A börtönbüntetés szigorítása helyett a több ellenzéki párt is komoly változtatásokat szorgalmaz a szexuális bűntettekkel kapcsolatban. Egy 2011-es parlamenti szavazás adatai alapján a téma az egyébként megszilárdult erővonalak mentén politizáló parlamentet is szokatlan mértékben osztja meg. A kormány szerint az új büntető törvénykönyv elégséges változást hoz, a Jobbik újra és újra beadja majd módosító javaslatait, a szakember szerint pedig igazából nem a büntetés típusa és szigorítása számít, hanem az alkalmazott pszichoterápiai eszközök hatékonysága.
A világ több országában is elfogadott megoldás lenne a pedofilok kémiai, vagyis gyógyszeres kasztrálása, ám csak törvényi szinten. A gyakorlatban csak ritkán kerül sor olyan ítéletre, ami ezt a megoldást részesíti előnyben. Utoljára a moldáv bíróság ítélt kémiai úton elvégzett kasztrálásra egy ötvenéves férfit, aki élettársa nyolcéves lányát erőszakolta meg. A törvényi lehetőség Észtországban, Dél-Koreában, Lengyelországban és az USA kilenc államában adott már most is, emellett Oroszországban, Argentínában és Izraelben is létező lehetőség, hogy az önként vállalt kasztrációért cserébe elengedjék a börtönbüntetés egy részét.
Az indiai erőszakos eseteknek, illetve az évtizedeken keresztül gyerekeket megrontó BBC-s műsorvezető ügyének köszönhetően mostanában ismét téma lett a szexuális bűnelkövetőkre kiszabható ítéletek kérdése. A bűnesetek egy speciális részét alkotják a kiskorú gyermekek ellen elkövetett pedofil bűncselekmények. Az ilyen esetekben a magyar jogszabályok börtönbüntetés kiszabását teszik lehetővé, azonban a társadalom elégedetlenségét jól mutatja, hogy a Jobbik és az LMP is nyújtott már be olyan törvénymódosító javaslatot, ami valamilyen szempontból szigorítana az aktuális büntetési tételeken.
A Jobbik nevében Mirkóczki Ádám nyújtott be módosító indítványt, ami a pedofilok kényszergyógykezelését, pontosabban kémiai módszerrel történő kasztrálását tenné lehetővé. A kémiai kasztrálás lényege a nemi vágy elnyomása. Erre két módszer létezik: egyrészt meg lehet szüntetni az ezért felelős hormon, a tesztoszteron termelését, másrészt megoldható, hogy a test a sejtek szintjén feldolgozza a termelt tesztoszteront. A szert vagy napi rendszerességgel kell bevenni, vagy nagyobb, hónapokra elég hatóanyagot tartalmazó adagot adnak be az elítéltnek. A végeredmény ugyanaz: a kezelés hatására a nemi vágy nagyban lecsökken, így az alany elveszti a szexuális örömök iránti érdeklődését.
Mirkóczki szerint az eddigi folyamatos elutasítás ellenére a párt napirenden tartja a kérdést. „Az eredeti törvényjavaslatot 2010 végén nyújtottuk be, majd a bizottsági elutasítás után két hónappal, 2011 májusában kértük a tárgysorozatba vételt”, meséli a képviselő, aki szerint bár ez nem jött össze, érdemes megnézi az akkori szavazás végeredményét.
A parlament.hu-n őrzött adatokból ugyanis kiderül, hogy a kérdés az egyik legszorosabb szavazást hozta az ellenzéki javaslatok terén: 165 nemre 133 igen jutott, vagyis bár a kormányzat hivatalosan kizárja a kényszergyógykezelés ötletét, képviselők szintjén a kormánytöbbség is megosztott a kérdésben. A 21 igennel szavazó fideszes és a 24 KDNP-s mellett az is érdekes, milyen egységes volt az ellenzék. Azt várnánk, hogy a radikális Jobbik és a liberális LMP eltérő platformon van egy alkotmányos és személyes szabadságjogokat is érintő javaslat esetében, de nem: az MSZP-vel és az akkori független képviselőkkel együtt ők is azt szerették volna, ha az Országgyűlés legalább foglalkozik az üggyel.
