Index Vakbarát Hírportál

Mark Twain és a Halley, avagy az üstökös mindig balszerencsét hoz?

2022. szeptember 28., 16:10 Módosítva: 2022.09.28 21:26
40

Mark Twain ugyanabban az évben született és halt meg, amikor a Halley-üstökös elhaladt a Föld mellett. Figyelemre méltó, mivel az égi jelenség csak körülbelül 76 évente halad el bolygónk közelében, de miért ne élhetne és halhatna valaki épp a Halley periódusában? Igazán nem is ez a különös, hanem az, hogy Twain meg is jósolta, hogy akkor fog meghalni, amikor újból felbukkan.

1909-ben, amikor egyre több hír keringett a Halley-üstökös visszatéréséről, Samuel Clemens, alias Mark Twain azt mondta:

A Halley-üstökössel jöttem, 1835-ben. A következő évben újra jönni fog, és én arra számítok, hogy elmegyek vele. Életem legnagyobb csalódása lenne, ha nem vele együtt távoznék. A Mindenható kétségtelenül azt mondta: »Nos, itt van ez a két kiszámíthatatlan csaló; együtt jöttek, együtt is kell elmenniük.« Ó, én mindezt előre látom. 

A Halley-üstökös 1910. április 20-án haladt át a perihéliumon, és a rákövetkező napon Samuel Langhorne Clemens eltávozott e világból.

Tovább

Hazugságok keringenek az emberi agyról

2022. szeptember 22., 18:36 Módosítva: 2022.09.23 08:08
8

Neuromítosznak hívják azokat a hiedelmeket, amelyek az agy működésével kapcsolatosak, és nem sok valóságalapjuk van. Mindenki kapásból tud mondani néhányat, ilyen például, hogy az agyunk mérete befolyásolja, milyen intelligensek vagyunk,  hogy az agyféltekék határozzák meg, miben vagyunk jók, vagy hogy Mozart zenéje okosabbá tesz.

Nézzük, mi ezekkel a probléma!

Tovább

Megfejtik az emberiség névjegyét a földönkívüliek?

2022. szeptember 11., 05:49 Módosítva: 2022.09.12 08:46
230

Egyetlen ember készítette tárgy sem hagyta el még (igazoltan) a Naprendszert az amerikai Voyager-1 űrszondát kivéve, amelyet 45 éve lőttek ki, és jelenleg 23,4 milliárd kilométerre van tőlünk. Már önmagában ez is egy rendkívüli teljesítmény, de azt, hogy még most is működni fog, és adatokat küld a Földre, álmukban nem gondolták volna 1977 szeptemberében a NASA-nál.

És azt sem, hogy tíz műszeréből négy még ennyi idő után is működik. Nem azért, mert tönkrement volna a többi, csak lekapcsoltak hatot a tízből azért, hogy a leglényegre koncentráljanak, és az igencsak szűkös energiát az óriási távolság miatt két napig eltartó kérdés-válasz kommunikációra fordítsák. (Elképzelések szerint az 1973 áprilisában kilőtt, és a Jupiterhez és Szaturnuszhoz küldött Pioneer-11 űrszonda is kiléphetett már a csillagközi térbe, vagy nem, mert a rádiókapcsolat 1995 szeptemberében megszakadt vele.)

Eredetileg a Naprendszer bolygóinak lefényképezésével (és sugárviszonyainak megfigyeléseivel) volt megbízva a Voyager-1 (fejlettebb kamerákkal, mint amiket a Pioneerok vittek magukkal), és a tervek szerint a Jupiter és a Szaturnusz gravitációja – parittyaként – gyorsította volna őket messze-messze kifelé a végtelen űrbe. Így is történt, de vicces, hogy a Voyager-2 már bő két héttel korábban, 1977. augusztus 20-án elindult (tudtunkkal a küldetésnek semmi köze sincs Szent Istvánhoz és az új kenyérhez), de a Voyager-1 megelőzte őt a Mars és Jupiter közötti aszteroida-övben. Nem volt hiábavaló a sürgölődése, mert jórészt a Voyager-1 képeiből van közelebbi elképzeléseink a Vénuszról, a Jupiterről, a Szaturnuszról, a Neptunuszról, és ezeket nézegettük és nézik gyerekeink ma is a tankönyvekben. 

