Index Vakbarát Hírportál

Cukorka miatt börtönbe menni nem is olyan ritkaság

július 27., 14:40 Módosítva: 2020.07.28 16:24
79

2014 júniusában két férfi sétálgatott New York Brooklyn részén, elmondásuk szerint nem csináltak különösebben semmit, de a rendőrök azt gondolták, hogy egészen biztosan van náluk drog meg esetleg némi fegyver. Átkutatták őket, és a zsebükben kék és piros kristályszerű anyagot találtak. A gyors drogteszt igazolta, hogy a piros és kék dolog metamfetamin, ezért őrizetbe vették a két férfit, aztán a talált anyagot a rendőrség komolyabb vizsgálatnak vetette alá, és beigazolódott az, amit a férfiak végig állítottak:

Azok csak savanyú cukorkák voltak.

Tovább

Az ősemlősöknél a hímek voltak a nagyobb csibészek

július 25., 07:54 Módosítva: 2020.07.27 14:49
255

A világ természettudományos múzeumaiban megtalálható ősleletek közt többségben vannak a hímek maradványai, amiből arra következtettek kutatók, hogy a mamutok, bölények és barnamedvék körében inkább csak az egyik nemre volt jellemző, hogy belementek mindenféle hülyeségbe. 

Tovább

Sam, a macska három hadihajó elsüllyesztését is túlélte

július 24., 04:57 Módosítva: 2020.07.25 07:58
1836
Sam
Sam
Fotó: catpedia.fandom.com

Hogy a babona szerint mennyire hoz szerencsét, ha macska van a hadihajó fedélzetén, azt nem tudni, mindenesetre Sam vagy más néven Oscar szinte minden hajót elsüllyesztett, aminek a fedélzetére felengedték.

Jó, nem lehet az egészet a macskára kenni, de a feljegyzések szerint minden esetnél jelen volt, igaz a történészek nem teljesen biztosak abban, hogy ugyanarról a macskáról van szó minden egyes hajó elsüllyedésénél. De a tengerészlegendák állítják, hogy a macska sztorija valóság. 

Tovább

Hogy lett a közel-keleti zsidó Jézusból angyalarcú fehér férfi?

július 23., 05:08 Módosítva: 2020.07.24 07:47
2061

Jézus, a világ egyik legmeghatározóbb történelmi és vallási alakja Galileában született 2020 évvel ezelőtt. Ez a terület akkoriban a Római Birodalomhoz, ma Izraelhez tartozik. Mivel a régió a Közel-Keleten található, és Jézus korában leginkább zsidók éltek ott, a helyieknek elég ritkán született fehér bőrű, hullámos szőke hajú, kék szemű gyermekük.

Ehhez képest Jézust évszázadok óta így ábrázolják, és ma már teljesen természetesnek számít, hogy Jézusra fehérként gondol az ember.

Tovább

Amerika leghíresebb árulója a függetlenségi háború alatt átállt a britekhez

július 22., 04:57 Módosítva: 2020.07.23 07:21
167

Ritka az olyan történelmi figura, aki azután válik egy egész nemzet által megvetett árulóvá, hogy közvetlenül előtte elévülhetetlen érdemeket szerzett ugyanannak a nemzetnek a függetlenné válásában. Benedict Arnolddal éppen ez történt: az amerikai függetlenségi háború hőséből vált a hazaárulás szinonimájává, amikor titkos egyeztetések után sikertelenül próbált meg átjátszani a britek kezére egy fontos amerikai erődítményt, majd a lelepleződése után elmenekült, és csatlakozott a brit hadsereghez.

Tovább

Valóban kifinomultabbak a vak emberek érzékei, különösen a hallása?

július 21., 04:51 Módosítva: 2020.07.22 07:06
202

A filmekben a vak vagy látássérült emberek  sokszor   egyfajta szupererőként az átlagnál sokkal jobb hallással rendelkeznek - elég csak Daredevilre gondolni, aki annak ellenére lehet szuperhős, hogy nem lát. De mi a helyzetben a való életben? Tényleg igaz az , hogy aki elveszti a látását, annak a többi érzékszerve kifinomultabbá válik?

Tovább

Félelmetes, mennyire pontos pár 7-800 éves tengeri térkép

július 20., 05:01 Módosítva: 2020.07.21 06:54
426

Elég régóta hajózik már az ember a Földközi-tengeren, de ez sokáig eléggé bonyolult volt. Egy 11-12. századi tengeri térkép általában hasznosabb volt tüzelőként, mint navigációs eszközként. Egészen a 13. század végéig, 14. század elejéig a csillagok és iránytű segítségével tájékozódtak a tengerészek, aztán egyszer csak megjelentek a portolántérképek.

Ezek a báránybőrre rajzolt térképek a semmiből, mindenféle előzmény nélkül jelentek meg, és a mai napig komoly fejtörést okoznak a történészeknek.

Tovább

Kis híján tragédiával végződött az Apollo-program

július 19., 07:08 Módosítva: 2020.07.20 12:13
191

Öt évtized távlatából már eléggé magabiztosan ki lehet jelenteni, hogy az embert a Holdra juttató Apollo-program az Egyesült Államok, illetve a NASA hatalmas sikere volt, aminek jelentőségét és eredményeit botorság megkérdőjelezni. Azt viszont ugyanígy nem szabad elhallgatni, hogy a program tragédiával indult, és amiről igazán keveset hallani: hajszál híján tragédiával zárult. Az amerikai űrprogram máig gyászolja az Apollo-1 három tűzhalált halt űrhajósát, és jószerével csak Tom Stafford, az Apollo-Szojuz projekt parancsnokának lélekjelenlétének köszönhető, hogy Vance Brand és Deke Slayton, valamint ő neve nincs rajta a NASA hősi halottainak sajnos így is túl hosszú listáján.

Az valószínűleg kevesen tudják, vagy legalábis tartják így számon, de az Apollo-program az utolsó holdraszállás, az Apollo-17 sikeres küldetése után még pár évig folytatódott, ha nem is a költségvetési megszorítások miatt törölt Hold-missziókkal, de az első amerikai űrállomás, a Skylab, valamint a közös amerikai-szovjet űrrepülés, az Apollo-Szojuz projekt (Apollo-Soyuz Test Project – ASTP) megvalósításával. Ezek során az Apollo-program már megépült hardvereit, Saturn rakétákat és Apollo űrhajókat használtak, így technikailag ezek a küldetések mindenképp a program részeinek tekintendők, még ha asztronautáik nem is jutottak el a Holdig, csupán alacsony Föld körüli pályán keringve végezték tudományos feladataikat.

Tovább

A maszkviselés ellen már a spanyolnátha idején is sokan lázadtak

július 18., 07:15 Módosítva: 2020.07.19 11:50
956

A koronavírus-járvány most már több-kevesebb intenzitással, de több mint négy hónapja határozza meg alapjaiban a mindennapjainkat itt Magyarországon is. Bár magáról a vírusról egyre többet tudunk, még mindig sok a nyitott kérdés a pontos viselkedésével kapcsolatban. Azonban van, ami mára teljesen világos. Ilyen például az, hogy a közösségi, különösen a zárt téri maszkviselés jelentősen lassítja a terjedését, ezért továbbra is fontos egyéni eszköz a védekezésben, pláne a második hullám közeledtével.

Tovább

A kotyogós kávéfőző feltalálójának fiát egy kotyogós kávéfőzőben temették el

július 17., 05:10 Módosítva: 2020.07.18 08:06
645

Nem járnak jó idők az Alfonso Bialetti által alapított, azonos nevű, konyhai berendezéseket gyártó olasz cégre. Legikonikusabb termékük, a mokka expressz (magyarul: kotyogós) kávéfőző folyamatosan veszít népszerűségéből, ahogy a kapszulás rendszerek letarolják a piacot. Adósságállományuk több tízmillió euróra tehető, már az adó- és járandóságfizetés is nehezükre esik. Már a csőd is felvetődött.

Hatalmas kotyogós kávéfőző egy milánói kiállításon
Hatalmas kotyogós kávéfőző egy milánói kiállításon
Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images Hungary

Pedig a gáztűzhelyre helyezhető kávéfőző, amely a nagy kávéházi eszpresszógépeket megközelítően erős kávét tudott főzni, azok árának töredékéért, az olasz design egyik ékköve, a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is ki van állítva, és a legtöbb európai háztartásban megtalálható.

Tovább

Egy filctoll mentette meg a holdra szállást

július 16., 05:09 Módosítva: 2020.07.17 00:12
203

Az 1969-es holdra szállás az emberiség máig párját ritkító jelentőségű eredménye, bő ötven évvel később is tiszteletet parancsoló tudományos és műszaki teljesítmény, amelynek a történetét az elmúlt fél évszázadban számtalanszor feldolgozták már. Az az epizódja azonban talán kevésbé ismert, hogy egy filctollon múlt, hogy a Holdra lépő első emberek nem ragadtak ott örökre, vagy legalábbis a következő holdra szállásig.

Tovább

A világ legritkább drágaköveihez képest a gyémánt tucattermék

július 15., 04:58 Módosítva: 2020.07.16 10:20
1130

A gyémántnak kétségkívül jó a marketingje, pedig messze nem ez a legritkább drágakő. Valahogy mégis a gyémánttal kapcsolatban lehet hallani a kizsákmányolásról, a véres gyémántokról, híres rablásokról, és a kalandfilmek jelentős részének cselekménye is valami ritka gyémánt körül forog.

Tovább

A szovjetek merényletet terveztek a westernfilmek legnagyobb csillaga ellen

július 14., 05:01 Módosítva: 2020.07.15 05:14
429

Az amerikai kultúrának egy rakás sarokköve van a lőfegyverektől a gigantikus hamburgereken át a csúcsra járatott csillagos-sávos patriotizmusig - de ha tényleg nagyon amerikai dolgot akar az ember, a klasszikus cowboyos filmeket bátran elő lehet szedni. A 20. század első felében Hollywoodban nem volt népszerűbb műfaj a westernnél, a '30-as évektől kezdve a mozikban is tarolt, és fénykorában olyan legendás színészeket termelt ki, mint Gary Cooper, Clint Eastwood vagy John Wayne.

Wayne különösen fontos szereplője volt a műfajnak, a második világháború után beköszöntő hidegháborúban ugyanis a filmipar is kulturális csatatérré vált az Egyesült Államok és a Szovjetunió küzdelmében. Wayne a filmvásznon, és azon kívül is egy személyben testesítette meg a szinte karikaturisztikusan hazaszerető amerikai hőst. Ennek fényében meglepőnek tűnhet, hogy a köztudottan filmkedvelő szovjet diktátor, Joszif Sztálin nagyon kedvelte a kor westernjeit, de máris helyrebillen a mérleg, ha hozzátesszük, hogy

uralmának utolsó éveiben a fejébe vette, hogy John Wayne fenyegetést jelent a kommunizmusra, és meg akarta öletni őt.

Tovább

Sztálin unokája egy széttetovált amerikai punk

július 13., 05:07 Módosítva: 2020.07.14 11:29
4960

Nemrég írtunk a Ma is tanultam valamit sorozatban Hitler ma is élő leszármazottairól, illetve a náci diktátor vérvonalának valószínűsíthető megszakadásáról. Most annak a cikknek a folytatásaként a 20. század másik legborzalmasabb tömeggyilkosának, Sztálinnak az utódaival fogunk foglalkozni.

A rettegett szovjet diktátornak Hitlerrel ellentétben születtek gyerekei, így vannak ma is élő, egyenes ági leszármazottai, unokái, dédunokái. A leghíresebb közülük nem viseli a nagyapja nevét: Chrese Evans Amerikában született, amerikainak vallja magát, és már ránézésre se lenne rá különösebben büszke a hírhedt őse. De ne szaladjunk ennyire előre.

Sztálinnak két házasságából három gyereke született, két fiú, és egy lány. Ezen kívül volt egy fogadott fia is, Artyom Szergejev, akinek az apja Sztálin közeli barátja volt, és meghalt egy vonatbalesetben 1921-ben, Artyom csecsemőkorában. Sztálin hivatalosan örökbe fogadta a fiút, akiből később ezredes lett a szovjet hadseregben.

A Jakov-vonal

A három biológiai Sztálin-gyerek közül Jakov Dzsugasvili volt a legidősebb. Az apja egész életében lenézte és elhanyagolta, kezdve azzal, hogy amikor kilenc hónapos korában meghalt az anyja, Sztálin első felesége, a huszas éveiben járó forradalmár a nő családjára bízta, és felé se nézett 14 éves koráig. Jakov depressziós és instabil volt, többször kísérelt meg öngyilkosságot. Mérnöknek tanult, 1941-ben besorozták katonának és a frontra küldték, ahol német fogságba esett. 1943-ban egy koncentrációs táborban halt meg, máig tisztázatlan körülmények között. Egy ukrán zsidó balett-táncosnőt vett feleségül, akitől három gyereke született, két lány és egy fiú. Az egyik lány nem érte meg a felnőttkort, a másik két Sztálin-unoka azonban azonban igen.

Az 1936-ban született Jevgenyij a nagyapja méltó követője volt, századosi rangig vitte a szovjet légierőben, a Szovjetunió felbomlása után is meggyőződéses sztálinista maradt, vehemensen védte a nagyapja hírnevét, többször perelt be újságokat, amiért azok csúnya dolgokat írtak az egykori diktátorról. 1999-ben még a választásokon is elindult a Sztálin Blokk nevű hardcore kommunista pártkoalícióban. 0,64%-ot kapott. Két gyereke született, róluk nemigen tudni semmit. 2016-ban halt meg.

Jakov Dzsugasvili lánya, Galina 1938-ban született, francia fordító és nyelvész lett belőle, többször került be a hírekbe azzal, hogy hevesen tagadta apja koncentrációs táborba kerülését, hol azzal állt elő, hogy valójában túlélte a háborút, hol azzal, hogy hősi halált halt a fronton. Egy algériai matematikushoz ment feleségül, akivel egy súlyos születési rendellenességek miatt korán meghalt fia született. Galina 2007-ben halt meg rákban, 69 éves korában.

A Vaszilij-vonal

Sztália fiatalabbik fia, Vaszilij gyerekkora sem volt felhőtlen. 11 éves volt, amikor az anyja öngyilkos lett. Elvileg az apja nevelte, a gyakorlatban alig törődött vele. A háborúban pilótaként vett részt, de alig engedték repülni, veszélyes küldetésre pedig egyáltalán nem küldték, nehogy megsérüljön, és az apja haragja elérje a századot. A katonatársai rettegtek tőle és gyűlölték pusztán a neve miatt, nem csoda hogy alkoholista lett.

