Az ellentmondásos CRISPR génszerkesztő módszerrel állítanának elő rákos sejtekre vadászó vérsejteket a Pennsylvaniai Egyetem kutatói. Az erre vonatkozó kutatási tervet a napokban jóváhagyta az amerikai egészségügyi kutatások finanszírozásában kulcsszerepet játszó hatóság etikai testülete, a Rekombináns DNS Tanácsadó Bizottság (RAC). Ennek az a jelentősége, hogy
A vérsejtek módosításával már korábban is próbálkoztak a rák elleni harcban. A beteg vérmintájából kiválasztották az immunrendszer működésében fontos szerepet játszó T-limfocitákat, egy vírus segítségével beléjük ültettek egy olyan DNS-szekvenciát, amely a rákos elváltozásokat veszi célba, majd ezeket a módosított sejteket visszajuttatták a véráramba. A kutatók szerint ugyanezt a módszert tenné még pontosabbá és hatékonyabbá a CRISPR.
A becsületes nevén A CRISPR-Cas9 nevű eljárás lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott szerkesztését, pontosan és minden eddiginél rugalmasabban: nem kívánt darabkákat lehet vele kivágni, vagy kicserélni más szegmensekkel. Alig pár éve robbant be a tudományos életbe, de máris a genetikát forradalmasító svájci bicskaként emlegetik, és tavaly a Science folyóirat is megválasztotta az év tudományos áttörésének. Emberi magzatok génjeit is ezzel a módszerrel manipulálták először a világon tavaly áprilisban, de próbálkoznak vele sertésekben növesztett emberi szervekkel is, illetve ezzel terveznek emberi géneket nulláról létrehozni ambiciózus genetikusok.
Persze amekkora lehetőség rejlik a módszerben, annyira félelmetes belegondolni a kockázataiba, az önkényesen válogatott tulajdonságokkal felruházott dizájnerbabáktól a világmegváltó tervek véletlen, előre nem látott következményeiig. Ezért egyre többen foglalkoznak a villámgyorsan fejlődő módszer etikai vonatkozásaival, és ezért fontos lépés az is, ha egy-egy ilyen kutatás jóváhagyása közelebb visz az emberi alkalmazásához. Az RAC jóváhagyása még nem jelent automatikus klinikai teszteket, de egy fontos akadály elhárult az útból.