Tovább

Ki nem találná, hogy mi rejtőzik a Drakula köpönyege mögött

2022. szeptember 10., 14:28 Módosítva: 2022.09.11 08:54
26

Évszázadokon át szinte minden civilizáció mitológiájában szerepelt a vérszívó szellem vagy az emberi húst fogyasztó démon, mert a sötét, ártó sátáni lények mindig is foglalkoztatták az emberek fantáziáját. A vámpírfolklór a 17. és 18. század végén indult hódító útjára, hogy számos európai etnikai csoport verbális hagyományában és művészetében megjelenjen.

Kis vámpírtörténet

A legkorábbi vámpírábrázolások az akkádok, sumérok, asszírok és babilóniaiak ékírásos szövegeiből származnak, ahol Lilu és Lilitu démoni alakját említik. De a görög mitológiában is voltak vámpír rokonok: az Empusa egy éjszakai rémalak, aki fiatal férfiakat csábít el, hogy kiszívhassa vérüket. Lamia görög istennő lehetett, akinek Zeusszal közös gyermekei Héra féltékenységének estek áldozatul, ezért Lamia az éj leple alatt gyerekeket kezdett rabolni. Később éjszakai vérszívó lett, aki nappal romos, elhagyott búvóhelyeken rejtőzik.

A figura továbböröklődött a zsidó folklórba, 300-500 körül már írnak Lilitről, az éjszakai lényről, aki vagy szexuálisan buja démon, vagy csecsemőket lakmározó sátáni lény. Lilit Ádám első feleségeként is szerepel Sirák fia könyvében, ami a deuterokanonikus könyvek egyike.

Tovább

Mi az az Ockham borotvája, avagy miért jobb az egyszerűbb?

2022. szeptember 9., 14:58 Módosítva: 2022.09.10 07:26
153

Fogadjunk, hogy nem tudja, ki mondta, hogy mindig az egyszerűbb a jobb? Nem Marie Kondo és nem is a Vogue-szerkesztő Anna Wintour, hanem egy angol középkori filozófus-szerzetes: William Ockham, akiről Ockham borotvájának nevezték el az egyszerűsítés elméletét.

Ockham felfogása szerint amikor azon gyötrődünk, miért nem hív fel a kedves, aki megígérte (villámcsapás érte; elütötte a metró; nem is volt soha semmilyen kedves), hogy tört be a lakás ablaka (gömbvillám; az ellenséges szomszéd zúzta be), vagy miért nem köszönnek a munkatársak (ki fognak rúgni, csak nekünk még nem mondták; mindig is utáltak; nem is ott dolgozunk), akkor a legegyszerűbb lesz a jó magyarázat. Vagyis a kedves épp nem ér még rá, a huzat vágta be az ablakot, a kollégák pedig olyan elfoglaltak, hogy észre sem vettek.

Tovább

Még le sem jöttünk a fáról, már elkezdtünk alkoholizálni

2022. szeptember 7., 16:51 Módosítva: 2022.09.08 08:44
67

Istenek mámorító itala, rituális ajzószer, a természet és a kultúra tökéletes szintézise a bor, amelynek még filozófiája is van. A kezdetek azonban sokkal meglepőbbek voltak. 

Minden a spicces emberszabású főemlősökkel kezdődött, akik már évmilliókkal ezelőtt előszeretettel és rendszeresen ettek megerjedt, alkoholtartalmúvá érlelődött gyümölcsöket, sőt, kifejezetten keresték ezeket a vidám csemegéket. Tudtak élni – mondhatnánk –, mégiscsak kell valamilyen derűforrás a kegyetlen és komor vadonban, ami szebbé teszi a küzdelmes napokat, és segítheti a túlélést.

Ezek szerint mélyen a génjeinkbe van kódolva, hogy szeretjük az etanolt, és evolúciós előnyei vannak az alkoholizálásnak?

Tovább

Lakáshorror: ez a rovar minden fürdőszobában lesben áll

2022. szeptember 3., 05:44 Módosítva: 2022.09.07 17:28
533

Többnyire búvóhelyeiken lapulnak, ritkán mutatkoznak, pedig itt vannak körülöttünk. Rendkívül gyorsak és csak a lehetőségre várnak, hogy előbújhassanak rejtekeik homályából és lecsaphassanak. Nem szeretik a rivaldafényt, sötétben indulnak vadászni és remek érzékkel találják meg a zsákmányt, amire teketória nélkül vetik rá magukat.

