Három amerikai tudós, Osamu Shimomura, Martin Chalfie és Roger Y. Tsien kapta a 2008-as kémiai Nobel-díjat, jelentette be a Svéd Tudományos Akadémia szerda délelőtt. A három kutató a zöld fluoreszcens protein (green fluorescent protein, GFP) felfedezéséért, illetve gyakorlati felhasználásáért kapta az elismerést. A GFP-t először egy medúzafajtában, az Aequorea victoriában mutatták ki 1962-ben. Azóta a kitüntetés indoklása szerint a világító protein "a kortárs biokémia vezérlő csillagává vált" - segítségével a kutatók korábban láthatatlan folyamatokat tudnak nyomon követni, így megfigyelhetik az idegsejtek kialakulását vagy a rák terjedését.
Az élő szervezetben több tízezer fajta fehérje található, és ezek működési rendellenességei gyakran betegséghez vezetnek. A biokémikusok a jelzőfényként használt GFP segítségével más, egyébként láthatatlan fehérjéket is figyelni tudnak. Jól látható például az Alzheimer-kór által okozott idegsejtpusztulás, vagy az a folyamat, ahogyan egy növekvő embrióban létrejönnek az inzulintermelő béta-sejtek - áll az indoklásban.
Osamu Shimomura, a Massachusetts állambeli Tengerbiológiai Laboratórium kutatója volt az első, aki felfedezte, hogy az Egyesült Államok nyugati partjainál élő medúzafajtában, az Aequorea victoriában megtalálható GFP ultraibolya sugárzás hatására zöld fénnyel világít. A másik díjazott tudós, Martin Chalfie (Columbia Egyetem, New York) bizonyította, hogy a fehérje felhasználható különböző biokémiai folyamatok nyomon követésére. Roger Y. Tsien (Kaliforniai Egyetem, San Diego) a zöldön kívül más színeket is bevezetett az eljárásba - ennek a módszernek köszönhető az a látványos kísérlet, amelyben a tudósoknak sikerült egy egér egyában található idegsejteket különböző színűre festeniük.
Öten voltak magyarok
Magyar származású tudós utoljára 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat, akkor Herskó Ferenc (Avram Hershko) izraeli biológust tüntették ki a test fehérjéinek lebomlását vizsgáló kutatásaiért. Herskó a díjat megosztva kapta izraeli kollégájával, Aaron Ciechanoverrel és az amerikai Irwin Rose-zal.
Tíz évvel korábban, 1994-ben az Amerikában élő Oláh György (George Andrew Olah) kapott kémiai Nobelt a karbokationok kimutatásáért és vizsgálatáért - kutatásai révén új típusú, magas oktánszámú üzemanyagokat, illetve gazdaságos ólommentes benzint lehet előállítani. 1986-ban a torontóban élő Polányi János (John Polanyi) megosztva, 1943-ban Hevesy György önállóan kapott kémiai Nobel-díjat.
Az első magyar származású - egyébként osztrák-német - kitüntetett Zsigmondy Richárd volt, aki 1925-ben a kolloid oldatok heterogén összetételének meghatározásáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért díjaztak.
Korábban történt
Az elmúlt három év kémiai Nobel-díjai
- 2007: Gerhardt Ertl, Németország - a katalitikus felületeken végbemenő vegyi reakciók vizsgálata
- 2006: Roger D. Kornberg, Egyesült Államok - a ribonukleinsavat (RNS) alkotó enzimekről folytatott kutatások
- 2005: Yves Chauvin, Franciaország, és Robert H. Grubbs, Richard R. Schrock, Egyesült Államok - a szerves szintézisen belüli metatézis-módszer kifejlesztése
Az idei első Nobel-bejelentés hétfőn volt, akkor az orvosi-fiziológiai díj nyerteseit közölték. Az elismerést Harald zur Hausen, illetve Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier kapják megosztva a humán papillomavírus méhnyakrákot okozó hatásának kimutatásáért, illetve az AIDS-et okozó HIV-vírus felfedezéséért. Kedden a fizikai Nobel-díjazottakat nevezték meg. Nambu Joicsiro, Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide egy kvantumfizikai jelenség, a spontán szimmetriasértés kutatásáért kapták a díjat. Csütörtökön az irodalmi díj, pénteken a békedíj nyertesét nevezik meg, jövő hétfőn pedig azt hirdetik ki, kihez kerül idén a svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj.
Még korábban történt
A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (körülbelül 250 millió forint) csekk jár. Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Az alapító nem hagyott határozott instrukciókat a mindenkori Nobel-bizottságra. Utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön "a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek".