Index Vakbarát Hírportál

A bogár, ami megmentette Kaliforniát

tegnap, 15:43 Módosítva: 2022.01.23 18:05
28
Bár Kaliforniáról mindenkinek az aranyláz ugrik be elsőre, az állam gazdaságában és fejlődésében a citrusféléken alapuló farmok játszottak meghatározó szerepet előbbi lecsengése után. Az 1870-es években kezdték az első farmerek a nagyüzemi citrustermesztést a bőséges napsütést és a kedvező időjárást kihasználva. A sikernek egy nem várt hozománya is volt: Kalifornia lett a világon az első, ahol biológiai kártevőirtást, biokontrollt vetettek be, azaz más élőlényt használtak arra, hogy elpusztítson egy növényeket sújtó kórságot.

Az Amerikába a spanyol misszionáriusok által behurcolt narancs Kalifornia állam legértékesebb árucikkévé vált az 1800-as évek végére, az állam déli részén 1870 és 1890 között hétszeresére nőtt a citrustermesztésre hasznosított földek száma. 1867-re egy évben átlagosan hatezer dobozkocsi (eredeti nevén boxcar, az észak-amerikai áruszállításra használt tehervagon) telt meg exportálásra szánt narancsokkal, amit a Southern Pacific vasúti vonalait használva adtak el szerte a nyugati-parton, majd később 1888-tól jégtáblákkal hűtött vagonokban egész Amerikában. Húszmillió dolláros biznisz lett a gyümölcsöt a keleti partra exportálni.

Aztán megjelent egy fehér rovar, hogy környezeti és gazdasági válságot okozzon.

1878-ban írták le először Új-Zélandon az Icerya purchasi pikkelyes rovart, mint egy helyi akácfajra veszélyes kártevőt. Az állat főként fás növények szárával és levelével táplálkozik, pamutszerű pikkelyes borítás védi kívülről. Ausztráliából származtatják, úgy vélik, ausztrál hajókon keresztül érkezett San Franciscóba a 19. század végén. A kártevő nagyon sebesen szaporodik, lárvái rendkívüli gyorsasággal terjedtek el a dél-kaliforniai fákon, 1884-re elérték Los Angelest.

A helyi gazdák a Smithonian cikke szerint mindent megpróbáltak, ami korábban működött a kártevők ellen, kezdve a fák bálnaolajjal mosásától a vaskályhás gőzölésen át a fertőzött részek levágásig és elégetésééig, az Icerya kiirtása mégsem sikerült. A kártevő leggyakrabban a levelek puhább alsó felén tapadt meg, ahol gyapotszálakkal erősítette meg védelmére szolgáló pikkelyeit, majd ezek alatt éles szájszervével átdöfte a levél erezetét, és elszívta a növény nedvességét.

A parazita által okozott károkat jól mutatja, hogy 1887-re a kaliforniai narancsexport csak kétezer dobozkocsit töltött meg, 1888-ban pedig összesen négyszáz vagont tudtak útjára indítani naranccsal megtömve.

Tovább

Tényleg éltek oroszlánok a magyar rónaságon?

január 21., 18:24 Módosítva: 2022.01.22 14:30
204

Halban, vadban mérhetetlen gazdagnak írják le a mondák a zsíros földű Kárpát-medencét, nem véletlen, hogy Árpád vezér, miután követei révén megkóstolta rögét és vizét, azonnal szemet vetett a területre. Ám ha pár száz évvel korábban foglalja el a hont, nemcsak bölényekkel, őstulkokkal, vadlovakkal, de akár vadon élő oroszlánokkal is találkozhatott volna az új hazában.

Nyolc lelőhelyről ugyanis majdnem két tucat magyarországi oroszláncsont-maradványt tartanak nyilván a régészek. Legutóbb pár éve Hódmezővásárhely mellől ástak ki nagymacskacsontokat, amelyek arra utalnak, hogy nemcsak a szavannák királya a nemes tulajdonságokkal felruházott ragadozó, hanem egy időben a Duna–Tisza tájéka, a Balaton-felvidék vagy a gemenci rengeteg környéke is felségterületéhez tartozott.

Panthera leo nevet kapta a keresztségben ez a ritka, mára kihalt nagymacskafaj. Tudósok szerint a perzsa oroszlán, a Panthera leo persica egyik ritka alfaja lehetett, és a csiszolt kőkor vége felé, majd a rézkortól kezdve, egy melegebb klímaidőszakban tűnt fel mifelénk.

Tovább

Az őskori legózástól a 3D tervezésig

január 19., 14:43 Módosítva: 2022.01.21 09:44
12

Nem is gondolnánk, hogy az építészet gyökerei milyen messzire nyúlnak vissza, és hogy az egykori építészeti technikák közül milyen sokat használ a mai kor embere. Cikkünkben ezeknek járunk utána.