Ha sárgás foltokat vagy bevágásokat látunk könyveink lapjain, esetleg rágásnyomokat a családi fotókon, biztosra vehetjük, hogy megtaláltak minket és beköltöztek hozzánk. Innentől nincs menekvés. Nem válogatósak, pamut, len és műselyem, liszt, kenyérmorzsa, müzli, cukor, papír és tapétaragasztó, minden jöhet.

Még a csempefugát is kedvelik. De ha kell, a kannibalizmustól sem riadnak vissza.

Ők az  ezüstös pikkelykék , az egyik legősibb ma is élő rovarok, akik az erdők mélyéről érkeztek tartós társbérletbe az emberekhez. Imádják a pincéket és a dohos szobákat, a ritkán mozgatott könyv- és újságkupacokat, de leginkább a nedves helyiségeket, például a fürdőszobát, különösen a csapok, lefolyók és kádak környékét. Szinte mindenki szemtanúja volt már legalább egyszer, amint váratlanul előbukkannak, majd villámgyorsan tovacikáznak.

Tovább

Ájtatos gyilkosok lehettek a druidák

2022. szeptember 2., 20:04 Módosítva: 2022.09.03 11:55
54

Nagyon keveset tudunk az ősi gallok kivételezett társadalmi osztályáról, a druidákról, mert ők maguk nem írtak le semmit. A közvetett információk a rómaiaktól származnak, akik a papok, tanítók, tudósok, bírák osztályaként jellemzik a druidákat. Fő tevékenységük a tanulás és az áldozatok bemutatása – a rómaiak szerint.

Feltételezések és Caesar szerint is Britanniából került a „druidaság” Galliába, ahol Caesar után hanyatlásnak indult, mígnem Claudius be is tiltotta a rómaiak elleni lázadásnak titulált druida szertartásokat. Caesar szerint az ősi keltákat egy „elit figura” uralja, akinek  a tekintélye megkérdőjelezhetetlen. 

Tovább

Miért éppen szeptember 1-én kezdődik az iskola?

2022. szeptember 1., 08:42 Módosítva: 2022.09.02 08:19
36

Kőbe vésett időpontnak, megkérdőjelezhetetlen dátumnak, szinte univerzális állandónak vesszük, hogy szeptember 1-jén véget ér a nyári szünet, és kezdődik az iskola, amikor kelletlenül letörlik a június közepén boldogan táblára írt vakációt, és több mint egymillió gyerek és fiatal beül a padokba.

De miért éppen ekkor? Hiszen még azt sem tudjuk, miért pont január 1-jén kezdődik az új esztendő, a szeptemberi langy meleg és a gyümölcsözön pedig egyáltalán nem indokolja, hogy reggel 8-kor órarendekkel kelljen bíbelődni és osztályfőnöki órák végtelen sorát kelljen végig szenvedni.

Tovább

Be kell-e tiltani Winnetout?

2022. augusztus 28., 17:41 Módosítva: 2022.08.29 13:11
848

A német Ravensburger játékgyártó és kiadóvállalat a napokban bejelentette, hogy az őket ért heves kritika miatt leállították a Kis Winnetou című gyerekfilmből készült két könyvük értékesítését. Közhelyes, sematikus ábrázolással vádolják a történetet, és azzal, hogy a műben figyelmen kívül hagyják az őslakos indiánok ellen elkövetett népirtást, földjeik elrablását, a történetek pedig gyarmatosító rasszista eszméket hirdetnek.

Igazak a vádak? Mert elsőre inkább meghökkentő, fake news-gyanús kritikáknak tűnnek ezek a bírálatok a bestseller ifjúsági vadnyugati regényfolyammal szemben. Tízezrek nőttek fel indián könyveken, köztük én, és közülük messze magasan Karl May Winnetouja vitte a prímet. Legalább háromszor éltem végig az állhatatos apacs harcos és sápadtarcú vértestvére, a bátor Old Shatterhand kalandjait négy kötetben, és egyetlenegyszer sem jutott eszembe, hogy felháborodottan becsukjam a könyvet, amiért a makulátlan hősöket – sztereotip módon  kínzócölöpökhöz kötözik a szemforgató kajovák.