Az apja halála után letartóztatták és szovjetellenes propaganda vádjával 8 évre börtönbe zárták. Szabadulása után két évvel meghalt, az alkoholizmusával összefüggő betegségben. Bár csak 41 évet élt, és annak jelentős részét is börtönben töltötte, négyszer nősült, öt lánya (Tatjána, Szvetlána, Lina, Ludmilla és Nágyesda), és egy fia született. A lányok eltűntek a közvélemény elől, a fiú, Alexander az anyja leánykori nevét (Burdonszkij) felvéve sikeres színházi rendező lett Moszkvában. Ezen a vonalon tehát több Sztálin-unoka, és ismerelten számú dédunoka élhet még, a hírhedt Dzsugasvili családnevet hátrahagyva.

A Szvetlána-vonal

Sztálin legkisebb gyereke, egyetlen lánya, Szvetlána mindössze 6 éves volt az anyja öngyilkosságakor. Vaszilijjel együtt őt is nevelőnő nevelte fel. Sztálin lányának lenni nem volt egy főnyeremény: az első kamaszkori szerelmét Alekszej Kapler filmrendezőt például az apja a Gulágra küldte öt évre (a lány 16, a férfi 38 éves volt ekkor, ami persze nem tűnik különösebben egészségesnek). Kaplert egyébként Sztálin személyesen tüntette ki a Sztálin-díjjal az affér előtt. 17 évesen Szvetlána összeházasodott az egyetemi csoporttársával, Grigorij Morozovval - Sztálin meglepő módon nem gördített akadályt a házasság elé, igaz, 1944 volt, akadt elég más gondja-baja is a világháborúval. A pár 1947-ben elvált, egy fiuk született, aki az anyja leánykori nevét felvéve, Joszif Allilujev néven sikeres kardiológus lett.

Szvetlána második házasságánál Sztálin nem bízott semmit a véletlenre, a saját jobbkeze, a kommunista párt fő kulturális ideológusa és propagandistája, Andrej Zsdanov fiához, Jurijhoz kényszerítette a lányát. A párnak egy lánya született, Jekatyerina, aki később a tudományos pályát választotta, vulkanológus lett, Szibéria tűzhányóit kutatta. Sztálin halála után elváltak, és Szvetlána pár évvel később újra megházasodott: Sztálin lányaként Sztálin unokaöccséhez (az első felesége ágán, szóval nem voltak vérrokonok), Iván Svanidzéhez ment hozzá, de ez a házasság sem volt hosszú életű, csak egy évig tartott. Szvetlána ugyanis találkozott és szerelembe esett egy indiai kommunista politikussal, Brajesh Singh-gel. Ez se volt egy felhőtlen kapcsolat, Singh ugyanis halálos tüdőbetegséggel küzdött. Sosem házasodtak össze, bár Szvetlána a későbbi interjúiban rendszeresen a férjeként hivatkozott rá. Amikor 1967-ben Singh meghalt, és Szvetlána Indiába utazott, hogy a hamvait a Gangeszbe szórja, komoly nemzetközi diplomáciai botrányt okozva nem tért haza a Szovjetunióba, hanem Amerikába utazott és menedékjogot kért (amit meg is kapott).

Amerikában tanárként és fordítóként dolgozott (közben végig a KGB-től rettegett, és az amerikai titkosszolgálat védelmét élvezte), és 1970-ben negyedszer is megházasodott, egy építészhez, William Petershez ment hozzá, akivel egy lányuk született, Olga. Aki nem más, mint a cikk címében is említett buddhista punk antikvárius Sztálin-unoka. De mielőtt rátérünk, előbb fejezzük be az anyja történetét: Szvetlána negyedszer is elvált, népszerű írónő lett, megkapta az amerikai állampolgárságot, a nyolcvanas években rövid időre visszatért a Szovjetunióba, de aztán újra elmenekült. 2011-ben halt meg rákban, már brit állampolgárként.

A tetovált punk Sztálin

Olga Allilujeva, Sztálin unokája ma Chrese Evans néven él Portlandben, egy régiségboltot vezet, a Facebook-oldalán pedig előszeretettel pózol fegyverekkel és mutogatja a tetoválásait. Egy ízig-vérig amerikai punk, aki egyébként nemrég áttért a buddhista hitre. 48 éves, oroszul alig beszél, de azt mondja, az anyja receptje nyomán olyan borscs levest főz, amilyet Moszkvában sem kap az ember.

Tovább

Halálra ítélt bűnösként lett Eger hős várkapitánya Dobó István

július 12., 06:49 Módosítva: 2020.07.13 15:57
2577

Aki csak az Egri csillagokból ismeri Dobó Istvánt – pláne, ha nem is a könyvből, hanem a filmből, Sinkovits Imre alakításából –, annak erősen idealizált képe alakulhatott ki az 1552-es egri várkapitányról. Márpedig nyilvánvalóan mindenki az Egri csillagokból, a hatodikos kötelező olvasmányból ismeri.