Nem olyan meglepő ez akkor, ha tudjuk, hogy az LMP szerint sincs minden rendben az szexuális bűncselekmények szankcionálása körül. Dorosz Dávid, a párt képviselője önálló indítványában azt javasolta, hogy a szexuális bűnelkövetők, így a pedofilok utóéletét is tartsák nyilván. Az ötletet szintén nem fogadta el a kormánytöbbség, és a hírek szerint végül az indítvány beadója is belátta, hogy egy ilyen, részben az USA-ban is használt rendszer kiépítése és működtetése túl sok pénzt emésztene fel úgy, hogy a hatékonysága korántsem bizonyított.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) kapott válaszokból az is kiderül, hogy miért nem lehet legalább vitázni kicsit az ilyen, bizonyos szempontból szélsőséges, de a társadalom támogatását valószínűleg élvező ötletekről. A KIM szerint a kötelező kasztrálás a nemzetközi emberi jogi egyezmények és az Alaptörvény számos pontjával sem összeegyeztethető. „Az ilyen büntetési tételek megsértenék a kínzó, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést tiltó rendelkezéseket”, írja a hivatal. Mint a levélből kiderül, a KIM szerint a kémiai kasztrációnak „súlyos egészségügyi következményei lehetnek”, méghozzá úgy, hogy semmi sem garantálja a beavatkozás eredményességét.
Az elkövetők utánkövetésével kapcsolatban a KIM illetékesei elmondták, hogy volt már kísérlet egy ilyen rendszer kiépítésére, de az Alkotmánybíróság akkor alkotmányellenesnek nyilvánította a módszert. Ezen kívül egy ilyen rendszer bevezetése több szempontból is gyakorlati nehézségekbe ütközik. Alapvetés, hogy pénz ilyesmire sem most, sem a közeljövőben nem lenne – nemcsak a rendszer kiépítése kerülne sokba, de az üzemeltetés, illetve a konkrét megfigyelések is rengeteg forrást igényelnének. A másik, jogi jellegű gond, hogy az elítélt a kiszabott büntetés letöltésével mentesül a további felelősségre vonás alól, vagyis elméletileg a hatóságoknak nincs jogalapja egy olyan megfigyelésre, ami nagyban korlátozná az alany személyi szabadságát. Fontos tudni, hogy 2013. július 1. után a szexuális bűncselekmények áldozatai kérvényezhetik, hogy támadójuk szabadulása előtt egy hónappal értesítsék őket a hatóságok. Az előírások szerint a sértettek kérelmét, nevét és lakcímét a büntetés-végrehajtási intézet és a bíróság zártan kezeli.
Ezen kívül a módosított Büntető törvénykönyv új, szigorúbb büntetési tételek kiszabását teszi lehetővé. Jelenleg legfeljebb három évet kaphat az, aki (a hivatalos megfogalmazás szerint) a másik fél beleegyezése nélkül, fenyegetéssel szexuális aktusra kényszerít valakit. Az új Btk. ezt öt évre emeli. Súlyosbító tényező, ha az áldozat nincs még 18, illetve 14 éves, ilyenkor a büntetés az előbbi esetben kettő és nyolc, az utóbbiban öt és tíz év között év között alakul majd. Szintén minősített esetnek számít, ha az elkövető az áldozat hozzátartozója, vagy egyéb, a felügyeletére bízott személy ellen követi el a bűncselekményt. Ez a kitétel tanárokra, gondozókra, orvosokra és egyéb olyan személyekre is vonatkozik, akiknél fennáll a veszélye a hatalmi vagy befolyási viszonnyal való visszaélésnek. Az ilyen eseteket az új Btk. kettő és nyolc év közti szabadságvesztéssel bünteti.
A pedofília meghatározásának több szempontból is neki lehet futni, a hivatalos definíció szerint például pedofilnak az olyan, 16 év feletti személy mondható, aki legfeljebb 14 éves, de nála legalább öt évvel fiatalabb gyerekek iránt érez szexuális vonzalmat. De az ilyen emberek leginkább nem jogi, hanem pszichiátriai oldalról közelítve kezelhetők. Dr. Simon Lajos, a Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület (VIKOTE) elnöke elmondta, hogy bár a pedofilok megbüntetése, szexuális értelemben vett veszélytelenítése a társadalom tökéletesen érthető és jogos igénye, az olyan túl szigorú, embertelen büntetés, mint a kasztrálás azt is eredményezheti, hogy a pedofilok jobban odafigyelnek majd az amúgy is nehezen bizonyítható tevékenységük minél jobb álcázására: például kevésbé szavahihető gyerekeket támadnak meg, elsőre lehetetlennek tűnő körülmények között.
Alan Turingot általában mint a matematika egyik legnagyobb zsenijét, a számítástechnika úttörőjét, a második világháború hősét ismerik az emberek, pedig a férfi egyben a kémiai kasztrálás egyik leghíresebb áldozata is. Turingot a brit bíróság 1952-ben ítélte el homoszexualitása miatt, a tudós a börtön helyett az egy évig tartó hormonkezelést választotta. Nemi vágyát elvesztette, mellei megnőttek, így valósággá vált az a megjegyzése, amely szerint a kezelés teljesen megváltoztatja. A tudomány egyik legnagyobb elméje 1954-ben lett öngyilkos.