Tovább

Miért nem tudták előre jelezni az augusztus 20-i időjárást a meteorológusok?

2022. augusztus 23., 17:35 Módosítva: 2022.08.24 15:39
743

Politikai felhangot kapott egy ízig-vérig tudományos szakterület, miután a kormány menesztette az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) vezetését, amiért nagy valószínűséggel esőt, vihart, felhőszakadást jelzett augusztus 20-a estéjére, és erre hivatkozva a nagyszabású ünnepi tűzijátékot délután fél kettőkor lefújta a szervezésért felelős operatív törzs. Ám a vihar elmaradt, és nem is esett a vastagon felhős, komor égből Budapesten. 75-80 százalékos esélyt adott heves esőnek, felhőszakadásnak a szolgálat, de a kisebb valószínűség jött be.

„A tegnap esti események, a tegnap délelőttig rendelkezésre álló modelleredmények, illetve az ezekből alkotott forgatókönyvek nem valósultak meg. Az akkori eredmények közül a legkevésbé valószínű történt meg. Ez a bizonytalansági faktor sajnos benne van a szakmánkban, ezt igyekeztünk kommunikálni is. Elnézést kérünk a kellemetlenségekért” – írta az OMSZ a Facebook-oldalán.

Tovább

Miért lopnak cipőket a rókák?

2022. augusztus 18., 20:56 Módosítva: 2022.08.19 15:34
0

Sokan megkérdőjelezik, hogy tényleg annyira ravaszdi állat-e a róka, mint ahogyan generációk óta hallunk róluk a mesékből. Ha akarja, kiénekli a sajtot a holló szájából, vagy fortélyos cselekkel lopódzik a baromfiudvarokba rendet vágni, de La Fontaine-től, a nagy állatmesemondótól azt is tudjuk, hogy savanyú neki a szőlő (ezt és más emberi gyarlóságot kigúnyoló fabuláit nem is kedvelte kortársa, a Napkirály, XIV. Lajos).

Pedig nagy csínytevő ez a lompos farkú kutyaféle, és nem tódított La Fontaine sem, mert akár az érett gyümölcsöt is megeszi, de jöhet neki bogár, rovar, undok féreg, szereti a tojást, pockot, egeret, és ha éppen arra jár, akár ártatlan őzgidákat is levadászik. Ám, hogy cipőket, papucsokat, surranókat is elcsór, arra leginkább az utóbbi években figyelt fel a nem mezítláb járó emberiség.

Tovább

Van egy híres zongoradarab, amit bárki el tud rögtön játszani

2022. augusztus 14., 08:15 Módosítva: 2022.08.15 09:31
0

A huszadik század egyik legnagyobb hatású amerikai zeneszerzője, John Cage 1952-ben írta meg talán legfontosabb művét, amelynek címe: 4′33″. Nincs nagy titok a dologban; azért e cím, mert a szerzemény 4 perc és 33 másodperc hosszú.

Cage (1912–1992) mindig is a szokatlan, újszerű zenei fogalmazásmódokat kereste, közelítését kísérletezőnek, avantgárdnak is nevezhetjük. Elsők között emancipálta a komolyzenébe az elektronikus eszközök és ütőhangszerek használatát, valamint úttörő volt a preparált zongora kínálta lehetőségek feltérképezésében is. Utóbbi azt jelentette, hogy a legkülönfélébb tárgyakat (a csavaroktól a radírgumiig) helyezett el a zongora húrjaira vagy akár azok közé – hogy manipulálja vagy éppen tompítsa velük azok rezgését.

Az így született hangzásvilág nemcsak merőben eredetinek, de némiképp hipnotikusnak is bizonyult, amennyiben az egzotikus törzsi zenék perkusszivitását idézte:

Tovább

Rosszul tudtuk, nem a túl sok kalóriától hízunk el

2022. augusztus 10., 05:53 Módosítva: 2022.08.11 06:54
0

Nincs, aki megkérdőjelezné azt a közkeletű, gránitszilárdságú elméletet, hogy aki több kalóriát vesz magához, mint amennyire szervezetének szüksége van, annak testében a felesleg zsír formájában elraktározódik, ami előbb-utóbb elhízáshoz vezet. A fogyás egyetlen módja pedig az, hogy kevesebb kalóriát eszünk (iszunk), és több mozgással elégetjük a többletet.

