A kutatások feltárják azoknak a fehérjéknek a szerkezetét és működését, amelyek a környezetből érkező ingerek fogadásában, sejten belüli feldolgozásában és a biológiai válasz kiváltásában játszanak szerepet – foglalta össze a lényeget Reményi Attila, az ELTE Biokémiai Tanszékén tevékenykedő kutatócsoport vezetője. A kutatók munkájának eredményét címlapon hozta a Science Signaling című rangos tudományos magazin legfrissebb száma.
A vizsgált receptormolekulák jelentőségét mutatja, hogy az idei kémiai Nobel-díjat is ezen a szakterületen dolgozó kutatók kapták. A díjazott amerikaiak munkája révén megnyílt az út olyan hatóanyagok tervezése felé, amelyek segítségével a korábbinál lényegesen hatékonyabban és pontosabban lehet a receptorokat ki- és bekapcsolni.
A tíz évig külföldön tartózkodó, öt éve hazatért laborvezető magyar és külföldi pályázatok támogatásával hozta létre a Fehérje-Fehérje Interakció Kutatócsoportot az ELTE Biokémiai Tanszékén. A kísérleti munka nagy részét három fiatal kutató, Garai Ágnes, Zeke András és Gógl Gergő végezte.
Reményi kutatócsoportja a receptorfehérjék bekapcsolása utáni lépésekkel foglalkozik. A kutatásvezető elmagyarázta, hogy az ingerek hatására a sejtmembránon aktiválódó receptorok után egy többlépcsős, sejten belüli fehérjekaszkád lép működésbe. A kutatók a kaszkád fontos összetevőivel, a jelpályák köztes enzimjeivel dolgoztak, amik a sejtes válaszok sokszínűségéért felelősek. Ezek az enzimek szerepükből adódóan sokféle fehérjével alakítanak ki fizikai kapcsolatot.
A csoport ötéves kutatómunkával tárta fel azt a molekuláris felszínt, amelynek révén a szóban forgó fehérjék kölcsönható partnereikhez kötődnek. Az áttörés egy szerkezeti biokémiai megközelítésnek köszönhető, amellyel a Reményi-labor meghatározta négy különböző molekula szerkezetét: az enzimet abban a pillanatban fényképezték le, amikor az éppen kapcsolatot alakít ki partnereivel. Reményi elmagyarázta, hogy a magazin címlapján látható kép három fehérjét ábrázol, más színnel mutatva a kölcsönható fehérjékből származó molekularészletet. Alapvetően fontos, hogy az egyes atomok pontosan milyen szerepet töltenek be a kapcsolódásnál.
A kutató utalt rá, hogy végső soron a jelátadásban bekövetkezett hibák vezetnek el a különböző krónikus betegségekhez. A csoport a jövőben azt tervezi, hogy az így feltárt háromdimenziós molekuláris térkép segítségével a korábbiaknál sokkal specifikusabban működő hatóanyagokat hoz létre, amelyek segítségével a rák és különböző gyulladásos folyamatokhoz köthető betegségek válnak kezelhetővé.