Mint a kirakós, csak sokkal nagyobb

Talán mindenki emlékszik arra, amikor gyerekkorában építőkockákkal játszott és egymásra rakta az elemeket, majd boldogan mutogatta építményét másoknak. Valahogy így lehetett ez az építészet kezdetén, az őskorban is. Az akkori ember a világ minden pontján hatalmas és faragatlan köveket rakott egymásra, ezek jelentették az akkori építészetet. Azzal kapcsolatban, hogy ezek mit is jelentettek számukra, sok tudásunk nincs, csupán a ránk maradt emlékekből találgathatunk. Az építmények funkcióját így többek között a kor legismertebb építményéből, a Stonehenge-ből ismerhetjük meg.

Ezt az építményt – az 1950 óta folytatott ásatások tanulsága szerint – Kr. e. 3100-tól kezdve összesen három szakaszban építették. Eredeti építője az újkőkori, úgynevezett Windmill Hill-kultúra népe volt, akik előbb szarvasagancs csákányokkal kiástak egy mintegy 98 méter átmérőjű, 6 méter széles és 1,4-2 méter mély árkot, majd a kiásott mészköves törmeléket az árok belső oldalán  töltésként halmozták fel.

Ezután az északkeleti bejáratnál két kőoszlopot állítottak fel, majd a töltés belső oldalán 56 sekély lyukat ástak. Az építményt ebben a formájában nagyjából 500 évig használták, majd a harangedényes kultúra népe fedezte fel magának és virágoztatta fel azt. A csoport jelentős mértékben át is alakította: mintegy 80, egyenként 4 tonna súlyú granulitoszlopot állítottak fel a terület közepén. A tömböket csaknem 390 kilométeres úton, tengeren, folyóvízen és szárazföldön szállították. A bejáratnál felállított granulitoszlopokat úgy helyezték el, hogy a nyári napforduló idején a középpontból nézve a napkelte helyén legyenek. Ugyanebben az irányban kiszélesítették a Sugárutat, és felállították a két sarokkövet, majd a harmadik szakasz során a helyükre kerültek patkó alakban, illetve teljes körben álló, felül áthidalt homokkő hármaskövek (trilitek), amiknek maradványai ma is láthatók. Nem sok idő elteltével a körben álló tömbökön kívül, két koncentrikus körben lyukakat ástak, amikben feltehetően a Stonehenge II-ből kimaradt 60 granulitkövet akarták elhelyezni. A kör belsejében oválisan elrendezett köveket szintén eltávolították.

Tovább

Az elnök, akit némaságra ítéltek, aztán belehalt a beiktatási beszédébe

január 17., 21:43 Módosítva: 2022.01.19 05:57
80

Amikor William Henry Harrison bejelentette, hogy indul az 1836-os és az 1840-es elnökválasztáson, felkérték, hogy maradjon csendben. Pontosabban: ne mondjon semmi lényegeset. Ami a legmeglepőbb, hogy a taktika a második esetben sikeresnek bizonyult. A demokrata párti Harrison 1840-ben 234 elektori szavazattal 60 ellenében elnyerte az Amerikai Egyesült Államok államfői (és egyben kormányfői) hivatalát a Whig Párt  jelöltjével, Martin Van Burennel szemben. Ő lett az ország kilencedik elnöke.

Erre a fura felkérésre nem azért került sor, mintha Harrison ostoba vagy jelentéktelen személyiség lett volna. Virginiai ültetvényes családban született 1773-ban, apja aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot, anyja pedig George Washington feleségének a rokona volt. A fiatalember a katonai pályát választotta, és Washington elnök azzal írta alá katonai kinevezését, hogy nem tagadhat meg ilyesmit egy régi barát fiától.

Tovább

Az igazi német csodafegyver egy fémtartály volt

január 16., 21:21 Módosítva: 2022.01.18 06:22
1133

A Wehrmacht által rendszeresített újító dizájn nem lőtt, nem repült, és nem volt páncélozott, ennek ellenére az ellenfél is azonnal rendszeresítette, sőt a mai napig mindenütt használják. Ismerje meg a marmonkannát!

20 literes üzemanyagkannák: balra régi kivitelű, jobbra 1941-ben készült, Nirona gyártmányú Wehrmacht-üzemanyagkanna
20 literes üzemanyagkannák: balra régi kivitelű, jobbra 1941-ben készült, Nirona gyártmányú Wehrmacht-üzemanyagkanna
Fotó: Wikipédia

A felénk marmonkanna néven ismert, világszerte kedvelt és használt fém üzemanyagtartály a formatervezés egy rejtett legendája. Az elterjedését ugyan a II. világháborúnak köszönheti, elsöprő sikerének titka okos részletek sorában rejtőzik.

Tovább

Kísért a pajzán múlt: bosszúpornó a Vatikánból

január 8., 19:57 Módosítva: 2022.01.10 05:45
129

Erotikus ábrázolások mindig is születtek, amióta csak alkotni kezdett a Homo sapiens. A kőkorszaki Vénusz-szobroktól egyenes út vezetett az ókori görög vázákat díszítő okker-fekete szexképregényekig vagy a kiásott Pompejiben talált kéjsóvár szobrokig, falfestményekig. De az mégiscsak mellbevágó, hogy az első népszerű pornóképsorozat a Vatikánból indult európai diadalútjára.