A regényben ő az, aki már az apró Bornemissza Gergelyt felfedezi, kardot ad neki, és Török Bálint udvarába küldeti. Majd ő az, aki maroknyi védőseregével megvédi a törökök százezres (a valóságban néhány tízezres, de persze így is jelentős túlerőben lévő) seregével szemben az egri várat. Közben egyszerre igazságos parancsnok, hős katona („gyerekkorom óta mindig hadban vagyok”), az embereit lelkesíteni képes kapitány, ugyanakkor szigorú, a bűnöst (az áruló Hegedűst) halálbüntetéssel sújtani sem félő várparancsnok.

Tovább

Kétszáz éve nem sikerül megfejteni a kódot, ami egy több millió dolláros kincshez vezet

július 11., 08:02 Módosítva: 2020.07.12 07:28
337

Több millió dollár értékű arany, ezüst és ékszerek vannak elrejtve valahol Virginiában, de kétszáz éve senki sem tudja megfejteni, hogy egészen pontosan hol lehet rátalálni a kincsre. Pedig próbálkozott már a katonaság, programozók, összeesküvés-elméletekben jártas emberek és amatőr kincsvadászok is.

Tovább

Az elefánt tényleg nem felejt?

július 10., 04:59 Módosítva: 2020.07.11 07:27
652

Az angol költő, John Donne a természet mesterművének nevezte az elefántokat. Nem járt messze a valóságtól, hiszen ez a fenséges, hatalmas állat tényleg rendkívüli adottságokkal rendelkezik.

Tovább

Ha szexelni akar a Marson, nem az odajutás lesz a legproblémásabb

július 9., 05:04 Módosítva: 2020.07.10 05:08
338

Valamiért az emberek mindig is érdeklődtek az iránt, hogy milyen lehet az űrben szexelni. Egyes pletykák szerint ezt páran már ki is próbálták, az önkielégítés pedig a kötelező protokoll része volt. Míg azonban az elmúlt évtizedekben ez a kérdés inkább csak az űrhajózás pajzán fantáziájú szerelmeseit mozgatta meg, a földön kívüli párosodás és legfőképpen a gyermeknemzés a következő évtizedekben egyre inkább gyakorlati problémává fog válni. 

Ha minden a terveknek megfelelően alakul (ami a Hold- és Mars-utazások történetét áttekintve kifejezetten meglepő lenne), akkor az első ember 20 éven belül ellátogathat a Marsra, nem sokkal később esetleg már állandó telepek is létesülhetnek a bolygón. A marsbéli kolóniák fennmaradása szempontjából elsődleges jelentőségű lesz majd, hogy a telepesek képesek-e párosodni, és születnek-e majd marsi gyerekek.

Mivel az emberi szervezet a földi életre lett kitalálva, ennek olyan akadályai lehetnek, amelyeket ezen a bolygón el sem tudunk képzelni.

Tovább

Egy brazíliai termeszkolónia nagyobb területet foglal el, mint egész Anglia

július 8., 04:59 Módosítva: 2020.07.08 22:51
3385

A brit Salfordi Egyetem entomológusa, Stephen Martin akkor fedezte fel a három méteres földkupacok sorát az út mellett, amikor néhány évvel ezelőtt a méhkolóniák globális összeomlását ment kutatni Brazíliába. Először azt hitte, hogy az útépítés során keletkezett törmeléket hagyták ott az út mellett. Mint kiderült,

föld alatt élő rovarok hordták halomba, a járatépítés közben kitermelt földet.

Minthogy egy-egy kupac térfogata is sok köbmétert tett ki, és ezek végeláthatatlanul sorakoztak az út mellett, nem volt nehéz kiszámolni, hogy döbbenetes sok termesz kellett ezek kitermeléséhez, és a rovarok elképesztően nagy földalatti járatrendszert hoztak létre.

Földkupacok, amíg a szem ellát
Földkupacok, amíg a szem ellát
Fotó: Roy Funch / Universidade Estadual de Feira de Santana

Mint kiderült, az egymással kommunikáló, gyakorlatilag egyetlen hatalmas kolóniához tartozó alagútkomplexumok több százezer négyzetkilométeres területet is elfoglalhatnak.

Tovább

Miért fösvények a skótok?

július 7., 05:01 Módosítva: 2020.07.08 13:13
376

Magyarországon a skótokat mindenki a fukarságról szóló skót viccekkel kapcsolja össze. De tényleg spórolósak a skótok? Furcsa mód, Nagy-Britanniában - noha korábban valóban elterjedt vélekedés volt, hogy a skótok a fogukhoz verik a garast - mára szinte teljesen eltűnt ez az előítélet. Nálunk azonban megmaradt, sőt sokaknak szinte semmilyen más ismerete nincs a skótokról, mint ez, plusz a férfiak szoknyahordása. Miközben arra nagyon keveseknek adatott lehetőségük a múltban, hogy élőben is találkozzanak egy skóttal.