„A pedofília szexuálpszichológiai szempontból ugyanolyan orientációs zavarként értékelhető, mint például az voyeurizmus, vagy a többi, nem minden esetben bűncselekménynek minősülő deviancia” – mondja Simon, aki szerint a pedofília kialakulásának nincs előjele, és a kialakult devianciát sem lehet viselkedésjegyek vagy különös viselkedési minták alapján leírni. „A pedofilok szeretik és ösztönösen keresik a gyerekek társaságát, az olyan munkaköröket, ahol a gyerekek közelében lehetnek. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy az összes óvodai kertész pedofil” – emeli ki a pedofilokat rendszeresen kezelő orvos. Szerinte a pedofil tevékenységre leginkább az azt elszenvedő gyerekek megváltozott viselkedéséből lehet következtetni.
Simon szerint bár a kasztráció valóban hatékonyan alkalmazható a nemi vágy csökkentésére vagy megszüntetésére, nem biztos, hogy valóban ez a legjobb megoldás a pedofil bűnelkövetők esetében. A VIKOTE elnöke a fizikai kasztrálást a visszafordíthatatlansága miatt zárja ki. A kémiai megoldást azért tartja szakmai szempontból jobbnak, mert ott együttműködésre alapuló kapcsolat alakulhat ki a kezelést végző orvos és az elkövető között.
Egyes vélemények szerint a kémiai kasztrálás jó lehetőség lenne a pedofil hajlamú embereknek arra, hogy maguktól kérjék az ilyen kezelést, még mielőtt baj történne. Simon szerint ez a forgatókönyv nem életszerű. „Nincs olyan, hogy a baj előtt vagy a baj után. Az általam kezelt pedofilok többségét nem a belső motiváció hajtja a terápia felé. Légkésőbb a harmadik-negyedik kezelési alkalom során mindegyikük bevallja, hogy csak ügyvédi tanácsra, illetve bírói végzésre vállalta a pszichoterápiát, így valószínűtlen, hogy a bűn elkövetése előtt eszükbe jutna ez a lehetőség”, mondja Simon.
Az önként vállalt kasztrálás ellen szól az is, hogy a pedofilok többsége nem azonosítja magát pedofilként egészen addig, amíg az első aktus meg nem történik. A pszichiáter szerint bár itthon is elérhetők olyan hormonkészítmények, amelyekkel a kémiai kasztrálás elvégezhető lenne, azok nem írhatók fel csak azért, mert valaki kéri. „A gyógyszerek kiutalása csak betegséghez köthető, ám a pedofília csak akkor állapítható meg hivatalosan, ha a beteg már létesített szexuális kapcsolatot. A pedofilok legtöbbször amúgy sem érzik bűnnek azt, hogy a szexuális kielégülés fő forrását nem a jogilag engedélyezett életkorú férfiak vagy nők jelentik” – mondja VIKOTE elnöke. De ami ennél is fontosabb: a külföldi tapasztalatok alapján a kémiai kasztráció hatékonysága tíz évnyi használat után visszaesik.
Fontos kitétel még, hogy a kémiai kasztráció, vagyis a nemi vágy hormonkezeléssel elért csökkentése csak a férfiak esetében működhet. Bár a pedofil bűnesetek között ritkán kerül említésre olyan esetek, ahol nő az elkövető, tudni kell, hogy léteznek ilyenek is. A társadalom kevésbé ítéli el az idősebb nők fiatal, 14-18 éves fiúkkal folytatott kapcsolatát, de ez nem jelenti, hogy ne lennének ennél veszélyesebb példák is. Egy romániai jobboldali párt, a PDL a közelmúltban épp egy olyan anya esete miatt javasolta a lengyel minta átvételét, aki két éven keresztül zaklatta az akkor hat éves fiát. A kémiai kasztráció ötlete egészen addig nagy támogatottságot élvezett, míg ki nem derült, hogy az adott helyzetben, vagyis nőknél nem alkalmazható.
Simon szerint a pedofilok kezelése leginkább rendszeres és célzott pszichoterápiával oldható meg. A szexuálisan aktív korban nagyon nehéz elnyomni a nemi vágyat, hiszen az emberek számára ennek kielégítése jelenti az egyik legnagyobb örömforrást. Ennek megfelelően a pedofíliából „nehéz kijönni”, fogalmaz a pszichiáter, aki szerint a terápiás módszerek segíthetnek a betegnek abban, hogy képessé váljon uralkodni magán, illetve eszközöket tanulhat arra, hogy ne így szerezze meg a szexuális örömöket, vagy hogy teljesen lemondjon a szexről, valamilyen pótmegoldás alkalmazásával.