Egyszerű és logikus gondolatmenet, és a tapasztalatok is mindig azt mutatják, hogy ha rendesen ráállunk az evésre, akkor bizony jó eséllyel ki fogunk kerekedni. Mindig így volt, és így is lesz, nyugodtan továbbléphetünk, nincs itt semmi látnivaló.

Több kutató azonban az istennek sem akar továbbsétálni. Például David S. Ludwig, a Harvard Medical School gyermekgyógyásza és a Harvard T.H. Chan School of Public Health táplálkozástudományi professzora sem, aki a napokban alaposan belenyúlt a darázsfészekbe, amikor kijelentette, hogy felcseréltük az okot az okozattal, és nem a túl sok evéstől hízunk el, hanem az elhízás miatt eszünk többet a kelleténél.

Tovább

Miért nem hasonlít a szív a szívre?

2022. augusztus 7., 11:06 Módosítva: 2022.08.07 18:16
0

Az emoji, a tükrös mézeskalács és a kártyaszív is mind ugyanaz a szabályos, szimmetrikus forma, ami egyáltalán nem hasonlít az emberi testben pulzáló mandula alakú szervre. Honnan ered tehát a mai szívábrázolás?

Mindörökké borostyán?

A 14. században jelent meg először a szív mint a szerelem szimbóluma, ekkor még a borostyánlevélre utalt. Hogy miért borostyán? Az ókori Görögországban ez a kúszónövény a bort és a testi örömöket jelképezte. Ha ezt társítjuk a borostyán nagy ellenállóképességével és hosszú élettartamával, akkor meg is érkezünk a tartós szerelemhez. Ezek után meg sem lepődhetünk, hogy a görög és római vázákon szinte mindenhová felrajzolták ezeket a néha szőlővel összefonódó borostyánleveleket. A képe pedig egyre csak terjedt.

Tovább

Biztos, hogy emberi kéz építette a piramisokat?

2022. július 31., 05:54 Módosítva: 2022.08.01 13:00
6021

Máig értetlenül állunk az előtt, hogyan voltak képesek felépíteni az ókori világ hét csodája közül egyedüliként fennmaradt gízai nagy piramist 4500 évvel ezelőtt. Az első felhőkarcolók kinövéséig ez a monumentális kőgúla volt a legmagasabb ember alkotta építmény a világon (147 méteres magasságával), és ma is rengeteg fejtörést okoz, miként tudtak 2,3 millió darab, 2–10 tonnás kőtömböt odaszállítani, kifaragni és megfelelő helyre illeszteni. 

Erich von Däniken őscivilizációkat kutató svájci sztáríró-látnok soha nem értette ezeket a végeláthatatlan töprengéseket. Szerinte fölösleges tanácstalanul vakarni a fejeket, hiszen a meseszép gízai nagy piramis létezése magasan fejlett földönkívüli civilizációk munkáját dicséri, akik a történelem előtti időkben látogatást tettek a Földön, hogy megtermékenyítsék ősanyáinkat és segédkezzenek az emberi civilizációk felemelkedésében. Szorgoskodásuk közepette – világos útmutatásul – felhúzták a nagy piramist is. Ő úgy tudja persze, hogy az egyiptomi vezetés, a Vatikán és a fél világ tisztában van mindezzel, de sanda szándékoktól vezérelve mélyen hallgatnak a tényekről. 

Tovább

Robbanópatkány és kémmacska: állatok a háborúban

2022. július 24., 19:19 Módosítva: 2022.07.25 13:01
0
Hogy használták az állatokat a háborúkban?

Szegény állatok, mióta világ a világ, részt vesznek az ember háborúiban, gondoljunk csak az ókori hadurak lovas szekereken zajló csatáira. Valószínűleg a kutyákat és a lovakat használták először a harcokban, de az tény, hogy akárhol és akármikor is voltak harcok, az állatokat megtaláljuk az emberek sorai között, közvetlenül háborús fegyverként vagy támogató szerepben. 

