2011-ben, százéves korában halt meg Bill Haast, a floridai Miami Serpentarium Laboratories kígyóméreg-szérumokkal foglalkozó kutatólabor igazgatója. A labor szó talán túlzás, egy kígyófarmról van szó, ahol Haast rendszeresen kézzel fejte le a kígyók mérgét, hogy azt eladja szérumokat gyártó cégeknek. Hatvan év alatt 173-szor marta meg eközben halálos mérgű kígyó, de csak 20 alkalommal jutott el addig a dolog, hogy orvosi segítségre legyen szüksége.

Haast titka az volt, hogy évtizedeken át minden nap egy különleges, 32 féle kígyóméregből álló koktélt injekciózott be magának, a dózist fokozatosan emelve az évek során, ezzel a szervezetének ellenálló képességét egyre jobban megnövelve. A vérében egy idő után már annyi antitest volt, hogy több tucatnyi alkalommal mentett meg egyébként halálraítélt kígyómarás-áldozatokat vérátömlesztéssel. A közreműködésével készült szérumok több ezer ember életét mentették meg.

És ez még mind semmi az ausztrál James Harrisonhoz képest, akinek a különleges vérplazmájából készítették évtizedekig a súlyos vérszegénységgel járó Rhesus-betegség elleni szérumot. Harrison ma 78 éves, 2-3 hetente ad vért, és 2,4 millió terhes nőt kezeltek eddig a véréből készült szerrel, ugyanennyi - sőt, az ikreket is számolva még több - újszülöttet óvva meg a betegségtől. Néhány éve II. Erzsébet lovaggá ütötte.