1524 nevezetes év a popkultúra történetében, ekkor adta ki Rómában Marcantonio Raimondi másoló és nyomatkészítő 16 szexuális pozíciót ábrázoló képösszeállítását I Modi (Az utak) címmel, amelyen mitológiai alakok üzekednek változatos testhelyzetekben nyíltan, szemérmetlenül. Nem holmi amatőr, buja firkálmányok voltak ezek, Raimondi ugyanis a reneszánsz festő, Raffaello főmásolójaként kereste kenyerét, ő sokszorosította és népszerűsítette a nagymester képeit.

Tovább

A világ tele van elvesztett atombombákkal

január 6., 20:17 Módosítva: 2022.01.07 20:07
145

A hidegháború csúcsán nukleáris fegyverek tízezrei álltak egymással szemben földön, vízen és levegőben. Óriási pusztító erejük miatt nagyon szigorú elővigyázatossággal kezelték ezeket, de mivel sok volt belőlük, a nagyhatalmak mégis sokat elveszítettek. Az elmúlt hetven évben több mint ötven nukleáris robbanófej veszett el, többségük elérhetetlen mélységben fekszik a tenger mélyén.

Brit Columbia partjainál

1950. február 13-án egy Alaszkából Montanába tartó B–36-os bombázó motorjai gyakorlat során kigyulladtak. A fedélzeten egy Nagaszakira dobotthoz hasonló, Mark IV bomba volt. Az eszköz nem volt működőképes, mert csak robbanóanyagot és uránt tartalmazott, plutóniummagot viszont nem. A katonai eljárásrendnek megfelelően a bombát az óceánba dobták, mielőtt a gép lezuhant volna. A bombában található hagyományos robbanóanyagot felrobbantották, ez azonban nem volt elegendő a robbanófej megsemmisítéséhez.

A bombázóból kiugró 17 fős legénységből tizenketten maradtak életben. A gép egy kanadai hegy oldalába csapódott, három évvel később találták meg.

Tovább

Tényleg gyorsabb a pókszázlábú a gepárdnál?

január 4., 06:01 Módosítva: 2022.01.04 13:27
68
Másodpercenként testhosszának hússzorosát teszi meg, pedig valójában csak 18 testszelvénnyel rendelkezik, amelyek közül tizenötön van járóláb.

Talán nem él olyan ember a Földön, aki életében legalább egyszer ne találkozott volna a bútor mögül előmászó százlábúval. Nos, ők a légyölő pókszázlábú névre hallgatnak, s rendszerint már az első találkozáskor mély benyomást keltenek az emberben, megjelenésük ugyanis egy kicsit sem megnyerő. Különös ismertetőjelük, hogy iszonyatosan gyorsan képesek elslisszolni, ha veszélyben érzik magukat, miközben a testük nem kígyózik, mint a többi százlábúé, hanem mindig egyenes. A merev testhez kapcsolódó vékony lábak teszik egyébként lehetővé a meglepő, 0,4 m/s sebességüket.

Ez azt jelenti, hogy másodpercenként a testhosszának hússzorosát teszi meg, amivel abszolút rekorder, ilyen sebességre ugyanis – a testméretéhez képest – még az abszolút sebességi rekorder gepárd sem képes.

Tovább

Klausztrofóbiásnak születtünk, vagy azzá leszünk?

január 2., 17:30 Módosítva: 2022.01.03 16:46
52

Fortélyos félelem igazgat minket életünk során, állandó a bizonytalanság, és csak ritkán múlik a szorongás. De ha hirtelen elönt minket a verejték, felgyorsul a szívverésünk, hiperventillálunk és ájulás környékez egy dugóban veszteglő, zsúfolt buszon, metróaluljáróban vagy a liftben, akkor minden bizonnyal klausztrofóbiában szenvedünk.

A fóbia olyan elhatalmasodott, indokolatlan félelem bizonyos tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől, amelytől nem tudunk szabadulni. Szinte bármitől extrém módon retteghetünk: a magasságtól (akrofóbia), az oltástól (vaccinofóbia), a nőktől (ginofóbia) és anyósunktól (pentherafóbia), vagy akár a tőlünk jobbra elhelyezkedő tárgyaktól (dextrofóbia) is. Hiperaktív agyunk nem bír nyugodni, mindig talál valami eszement agyrémet. 

Tovább

Mi a titka az újévi lencsének? És a lottóötösnek?

január 1., 20:00 Módosítva: 2022.01.02 10:40
20

Együnk csak újévkor lencsét vagy sárgaborsót, de jó, ha tudjuk, hogy egyszer sem húzták ki 2021-ben a 46-os, 67-es vagy a 68-as számot a lottón, miközben a 32-est nyolcszor is, a 45-öst pedig hétszer. Elmondhatjuk, hogy kezünkben a tuti szisztéma, és tudjuk, milyen számokat kell megjátszanunk 2022-ben?