Különféle állatok, különféle feladatok

A lovakat, elefántokat, tevéket és egyéb állatokat szállításra és lovas harcra is használták. Közismert, hogy Hannibál elefántokat is bevetett a 2. pun háborúban. Galambokat kommunikációra és fényképes megfigyelésre, patkányokat és sertéseket speciális katonai feladatokra vetettek be. A kutyákat, a delfineket és az oroszlánfókákat különféle katonai célokra használták, például őrzésre és bombafelderítésre. 

A legenda szerint Dzsingisz kán 1207-ben, amikor a mongolok megtámadták Hszia Hszi Tangut királyságát, fecskéket és macskákat gyújtott fel, és ezekkel ostromolta Volohai városát. Az elpusztított állatok egyszerre több száz helyen lobbantották lángra a várost, és amíg a védők a tüzek eloltásával foglalatoskodtak, a mongolok áttörték a város falait.

Tovább

Valóság vagy legenda: létezett-e Atlantisz?

2022. július 22., 17:46 Módosítva: 2022.07.22 21:56
0

Atlantisz témáját a komolyabb tudományos körök gyakran elhessegetik és áltudománynak tartják, pedig létezése évszázadokon át komolyan foglalkoztatta a tudósokat. Voltak, akik egész Amerikát azonosították vele, mások Észak-Európába lokalizálták. De az írók, költők soha nem kételkedtek létezésében, mert még most is  arról álmodoznak, hogy létezik egy elsüllyedt, paradicsomi világ a miénk alatt.

Platón ötlete?

Először az ókori görög filozófus, Platón mutatta be Atlantiszt Timaiosz című művében, amiben Szókratész, Hermokratész (szirakuzai hadvezér), Kritiász (politikus, filozófus) és Timaiosz (filozófus) monologizál. Atlantisz leírásával Platón a dolgok keletkezésének és pusztulásának elméletét akarta bemutatni, a világ állandó szétesését és az új rend folyamatos váltakozását.

Tovább

Meglepődik, ha megtudja, mi oltja legjobban a szomjat

2022. július 19., 14:50 Módosítva: 2022.07.23 07:32
1793

Nincs ember, aki ne fújná, hogy a víz a földi élet alapja, de maga az élet is benne kezdődött. Különlegessége abban rejlik, hogy ez az íztelen, szagtalan, átlátszó folyadék „univerzális oldószer”, amely lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb anyagokat feloldja és elszállítsa a sejtekig. Nem véletlen, hogy testsúlyunk 50-60 százaléka víz és csak néhány napig bírnánk ki nélküle (míg étel nélkül akár egy hónapig is kihúzhatjuk). 

Ezért aztán meglehetősen furcsa, hogy szomjúságérzetünk könnyedén megcsalhat minket. Pedig a túléléshez elengedhetetlen, hogy ha hiány van belőle, akkor szervezetünk azonnal jelezzen. 

Így is tesz, amikor vízre van szükségünk, vérünk besűrűsödik, agyunk szomjúságérzékelő szubfornikális szerve pedig rögtön jelez. Nem nevezhető azonban egy despotának, nem követel tőlünk túl sokat: elég néhány korty, vagy csak a szájüreg kiöblítése és azonnal csökken a szomjúság, még ha csak egy rövid időre is.

Tovább

Nem is a Napot követik a napraforgók?

2022. július 16., 15:24 Módosítva: 2022.07.17 13:12
0

Páratlan növény a napraforgó, és nem csak azért, mert a háború árnyékában egyre értékesebbé, sőt luxussá válik, hanem mert hűségesen és kitartóan követi a napkorongot, miközben sárga virágai tükörként mintázzák a ragyogó napsugarakat. 

Vagy nem is követi?

A rövid válasz az, hogy nem. Pontosabban így nyár derekán, amikor a virágtányérok már kifejlődtek, az egész napraforgó ábla – pár renitens virágot leszámítva – szigorúan egyfelé néz. Méghozzá nem déli, hanem keleti irányba. És nem is pontosan a felkelő Nap, hanem a földrajzi kelet irányába, ami (a mi szélességünkön) még a Szent Iván-éj körüli (nyári napfordulós) időszakban sem esik egybe a horizonton felbukkanó Nappal.