Vének tanácsa a skót presbiteriánus egyházban (John Henry Lorimer, 1891)
Vének tanácsa a skót presbiteriánus egyházban (John Henry Lorimer, 1891)
Fotó: Scottish National Gallery
Tovább

A biciklizést nem lehet elfelejteni. De miért?

július 6., 05:02 Módosítva: 2020.07.07 05:07
352

Olyan ez, mint a biciklizés, nem lehet elfelejteni - szoktuk mondani, ha olyasvalamivel szembesülünk, amit már hosszú évek óta nem csináltunk, és kiderül, hogy a kihagyás ellenére megy mint a karikacsapás. A mondás szó szerint értelmezve is működik, ezt tanúsíthatja bárki, aki gyerekként sokat biciklizett, aztán évtizedekkel később, felnőttként jutott eszébe újra, hogy kerékpárra pattanjon. De miért megy ez ilyen könnyedén, miközben más ismereteket meg vért izzadva sulykolunk a fejünkbe, aztán a vizsga után, amint kilépünk a tanterem ajtaján (rosszabb esetben: amint belépünk a terembe), úgy hullik ki az agyunkból, mintha soha nem lett volna ott?

Ha minden igaz, ön most az “izommemória” kifejezést kapta elő magyarázatként: a testünk egyszerűen jobban megjegyzi a mozdulatok kivitelezését, mint az agyunk. Egy ajtónyitó, telefont feloldó, vagy bankkártyához tartozó PIN-kód sem biztos, hogy számszerű formában azonnal beugrik, de a mozdulat, amivel végignyomogatja a billentyűzeten, egyszerűen “benne van az ujjaiban”.

A helyzet az, hogy természetesen nem az ujjaiban van, hanem ez is az agyában, csak másképpen és máshol eltárolva mint hogy hová tette a slusszkulcsot, a mohácsi csata évszáma, vagy ennek a cikknek a címe. (Most automatikusan felpillantott a képernyő tetejére a címért, ugye? És igen, 1526, eltalálta. A slusszkulcsban nem tudunk segíteni.)

Memory, all alone in the moonlight

Az emlékezetünk nem úgy működik, mint egy memóriakártya, amin szépen sorban üldögélnek az adatok, és amit egyszer felírtak, az ott is marad, míg felül nem írják valami mással. Az agyunkban először is van rövid és hosszú távú memória: előbbiből másolódnak át a dolgok az utóbbiba, ezt a Memento című film óta nagyjából mindenki tudja. (Vagy azóta, hogy elolvasta itt nálunk, hogy az ember miért emlékszik néha arra, mit álmodott, máskor meg nem.)

Számunkra most a hosszú távú memória az érdekes, ebből is kétféle van, a deklaratív és a procedurális emlékezet. Előbbi kategóriába tartoznak például az emlékeink arról, hogy mi történt velünk és körülöttünk - ezt epizodikus memóriának hívják, és a rögzítése alapjáraton teljesen automatikus (de csúnyán be tud tenni neki például az alkohol). De a deklaratív emlékezet raktározza el azokat a dolgokat is, amiket akarattal gyömöszölünk be a memóriánkba, vagyis megtanulunk. Például hogy melyik ország fővárosa Ouagadougou, hány méter magas a Kékestető, vagy hogy ég a napmelegtől a kopár szik sarja. (Burkina Faso, 1014 vagy 1015 attól függően, melyik tenger szintjéhez mérjük, és tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta.) Az ilyenek laknak a szemantikus memóriában.

Végül ott a procedurális memória, ahol a motorikus dolgok tárolódnak, például egy akkord lefogása a gitáron, hogy hová kell nyúlni a billentyűzeten az A betű lenyomásához, vagy akár az, hogy hogyan kell biciklizni. Hogy ez egy teljesen különálló rendszer a deklaratív memóriától, azt egy híres kísérlet bizonyította be az 1950-es években. Egy súlyos epilepsziás rohamokkal küzdő páciensen végeztek el lobotómiát az orvosok, az agyának több területét is eltávolították. A rohamok valóban elmúltak, de vele a beteg képessége is az új emlékek alkotására. A műtét előtti emlékeinek is törlődött a nagy része. Egy kísérletben arra kérték, hogy rajzoljon le egy csillagot úgy, hogy nem pillant a papírra, csak egy tükörben látja azt. Néhány nap után már egész jól ment neki a mutatvány, azonban sosem emlékezett arra, hogy ezt már az előző nap is csinálta, és azelőtt is, és azelőtt is. Tehát képes volt procedurális emlékeket létrehozni, míg deklaratívakat nem.

A kérdés az, miért időtállóbbak a procedurális emlékeink a deklaratívaknál akkor is, ha az agyunk tökéletesen ép. A procedurális emlékek, így a biciklizés mikéntje a bazális ganglion, vagy törzsdúc nevű agyterületen tárolódnak. Ez mélyen az agy központi részén található, így jobban védett, mint a többi memóriaterület. Ráadásul ezen a részen felnőtt korban lelassul a neurogenezis, vagyis az új agysejtek formálódása. Ez a deklaratív memóriában állandó, az agy folyamatosan átstrukturálja magát, aminek egyes emlékek halványodása és törlődése a mellékhatása.