Tele a világ különleges számokkal, sorozatokkal: Fibonacci-számok, az aranymetszés arányai, a tökéletes prímszámok vagy a mesebeli három testvér és a hétfejű sárkány. Özvegy Ring Sándornénak, Magyarország első ötöslottó-nyertesének családtagjai életkora volt a mágikus ötös 1957. április 11-én. Mivel főnyereményét nyilvánosan vállalta, annyira divatba hozta a családi számokat, hogy máig 1 és 39 között tippel a lottózók fele.

Tovább

XIV. Lajos sohasem mondta, hogy „Az állam én vagyok”

2021. december 22., 20:10 Módosítva: 2021.12.23 12:35
109

Valószínűleg ez az egyik legismertebb történelmi szállóige. A legtöbb ember – ha egyáltalán megjegyzett valamit a Napkirályról – annyit tud csak, hogy XIV. Lajos e szavakkal foglalta össze abszolút monarchiája lényegét: „Az állam én vagyok!” (L’État, c’est moi!)

A részletesebb legenda szerint 1655. április 13-án mondta ki, amikor vadászruhában, lovaglóostorral a kezében berontott a párizsi legfelsőbb bíróság ülésére. A bíróság ugyanis az ő távollétében és az ő engedélye nélkül vizsgálgatta korábban elfogadott rendeleteinek törvényességét. A király fenyegetőzésére válaszként a bíróság elnöke az állam érdekeire hivatkozott, mire az uralkodó állítólag a híres szállóigével vágott vissza.

Tovább

Az ember, akinek milliomossá kellett válnia, hogy megtalálja Tróját

2021. december 12., 06:00 Módosítva: 2021.12.13 06:13
0

Senki sem gondolta, hogy Heinrich Schliemann viszi valamire az életben. A fiú, teljes nevén Johan Ludwig Heinrich Schliemann 1822. január 6-án látta meg a napvilágot, egy német falusi lelkész ötödik gyermekeként. Az apa, Ernst Schlieman masszív alkoholistaként tengette életét, és „a szó szoros értelmében elitta a parókiáját, és emberi méltóságát”.

Mindazonáltal az idősebb Schliemann hatalmas klasszikus műveltséggel rendelkezett, és gyakran mesélt gyermekeinek, amely történetekhez az Iliász, az Odüsszeia és a Aeneis adta az alapot. 

Tovább

Mekkora hideget bírunk ki?

2021. december 11., 08:29 Módosítva: 2021.12.12 13:03
0

A kérdésre könnyen rávághatjuk a választ: nem nagyot. Évről évre több százan halnak meg kihűlésben Magyarországon. Méghozzá többnyire fűtetlen, vagy alig fűtött lakásokban. Nem is kell ehhez fogcsikorgató hideg, már tartósan 15 fok alatt is „halálzónává” válhat az otthonunk.

Ehhez képest az Antarktiszon mínusz 20 Celsius-fokban még vígan sürgölődnek a kutatók, a szibériai Jakutföldön pedig iskolába mennek a gyerekek. Mínusz 30 alatt azonban már ott is eltűnődnek azon, hogy beiktatnak egy kis iskolai szünetet.

Akármennyire is rétegesen öltözködünk, vagy nem tartjuk magunkat fagyosszentnek, szerencsétlen esetben egyetlen ember sem kerülheti el a fagyhalált. Ez a hipotermia, a szervezet fokozatos kihűlése.

Tovább

Elcserélt gyermek volt Lajos Fülöp király?

2021. december 7., 06:38 Módosítva: 2021.12.08 06:55
0

Maria Stella Petronilla Chiappini (1773–1843) a fennmaradt képek és szobrok tanúbizonysága szerint elragadóan szép leány volt. Tizenhárom éves korában annyira megtetszett egy ötvenéves angolnak, Thomas Wynnek, Newborough bárójának, hogy feleségül vette. Két gyermekük születése és férje halála után egy észt gróf, Heinrich George Eduard von Ungern-Sternberg házastársa lett. E szédítő társadalmi felemelkedés úgy látszik, nem volt elegendő az egykori színésznő, egy börtönőr lánya számára, mert 1824-ben a fejébe vette, hogy csecsemőkorában kicserélték Lajos Fülöp francia királlyal.

Titkos alku

A színésznőből lett grófné ugyanis kapott egy levelet, melyet az apja, Lorenzo Chiappini diktált a halálos ágyán. Ebben azt állította, hogy nem ő az igazi apja. 1772 végén ugyanis egy utazókocsi állt meg Modigliana itáliai kisváros fogadója előtt. Egy házaspár szállt ki belőle, azzal a szándékkal, hogy itt töltenek pár hetet, amíg az állapotos feleség meg nem szüli gyermeküket. Összebarátkoztak a városka lakóival, Lorenzo Chiappinivel pedig furcsa alkut kötöttek. Mivel a börtönőr felesége is várandós volt, az előkelő idegeneknek pedig fiúörökösre volt szükségük, megegyeztek, hogy ha az úrnő lányt szülne, Chiappini felesége pedig fiút, akkor egy jókora összeg fejében kicserélik a két gyermeket. Így is történt, s az ismeretlen házaspár örökre eltűnt a kisfiúval.

Tovább

Miért van kétpártrendszer az Amerikai Egyesült Államokban?

