a fáradságot, hogy megértsék, mi állhat a vámpírrá válásuk mögött, és előítéletektől mentesen kezelik a kérdést, hatékony segítséget nyújthatnak nekik - főleg azoknak, akiknek a téveszméik valóban károsak lehetnek.