De miért éppen keletre? Azt gondolnánk, hogy déli irányból (amikor magasról süt le ránk) érkezik a legtöbb napfény és energia. Netán nem találják a Napot? A furcsa jelenség már Charles Darwint és botanikus fiát is izgatta, de a megfejtésre az ELTE kutatói jöttek rá nemrég.

Tovább

Álhír indította el a balatoni vitorlázást

2022. július 14., 08:57 Módosítva: 2022.07.15 06:50
65

Viharos sebességgel startoltak el a balatoni vitorlások, miután 1866-ban a Sürgöny című kormánylapban megjelent a bomba hír: Erzsébet királyné, alias Sisi a nyár egy részét Balatonfüreden fogja tölteni. Óriási sürgölődés vette kezdetét úri körökben. Ranolder püspököt például annyira felizgatta a leendő megtiszteltetés, hogy legott kastélyt húzott fel Csopakon, felújították a siófoki vasútállomást, a környékbeli főurak pedig hajókat hozattak mindenfelől, hogy gondoskodjanak a felhőtlen királynői szabadidőről.

Addig ismeretlen volt a hobbivitorlázás a Balatonon. Halászhajókon kívül egyet sem lehetett látni. Nem volt szokás a taton ülni és elegánsan szelni a habokat a langy balatoni szélben, sőt nem sokkal korábban Mária Terézia még ki akarta szárítani a magyar tengert, és bevetni gabonával.

Az első luxusjachtot, a Phönixet, a Festeticsek építették még 1797-ben, de nem csak holmi úri huncutságból: ha éppen nem előkelő vendégeiket sétahajóztatták, akkor sót szállítottak vele, méghozzá többszekérnyit is egyszerre Keszthelyre. Akkora hajó volt, hogy a vitorlák nem tudták kellően gyorsan mozgatni, ezért tizenhat evezős is besegített.

Tovább

Evolúciós haszna lehet a morcosságnak

2022. július 13., 20:13 Módosítva: 2022.07.14 16:03
63

Létezik két kibékíthetetlen szemléletmód a pszichológiában, amelyeknek hívei még ha akarnának, sem tudnának jobban különbözni egymástól. Az egyik oldalon a jól ismert „pozitív” pszichológiára esküsznek, és állítják, életünk minden egyes percében optimistának kell lennünk. A másik tábor legyint erre, mivel tagjaik szentül meg vannak győződve arról, hogy a megbánás, az aggodalmaskodás, vagy éppen bizonyos fokú harag nem egyértelműen káros érzelmek, hanem hasznosak is lehetnek.

Légy pozitív

„Ragadjuk meg a napot, és éljünk a pillanatban”, tanácsolják úton-útfélen a „pozitívok”, akik melegen üdvözlik a pozitív pszichológia egyik atyja, a magyar származású Csíkszentmihályi Mihály által leírt flow-élményt, és arra buzdítanak mindenkit, hogy pozitív hozzáállással kerüljék el a három leghírhedtebb érzelmi állapotot: múlton való sajnálatot és haragot, valamint a jövő miatti aggodalmat.

Tovább

Miért leszünk búsak a szomorú zenétől?

2022. július 11., 06:05 Módosítva: 2022.07.11 14:42
12

Megsebesült a főhős szerelme, elveszett a kutyájuk is, ráadásul esik az eső. A zene szomorúan csordogál és lehangoló moll hangnemben szól, a nézők pedig el vannak kenődve. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a bánatos dallamokra nem szoktunk csengő kacagással reagálni.

Egy új kutatás viszont azt állítja, hogy egyáltalán nem törvényszerű, hogy a szomorú zenék mindenkinél bús érzelmeket keltenek. Könnyen lehet, hogy a közönség soraiban többeket nem hat meg egy hatásosan megríkató zene sem. 

A Western Sydney Egyetem tudóscsoportjának kísérletei – nem várt módon – azt sugallják, hogy a zenét csak a domináns zenei kultúrák globális elterjedtsége miatt érezhetjük örömtelinek vagy nyomasztónak.