2021. december 1., 15:39 Módosítva: 2021.12.02 10:53
0

Az Amerikai Egyesült Államok 1787-ben elkészített s mindmáig érvényben lévő alkotmányában egyetlen szó sem esik a pártokról. A Philadelphiában ülésező alapító atyák, vagyis az alkotmányozó konvenció tagjai a felvilágosodás hagyományainak megfelelően úgy gondolták, hogy a pártok teljesen feleslegesek. Hiszen minden értelmes ember képes belátni, mit kíván a közjó, és ha becsületes, ennek megfelelően fog cselekedni. Csak éppen arról feledkeztek meg, hogy az embernek nemcsak értelme és becsülete van, hanem érdekei is, amelyek tükrében egészen eltérő nézeteket lehet kialakítani a közjóról.

Már az alkotmány ratifikálása idején (1787–1788) két nagy politikai csoportosulás jött létre. Az alkotmányt azok ellenezték, akik féltették az államok függetlenségét a szövetségi kormányzattól, valamint az adósok, a nyugati területek farmerei, a szegényebbek és műveletlenebbek. Őket nevezték antifederalistáknak. Műveltebb, gazdagabb, a városokban és a keleti parton élő ellenfeleiknek, a federalistáknak sikerült biztosítaniuk az alkotmány életbe léptetéséhez szükséges többséget. E két csoportból nőtt ki az első kétpártrendszer.

Tovább

A Szovjetunió robbanó kutyái

2021. november 28., 17:57 Módosítva: 2021.11.29 12:17
62

Sajnos a cím nem egy új, a Robbanó cicákhoz hasonló társasjátékra utal, hanem a történelem egy megrázó és véres időszakára. A II. világháború során az előrenyomuló német Wehrmacht tankjait a Szovjetunió Vörös Hadserege ugyanis részben kutyákkal próbálta megállítani, megkérdőjelezhető sikerrel.

A szovjet katonai vezetés 1924-ben fogadta el a kutyák katonai alkalmazásának ötletét, és alapíttatott kutyaiskolákat. A terv az volt, hogy az állatokat mentéshez, elsősegélynyújtáshoz, üzenetek továbbításához, aknák és emberek keresésére, illetve ellenséges célpontok megsemmisítésére fogják betanítani.

Tovább

Kémek kőkeresztjeivel van tele az arizonai sivatag

2021. november 24., 19:50 Módosítva: 2021.11.25 14:59
183

Nem sírkeresztekről van szó, hanem vízszintesen elhelyezett, máltai kereszthez hasonló alakban elhelyezett betonelemekről, amelyek kémrepülők vagy műholdak által hordozott optikai eszközök beállítására szolgáltak egykor.

Az egyik kereszt ma
Az egyik kereszt ma
Fotó: Google Maps

Az űrből is látható titokzatos kalibrációs célpontok egy 26x26 kilométeres, négyzet alakú területen helyezkednek el szabályos rácsban. Egyenkén 18 méteresek voltak, és egészen pontosan 272 darab volt belőlük az arizonai Casa Grande város közelében. A célpontokat 1959 és 1972 között használták. Annyi biztos, hogy a rajtuk elhelyezett bronztáblákon az amerikai hadsereg térképészeti szolgálatának neve szerepel, de pontos céljuk máig vitatott.

Tovább

Hogyan és miért tört ki az iraki háború?

2021. november 19., 16:15 Módosítva: 2021.11.20 17:37
75

Fred Kaplan amerikai újságíró a közelmúltban megjelent cikkében „az amerikai történelem legnagyobb stratégiai tévedésének” nevezte a 2003. március 20-án megindított második iraki háborút. Több mint 4400 amerikai és a becslések szerint 208 000 iraki áldozata volt, nem beszélve a közel-keleti államok destabilizálódásáról, az Iszlám Állam felemelkedéséről és minden idők egyik legnagyobb menekültválságáról. De miért és hogyan is tört ki ez a háború?

Másfél évtizede sokan hangoztatták, hogy az Egyesült Államok kizárólag a kőolajlelőhelyek birtokba vételéért indította meg a háborút. A közhiedelem szerint a nagyhatalmak általában anyagi érdekeik védelmében szánják el magukat kemény lépésekre. Az emberek többsége egyszerű magyarázatokat keres, és van-e annál egyszerűbb, hogy az önző gazdagok és hatalmasok még nagyobb gazdagságra és hatalomra vágynak?

Tovább

Egy festői francia városban született meg a vandalizmus

2021. november 15., 12:55 Módosítva: 2021.11.16 14:12
72

Saint-Denis közvetlenül Párizs északi határa mentén fekvő, több mint 120 ezer lakosú kisváros, 9 és fél kilométerre a francia főváros központjától. Valaha nevezetesebb látványosságnak számított magánál Párizsnál is: Európa legtekintélyesebb uralkodói közül igen sokan ellátogattak ide, hogy megtekintsék katedrálisának ereklyéit. Az újkor századai során olyan hírességek lépték át a katedrális kapuját, mint V. Károly német-római császár (1540), IV. Ulászló lengyel király (1645), a leendő II. Károly angol király (1646), II. József császár (1776) és III. Gusztáv svéd király (1784). A kisváros ugyanis a francia keresztény királyság több mint ezeréves emlékhelye volt.

