Újabb kutatás sorakoztat fel tudományos bizonyítékokat amellett, hogy a napjainkban népszerű paleo étrendnek valójában nem sok köze van a nevét adó paleolit korhoz. Ez nem véletlen, ugyanis a vizsgálatok szerint őseink nem jutottak volna messze egy ilyen diétával, de legalábbis nem arra a fejlettségi szintre, ahol ma tartunk.

A paleo étrend lényege, kicsit leegyszerűsítve, hogy magas fehérje- és alacsony szénhidrátbevitelre épít, és úgy általában a feldolgozott élelmiszerek kerülésére ösztönöz, illetve a már a paleoit korban, vagyis a mezőgazdaság megjelenése előtt is elérhető ételeket preferálja. A hús, hal és a legtöbb zöldség és gyümölcs jöhet, a gabona, krumpli és hasonlók nem.

A Quarterly Review of Biology folyóiratban megjelent új tanulmány szerint viszont őseinknek ugyanakkora szükségük volt a szénhidrátra, mint nekünk, és szerették is a magas szénhidráttartalmú ételeket, még ha gyűjtögetéssel szerezték is be növénytermesztés helyett.

A kutatók régészeti, genetikai és fiziológiai szempontokat is figyelembe vettek. Hárommillió éves fogakat és a tulajdonosaik élőhelyének korabeli növényzetét vizsgálták, és azt találták hogy őseink előszeretettel fogyasztottak keményítőben gazdag gumós növényeket. A tanulmány szerint a maival szemben az eredeti paleo étrendnek azért is  lehettek  fontos részei, mert a hússal szemben megbízható és kiszámítható tápanyagforrásnak számítottak, könnyebben és hatékonyabban lehetett beszerezni őket a föld alól, mint vadászni.

Emellett az evolúcióval és az emberi tápanyagszükséglettel kapcsolatos tapasztalatokból is arra következtetnek a kutatók, hogy a fejlődéshez szükséges nagy energia nem származhatott volna kizárólag a húsban megtalálható fehérjéből, ami túlzásba véve még ártalmas is lehet. Ezt támasztja alá az is, hogy a nyál összetétele úgy változott, hogy könnyebben lebonthassa a keményítőben gazdag növényeket.

Emellett az ember már ekkor elkezdett ismerkedni a főzéssel, ami könnyebben fogyaszthatóvá tette a hús mellett a növényeket is. Sőt, a szaporodásra is jótékony hatással lehetett ez az étrend, mert segítette a magzati fejlődést, és a szoptató anyukáknak is jót tett. Összességében tehát a kutatók arra jutottak, hogy az emberi evolúció során

a növényi szénhidrátok és a hús is az étrend szükséges és egymást kiegészítő összetevői voltak.

Korábbi kutatások is megkérdőjelezték már a paleo diétának a paleolit kor emberének étrendjével kapcsolatos feltételezéseit. A Georgiai Állami Egyetem kutatója például arra jutott, hogy az ősembernek nagyjából annyira volt speciális az étrendje, mint egy medvének, és leginkább azt ette, amibe épp belebotlott.