Az amazóniai törzsről május végén röppent fel az első hír, és nem sokkal ezután a róluk készült fotók is bejárták a világsajtót. A légifelvételeken nomád körülmények között élő, testüket festékkel borító indiánok láthatók, akik fegyverekkel próbálják elkergetni a képeket készítő repülőket.
A fotók április végén és május elején készültek, és nem hamisítványok. A képeket a brazíliai Nemzeti Indiánvédelmi Alapítvány (Funai) egyik indiánszakértője, José Carlos Meirelles készítette, majd elküldte a Survival International nevű, nemzetközi őslakosvédelmi szervezetnek saját állítása szerint azért, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen veszélyt jelent a gyorsan terjedő civilizáció a törzsre. Meirelles akkor elmondta, hogy már évek óta tudnak a törzs létezéséről, de csak most tudta lefényképezni a tagjait. Ennyi csúsztatás még belefért volna abba, hogy a törzs megkapja az "újonnan felfedezett" jelzőt (teljesen szokványos, hogy több év felderítőmunka előz meg egy kapcsolatfelvételt a hasonló vademberekkel). Meirelles azonban most bevallotta, hogy a törzsről valójában már majdnem száz éve tudnak a kutatók.
Tudnak róluk, de nem ismerik
A törzset ugyanis 1910-ben fedezték fel, és azóta tudják, hogy a perui-brazil határ közelében élnek, viszont az átverés ellenére igaz, hogy eddig még senki nem tudott kapcsolatba lépni ezzel a zárkózott csoporttal, és nem tudni, ők pontosan mennyit tudnak a külvilágról. Így a fotóknak továbbra is nagy a jelentősége, csak éppen nem egy most felfedezett törzset ábrázolnak.
Meirelles és a Funai korábbi elnöke, Sydney Possuelo szükségesnek lépésnek nevezték a fotók nyilvánosságra hozatalát. Az indiánvédők úgy látják, hogy a térségben érdekelt olaj- és faipari cégek igyekeznek jelentéktelenné tenni az őslakosok védelmének kérdését, ráadásul a törzs élettere az illegális fakitermelőktől sincs biztonságban. Peruban magas rangú képviselők tagadták, hogy léteznének érintetlen törzsek a dzsungelben, de Possuelo szerint hasonló kételyeket hallani Brazíliában is. Meirelles részéről nyilván marketingfogás volt, hogy elhallgatta, ismert törzset fényképezett le. A képek így bejárták a világot és felhívták a figyelmet a térség őslakosainak problémáira.
Mint Meirelles elmondta, a törzs tagjai elöl borotválják a fejüket, de hajukat hátul hosszan meghagyják. Gyapotot termesztenek vagy gyűjtenek a dzsungelben, ebből készítenek maguknak ruhákat és függőágyakat, kunyhóikat pedig pálmalevelekkel fedik be. Nagy ültetvényeken termesztenek gabonát, tököt, krumplit és banánt, és valószínűleg halásznak, valamint nagyobb állatokra, például tapírra vadásznak. A törzsnek három csoportja ismert, a legközelebbi szomszédok is 150 kilométerre laknak egymástól. Nagyon nehéz még lefotózni is őket, mert amint meghallják a repülő hangját, elbújnak. "Valószínűleg valamilyen kellemetlen élményük van a repülőkről" – fogalmazott a szakember.