A névadók

A városnév Szent Dénes emlékét őrzi, akit a Meroving-dinasztia (Kr. u. 5—8. sz.) óta a francia királyok, a királyság és a korona fő patrónusának, vagyis védőszentjének tekintettek. Különös szent ő, alakjában három személyt olvasztottak össze a középkori legendaírók: Athén I. századi püspökét, Dionüsziosz Areopagitát, Korinthosz Dénes nevű, III. századi püspökét és Párizs III. századi püspökét, akit Decius császár idején fejeztek le. Hilduin apát 835 táján írt Vita sancti Dionysii (Szent Dionüsziosz élete) című művében megpróbált rendet teremteni a hagyományok között. Azt állította, hogy a Szent Pál által megtérített Dionüsziosz Areopagita előbb Athén püspöke volt, majd az I. században Kelemen pápa őt küldte Galliába, ahol Párizs püspöke lett, és Sissinus elöljáró kivégeztette. Egyesek szerint a Mons Martyriumon (Mártírok hegyén) végezték ki, melynek neve Montmartre-ra rövidült, mások szerint a róla elnevezett Saint-Denis területén, ahol eltemették. A legenda megoldja az ellentmondást: eszerint

AZ ELŐBBI HELYRŐL, AHOL KIVÉGEZTÉK, LEVÁGOTT FEJÉT A KEZÉBEN TARTVA VONULT EL AZ UTÓBBIRA, ISTEN DICSŐSÉGÉRŐL ÉNEKELVE.

E hagyomány valószínűleg arra utal, hogy földi maradványait 627 táján átszállították Saint-Denis-be, s a legendával azt akarták megerősíteni, hogy a szent maga is itt kívánt eltemetkezni. Szent Dénest általában úgy ábrázolták, hogy a kezében tartja levágott fejét. Ezen évszázadokig senki sem ütközött meg különösebben, a nagy francia forradalom tömeges kivégzései után azonban minden bizonnyal sokakban ébresztett szomorú emlékeket, hogy éppen egy lefejezett szent volt a francia királyok fő patrónusa.

Tovább

Tudta, hogy a só olyan, mint a drogok? Függőséget okoz

2021. november 14., 20:43 Módosítva: 2021.11.15 14:40
161

Úgy szeretlek, édesapám, ahogyan az emberek a sót!, mondja a népmesében a királykisasszony a királynak, aki erre úgy felhördül, hogy legott száműzi legkisebb leányát. Hiába magyarázza a királykisasszony, hogy az emberek mennyire, de mennyire szeretik a sót, nem volt pardon és grácia.

A felbőszült király vélhetően nem tudta, hogy a konyhasó (nátrium klorid) nem csak egy szimpla  ízesítőszer, hanem létfontosságú makroelem minden élőlény számára. Annyira alapvető szerepe van az ideg- és izomműködésben, az anyagcserében és a sejtek folyadékháztartásának fenntartásában, hogy ha nem jutnánk hozzá, nem sokáig maradnánk életben,

Tovább

Láthatunk több napnyugtát egy nap alatt?

2021. november 10., 14:14 Módosítva: 2021.11.11 12:58
13

Nem kell hozzá annyira szomorúnak lennünk, mint a kis hercegnek, hogy több naplementét lássunk egy nap. Negyvenhárom naplementét nem, huszonnégyet viszont láthatunk, amennyiben sikerül 24 órán keresztül állandó sebességgel egy meghatározott vonalon repülnünk a Föld körül.

A Föld 23 óra 56 perc 4 másodperc alatt tesz egy teljes fordulatot saját tengelye körül, az Egyenlítő 40 070 kilométer, ebből kiszámolva bolygónk sebessége 1670 kilométer per óra. Maradva az Egyenlítőn, ahol az időzónák nagyjából 1670 kilométeres távolságban vannak egymástól, az Egyenlítőhöz igazított pályánkat tartva, 1670 kilométer per órás sebességgel nyugati irányban repülve óránként egy, összesen huszonnégy időzónán haladnánk át. Tegyük fel, hogy greenwichi idő szerint délután fél ötkor indulunk el nyugat felé az előbbi sebességgel. Minden egyes időpontban, amikor új időzónába lépünk, az óránkat fél hatról visszaállíthatjuk fél ötre.

Tovább

Kezdjük sejteni, miért eszik az ember meleg ételeket

2021. november 9., 20:40 Módosítva: 2021.11.10 12:05
224

Amikor igazán éhesek vagyunk, agyunk legmélyebb bugyraiból általában meleg ételek látképei tolulnak föl, gőzölgő kedvenceink íze és illata borít be minket. Tudatunk beszűkül, nyálunk csorog, a vágy tetőfokára hág, Bármennyit képesek lennénk megenni belőlük, és az áhított fogások addig nem tágítanak képzeletbeli asztalunkról, amíg a valóságban meg nem ettük őket az utolsó falatig.