A legfontosabb tényezőt a procedurális memória stabilitása mögött csak néhány éve fedezték fel: ez egy speciális idegsejt-típus, amit a tudósok molekuláris réteg interneuronnak neveztek el. Ezek a sejtek írják, és olvassák ki a memóriánkból a koordinált mozgások végrehajtásához szükséges adatokat. Mivel az ilyesmik annak idején az életben maradáshoz a legfontosabb dolgok voltak, az evolúció úgy intézte, hogy elég legyen egyszer alaposan megtanulni és begyakorolni, és onnantól nem felejtjük el. Ma már nem ezen múlik a túlélésünk, de azért jól jön, hogy sosem felejtjük el, hogyan kell pálcikával enni, vagy éppen biciklizni.

(Scientific American, Psychology Today, Telegraph)

Tovább

Zombi George Washington lehetett volna az USA harmadik elnöke

július 5., 07:28 Módosítva: 2020.07.06 09:02
181

1799 telén a 67 éves George Washington kilovagolt a szakadó esőbe, aztán pár nappal később lázzal és torokfájással ágynak esett. Korának legjobb amerikai orvosai próbálták meggyógyítani az Egyesült Államok első elnökét, először ecet, melasz és vaj keverékével kezelték, de amikor már nem tudta lenyelni a csodaszert, magához hívatta a rabszolgái és jószágai felügyelőjét, és megkérte, hogy vágjon eret rajta.

A beteg férfi így hirtelen elveszített 350 milliliter vért.

Tovább

Hitler utódai nem vállalnak gyereket, véget ér a vérvonal

július 4., 06:52 Módosítva: 2020.07.05 17:15
9583

Az ember családjában előfordulhatnak olyan felmenők, akikre nem szívesen emlékezik. Ilyen lehet egy alkoholista nagypapa, egy családot elhagyó szülő vagy akár egy kellemetlenebb nagynéni. Az már jóval ritkább, hogy valaki azért szégyenkezzen egy elődje miatt, mert az kirobbantotta a második világháborút, és elrendelte a holokausztot. Márpedig a világtörténelem egyik, ha nem a legnegatívabb megítélésű figurájának, Adolf Hitlernek ma is élnek leszármazottai, akik mást sem szeretnének, mint feledni a sötét családi örökséget.

Talán érdemes itt leszögezni, hogy egy ideális világban senkit nem érdekelne, hogy ki kinek a gyereke, a magyar közéletben is nagy hagyományra visszatekintő apák-fiúkozás azonban még mindig annyira elterjedt, hogy érthető, ha a Hitler-utódok igyekeznek magukat eltávolítani a problémás elődtől.

Az vitatott, hogy ezért milyen messzire voltak hajlandók elmenni. Egy nagy karriert befutott könyv szerzője szerint megállapodtak, hogy tudatosan nem vállalnak gyereket, hogy ezzel véget vessenek Adolf Hitler vérvonalának. Egyikük ezt később tagadta, de az tény, hogy gyereke egyetlen ma élő leszármazottnak sem született, és a korukból ítélve nagy valószínűséggel már nem is fog.

Tovább

Fehér vagy fekete ruhát jobb viselni kánikulában?

július 3., 04:47 Módosítva: 2020.07.04 00:08
489

A címben feltett kérdésre alighanem mindenki egyből rávágja, hogy fehéret, ezért pedig nem is hibáztatom önöket, azzal ugyanis vélhetően mindenki tisztában van, hogy a fekete tárgyak – sajnálatos módon beleértve ebbe a kedvenc zenekaros pólóinkat is – a tűző napon könnyebben felmelegednek, mint a fehérek. Ennek az a nagyon egyszerű oka, hogy a fehér dolgok azért fehérek, mert a fehér fényt verik vissza, ez pedig minden látható színnek a kombinációja. Ha a fehér veri vissza minden szín közül a legtöbb fényt, az azt is jelenti, hogy a fehér dolgok nyelik el a legkevesebb fényt, tehát azok melegszenek fel legkevésbé a napon. 

Na de mi a helyzet például az észak-afrikai sivatagban élő beduinokkal, akik gyakran viselnek feketét, dacára annak, hogy iszonyatosan meleg, a napsütésnek hatványozottan kitett területen élnek? Ők csak nem hordanának fekete ruhákat, ha nem lenne valamilyen előnye a dolognak – gondolhatja az ember. Az már ebből a furcsa kettősségből is látszik, hogy nem annyira evidens az egész, ahogy azt elsőre hinnénk. Hogy rögtön az elején lelőjük a poént, a tudomány jelenlegi állása szerint a fehér a nyerő, de

valójában szinte mindegy, hogy fekete, vagy fehér ruhát hord az ember a rekkenő hőségben mindenképpen baromi melege lesz.