Persze elég lehetne a pillanatnyi túléléshez egy májkrémes kenyér, egy kihűlt pizzaszelet vagy akár egy zacskó chips is, de a meleg étel utáni sóvárgás, úgy tűnik, az emberiség egyik, koroktól, tájaktól, kultúráktól független, alapvető közös élménye. Nem tanult, hanem ösztönös érzés.

De vajon miként alakult ez így? Miért vágyunk meleg ételre, és ha kihűlt, miért melegítjük meg kényszeresen, ha csak tehetjük?

Tovább

Mi történne, ha a fény jóval lassabb lenne?

2021. november 6., 14:41 Módosítva: 2021.11.07 10:47
42

Mint ismert, a fény sebessége másodpercenként háromszázezer kilométer, és ez egyben az univerzális felső sebességkorlát anyag és információ számára. A valaha létező leggyorsabb, embert szállító eszköz értelemszerűen egy űrhajó, az Apollo–10 volt, amely 39 938 km/órával haladt – ez a fénysebesség 0,0037 százaléka. Tömören tehát lassúak vagyunk, ezért nagyon feltűnő lenne, ha a fény egy nagyságrenddel lassabban mozogna.

A gondolatkísérletet először George Gamow orosz származású amerikai fizikus végezte el. Gamow egy tudományos ismeretterjesztő könyvsorozat szerzője volt. Könyveinek főszereplője, a bizonyos Mr. Tompkins kalandjai során olyan világokba kerül, ahol mások a fizika törvényei. Az 1939-ben kiadott Mr. Tompkins Csodaországban arról szól, hogy a címszereplő biciklivel kel át egy olyan városon, amelyben lelassult a fény, ezért különböző relativisztikus érzékcsalódásokkal találkozik.

Tovább

III. Richárd valóban úgy döntött, hogy gazember lesz?

2021. november 4., 16:04 Módosítva: 2021.11.05 09:05
5

Shakespeare III. Richárd című drámájának első színében e szavakkal jellemzi önmagát a torzszülött címszereplő:

Én, mivel nem játszhatom a szerelmest, / Hogy eltöltsem e csevegő időt– / Úgy döntöttem, hogy gazember leszek / S utálom e kor hiú gyönyörét.

E mindössze huszonhat hónapig uralkodó király az angol középkor leghírhedtebb uralkodójává vált – annak ellenére, hogy több történész is megpróbálta tisztára mosni az emlékét. Michael Hicks angol történész Richárd legújabb életrajzában összegezte a kutatások eredményeit (Richard III. The Self-Made King. 2021, Yale)

Shakespeare VI. Henrik című királydrámájának egyik jelenete alapján Walter Scott, a 19. századi regényíró nevezte el „rózsák háborújának” azokat a harcokat, amelyeket a Plantagenet-dinasztia York és Lancaster ága vívott egymással 1455 és 1487 között. A majdani III. Richárd 1452-ben született, tizenegyedik gyermeke és legifjabb fia volt Richárdnak, York 3. hercegének. Anyja Cecily Neville volt, nagynénje annak a Richard Neville-nek, Warwick 16. earljének, aki a „rózsák háborújában” elnyerte a „Királycsináló” nevet. Richárd nyolcéves volt, amikor apját megölték a wakefieldi csatában. Németalföldre kellett menekülnie, csak családja towtoni győzelme (1461) után térhetett vissza.

Tovább

Lemuriától a Mindenszentek éjéig

2021. november 1., 16:18 Módosítva: 2021.11.02 06:15
32

Az elveszített hozzátartozók miatti fájdalom a legősibb emberi érzések egyike. Ezért a halottakról való megemlékezés szertartásait egyetlen civilizáció sem nélkülözhette. A mindenszentek, a halottak napja és a halloween ünnepei ezeknek az ősi, a kereszténységnél is régebbi rítusok szertartásaiban gyökereznek. 

Az ókori Rómában a Julianus-naptár szerint május 13-a volt a lemuria ünnepének egyik napja. Ezt az ünnepet még állítólag a városlapító Romulus hozta létre, hogy kiengesztelje meggyilkolt fivérének, Remusnak a szellemét. A lemuria napjain a rómaiak különböző rítusokkal és szertartásokkal űzték el házaiktól az ártó szellemeket, a lemúrokat. A családfők

Tovább

Most akkor Luther kiszögezte vagy nem szögezte ki?

2021. október 31., 05:22 Módosítva: 2021.10.31 15:39
86

Ha egy történelemkönyvben megpillantunk egy illusztrációt, amelyen egy testes  szerzetes röpiratot szögez egy templom kapujára, azonnal tudjuk, hogy a reformáció  megindításának pillanatát ábrázolja. A hagyomány szerint ugyanis 1517. október 31-én,  déli tizenkét óra körül Luther Márton a wittenbergi vártemplom, a Mindenszentek t emploma kapujára kiszögezte 95 tézisét, melyben elítélte a búcsúlevelekkel való k ufárkodást.

A jelenet olyannyira közismert, hogy pár évtizede egy tréfás képregényben is feldolgozták. Két pap kártyázását váratlanul kopogás zavarja meg. „Szabad!” – kiáltják. A kopogás folytatódik. „Gyere már be!” Végül az egyik pap utánanéz a dolognak, és ezzel tér vissza: „Ó, csak a Márton az, a Luther. A téziseit szegezi. Ki oszt?”

Tovább

Lenyomja-e a halloween a mindenszenteket?

2021. október 30., 16:28 Módosítva: 2021.10.31 13:17
161

Október 31-e minden évben éket ver az emberek közé mifelénk. A harsány, boszis, zombis, koporsós, ijesztgetős halloween áll szemben töklámpásaival az áhítatos, csendes, szomorkás mindenszentekkel és halottak napjával. Előbbit sokan kommersz eszetlenségnek, tiszteletlen ökörködésnek tartják. Na és tájidegen ünnepnek, amely húsz-harminc éve kéretlenül kezdett rátelepedni az őshonos, emelkedett, keresztény mindenszentekre, ezért a Valentin-naphoz hasonlóan zsigerileg elutasítják a Nyugatról átszivárgott, idegenszagú fesztiválozást.

Pedig az eset éppen fordítva történt: az ősi kelta halloween (all hallows evening, ami szó szerint minden szent estéjét jelenti) pogány ünnepét próbálta elhalványítani a katolikus egyház a saját mindenszentek napjával. IV. Gergely pápa 835-ben rendelte el, hogy ezentúl Szűz Mária és a mártírok emléknapját ne május 13-án, hanem október 31-én ünnepeljék a hívek. Ebből később november 1. lett, amit megtoldottak még egy nappal, a halottak napjával november 2-án.

Tovább

Egy kartonnal és egy törölközővel cáfolta az energiagyógyítást

2021. október 30., 05:53 Módosítva: 2021.10.31 05:35
636

Emily Rosa 1996-ban elérte, amit előtte senki: energiagyógyítókat vett rá, hogy önként részt vegyenek módszerük tudományos igazolásában. Valószínűleg nem számítottak rá, hogy az eredmény a tudományos igazolás hiánya, vagyis egy cáfolat lesz.

Az energiagyógyítók (energizálók, energetizálók) módszerének lényege, hogy kezüket a páciensek felett mozgatva manipulálják az energiamezőt, ami szerintük minden embert körülvesz. Az energiamezőt a kezükkel érzékelik. 

Tovább

Nem Kirk kapitány az első a Star Trekből, aki az űrben járt

2021. október 28., 14:42 Módosítva: 2021.10.31 08:25
6

Nagy jelentőségű az eredeti Star Trek szériában Kirk kapitányt alakító, most 90 éves William Shatner október 13-i űrugrása, azonban téves lenne azt gondolni, hogy Kirk (vagyis Shatner) az első, aki feltűnt a Star Trekben és megjárta a világűrt is. A Scotty-t alakító James Doohan hamvainak űrbe történő feljuttatását ne számoljuk, bár a színész családja örült, valljuk be, kissé morbid lenne űrutazásnak venni.

Dr. Mae C. Jemison, mint Palmer hadnagy és LeVar Burton, mint Geordi La Forge a Star Trek: Az új nemzedék 150. részében 1993-ban.
Dr. Mae C. Jemison, mint Palmer hadnagy és LeVar Burton, mint Geordi La Forge a Star Trek: Az új nemzedék 150. részében 1993-ban.
Fotó: IMDB

De ha nem Kirk, akkor kicsoda? A válasz a Star Trek: Az új nemzedék egyik epizódszereplője, Dr. Mae Carol Jemison. A nő a sorozat 150. epizódjában (A második esély) tűnt fel, mint az Enterprise-D transzporterét kezelő Palmer hadnagy.

Tovább

Egy plébános százharminc évvel Einstein előtt megjósolta a fekete lyukakat

2021. október 24., 12:59 Módosítva: 2021.10.24 19:07
1202

Ha még nem hallott John Michellről, az azért lehet, mert ő egy méltatlanul elfeledett XVIII. századi természettudós. Korát megelőző tudományos eredményei és többszörös elfeledettsége okán mindenképpen dobogós helyezést érdemel a méltatlanul elfeledett tudósok toplistáján. Michell nemcsak a fizika, de a geológia és a kémia terén is olyan dolgokat ismert fel, amiknek a felfedezését máig más tudósoknak tulajdonítjuk.

Magáról John Michellről keveset tudunk. 1724-ben született a nottinghamshire-i Eakringben. Apja, Gilbert anglikán pap és plébános volt, anyja, Obedience eredetileg Londonból származott. 1742 nyarán a Cambridge-i Egyetem ösztöndíj nélküli, fizető hallgatója lett. A hiányos iratokból kiderül, hogy 1749-ben negyedik helyezést ért el az egyetem matematikaversenyén, és valószínűleg ugyanebben az évben matematikai diplomát kapott. A időközben eltelt hét évet nem töltötte végig az egyetemen, aminek feltételezhetően anyagi okai voltak.

Tovább
A rovat korábbi cikkei

Rovatok