Tovább

Miért csíp kétszer az igazán erős paprika?

július 2., 05:02 Módosítva: 2020.07.02 17:05
630

Sok honfitársunk odavan a csípős ételekért, hiszen nincs is jobb mint égő szájjal lehúzni egy deci pálinkát. Ennek több oka is van, de arról, hogy a csípős paprikának mi az egyetlen célja az életben (ugyanaz, mint a többi növénynek) már írtunk korábban. Most nem azt járjuk körül, hogy miért jó nekünk a csípős paprika, hanem azt, hogy miért kell kétszer szenvednünk az apró élvezetért.

Először az input, majd az output közben is.

Tovább

Egy gyertya áráért bárki gyémántmilliomossá válhat

július 1., 05:19 Módosítva: 2020.07.01 20:30
164

A gyémánt egy átverés, pusztán a DeBeers cég ügyes piaci trükközése és mindent elárasztó propagandája miatt került be a köztudatba úgy, mint ritka kincs és státuszszimbólum. Az talán javítana a helyzeten, ha legalább szupernehéz lenne rátalálni, de ma már ez sem igaz, sőt, 1954 óta már mesterségesen is elő tudjuk állítani.

A gyémánt annyira gyakori, hogy szinte mindenkinek volt már több millió gyémántrészecskéje otthon a lakásában, sőt, minél messzebbre megyünk vissza az időben, annál gyakoribbak voltak ezek az otthonokban, vagy éppen a színházakban. Tulajdonképpen minden épületben, ahol sötét volt, és egy ember nem akarta, hogy sötét legyen.

Tovább

A 13 éves világháborús veterán

június 30., 05:12 Módosítva: 2020.07.01 12:31
239

Pearl Harbor bombázása után sok amerikai fiatal kapott vérszemet, milliók akartak bosszút állni a támadásért, és alig várták, hogy csatába indulhassanak. Megugrott az önkéntesek száma, de sokan nem akarták megvárni, míg betöltik a 17 éves alsó korhatárt. Ilyen volt Calvin Graham is, aki 12 évesen kitalálta, hogy csatlakozik a haditengerészethez.

Graham Texasban élt hét testvérével és erőszakos nevelőapjával. Amikor hatodikos volt, egyik bátyjával albérletbe költöztek, és rikkancsként dolgozott. 1942-ben jártunk, egy figyelmes újságárus ekkor igen jól informált lehetett a háború állásáról. Amikor Graham megtudta, hogy unokatestvére elesett egy ütközetben, elhatározta, hogy csatlakozik a haditengerészethez.

Tovább

Ennél isten háta mögöttibb hely nincs a Földön

június 29., 04:52 Módosítva: 2020.06.30 08:03
929

Palmerston egy nagyon kicsi sziget a Csendes-óceánon, mindentől messze, teljes nyugalomban. Úgy tűnhet, mintha ez lenne a tökéletes nyaralóhely azoknak, akik valóban ki szeretnének szakadni a mindennapokból, mégsem lett Palmerstonból üdülőközpont, sőt magánsziget sem, hanem a tökéletes illusztráció az "isten háta mögötti hely" kifejezéshez a szótárba.

Tovább

Mindjárt itt a júliusi karácsony! Megvette már az ajándékokat?

június 28., 06:55 Módosítva: 2020.06.28 20:56
130

A déli féltekén télen van nyár. Pontosabban a január a legmelegebb hónap. Ennek megfelelően amikor az északi félgömbön nyár van, akkor van délen a leghidegebb. Persze a déli féltekén sokkal kevesebb szárazföld esik a mérsékelt éghajlati övbe, ezért kevesebb helyen van európai vagy észak-amerikai értelemben vett tél, de azért, főként a hegyekben, időnként szokott esni a hó, például Ausztrália délkeleti részein is.

Az 1940-es Júliusi karácsony című film plakátja.
Az 1940-es Júliusi karácsony című film plakátja.
Fotó: Wikipedia

A nyugati kultúrkörben a télhez kapcsolódik az év legfontosabb ünnepe: a karácsony. Emiatt, főként a britek által kolonizált déli területeken, legfőképpen Dél-Afrikában, Új-Zélandon és Ausztráliában, nem kis frusztrációt okozott a telepeseknek, hogy mit kezdjenek a legrekkenőbb hőség idejére eső karácsonnyal. Hiszen az ünnep kellékei, szimbólumai mind a hóhoz, a fagyhoz és a télhez kapcsolódnak, a prémes ruhás Mikulással, a behavazott fenyőfákkal, szánnal, rénszarvasokkal és így tovább.

Tovább

Semmivel sem jobb a himalájai só a hagyományosnál (és még csak nem is a Himalájából jön)

június 27., 07:13 Módosítva: 2020.06.28 09:12
7659

A himalájai só már a nevével is hazudik, ezek után hogy lehetne neki bármit elhinni? Nyugaton pár évtizede kezdett el elterjedni, és hála az internetnek, a közösségi médiának és a rengeteg követős influenszereknek, mára elnyerte az "egészséges só" címét a közvélekedésben.

Pedig valójában nem a Himalájából jön és nem egészségesebb, mint a sima só, de cserébe rózsaszín.

Tovább
A rovat korábbi cikkei

Rovatok