Tovább

Az újkor első anarchistái: a férfi boszorkányok

2022. július 10., 19:48 Módosítva: 2022.07.11 14:47
109

„Ha a boszorkányok kifejezést halljuk, mindig a nőkre asszociálunk, talán mert a mesékben és a mitológiában is sokkal gyakoribbak a női boszorkák, a Macbeth, Roald Dahl vagy a Harry Potter boszorkányfigurái is mind nők. Pedig a 17. századi Normandiában, Burgundiában, Oroszországban és Izlandon több férfit vádoltak boszorkánysággal, mint nőt, és közülük sok ezret ki is végeztek.

 

Tovább

Mi az az eszperantó és mi köze a magyarokhoz?

2022. július 5., 07:16 Módosítva: 2022.07.06 05:58
140

A leghíresebb mesterséges nyelv az eszperantó, aminek népszerűsége állítólag évről évre növekszik. Az eszperantistákat sokszor különcöknek tartják, de csak, mert nem tudják, milyen komoly történelme van a nyelvnek, sőt, még az ásítozó vidéki Magyarországot is felrázta egyszer.

Az eszperantót az 1800-as évek végén alkotta meg Lazar Markovics Zamenhof lengyel szemészorvos, aki csupán 14 nyelven kommunikált. Mivel a belarusz határhoz közeli Bialystok városában született, eleve egy többnemzetiségű közegben élt: apja oroszul tanította, anyja jiddisre oktatta, a városukban pedig ugyanúgy beszéltek németül, mint lengyelül, de megtanult angolul, spanyolul, litvánul, olaszul és franciául. Emellett az iskolában, biztos, ami biztos, elsajátította a hébert, az ógörögöt és a latint is. A sok nyelv ismerete ösztönözte Zamenhofot az eszperantó megalkotására, ami a 14. beszélt nyelve lett (a 13. az első mesterséges nyelv, a korán eltűnt volapük).

Tovább

Olvassa el ezt a cikket, szólt a hipnotizőr

2022. július 2., 20:17 Módosítva: 2022.07.03 10:44
33

A hipnózis a fájdalom, a PTSD, a szorongás és sok egyéb állapot hatékony gyógyászati kezelési módszere, mégis sötét, színpadi bűvésztrükként égett be az emberek agyába. Ehhez persze a művészeti feldolgozások is hozzájárultak, gondoljunk csak a Mario és a varázslóra.

Amikor valaki hipnózisban van, úgy érzi, a karja magától mozog, a tükörben idegent lát, az ujjai összeragadnak – ha erre kap utasítást. Szemfényvesztésnek tűnik, pedig értékes terápiás eszköz krónikus fájdalom, stressz, PTSD vagy szorongás gyógyítására.

A hipnózisra nagyon hasonlító gyakorlatok évszázadok óta léteznek a világ számos kultúrájában, ilyenek például a dél-afrikai gyógyító eljárások, a szibériai sámánok transzállapotai, az indián orvoslás.

Tovább

Meglepődik, ha megtudja, miért háziasítottuk a csirkét

2022. június 27., 08:14 Módosítva: 2022.06.27 19:30
58

Nincs közönségesebb háziállat a házityúknál, húsa és tojása az egyik leghétköznapibb eledel az asztalokon. Jóformán rá se hederítünk, pedig 100 millió tonnát (a globális húsfogyasztás több mint egyharmada) evett belőle az emberiség 2021-ben. Mégsem tudjuk pontosan, honnan származik, ki a vadon élő őse, és mikor háziasítottuk. Annak ellenére, hogy zooarcheológusok már régóta lázasan kutatnak a rejtély után, annyira eltérő eredményekre jutottak, hogy már ötven éve tart a nagy csirkevita.

Voltak, akik szerint már 10 ezer éve, az első növénytermesztő civilizációk kialakulásakor, azonnal domesztikálták a tyúkokat őseink, mások szerint 4 ezer éve élnek az ember mellett, és az Indus-völgyben vagy Észak-Kínában vagy Délkelet-Ázsiában, esetleg mindhárom régióban párhuzamosan történt az eset.

Tovább

Miért rágóznak a sportolók?

2022. június 24., 05:36 Módosítva: 2022.06.25 06:20
64

Sir Alexander Chapman Ferguson, a Manchester United legendás edzője 27 évig egyfolytában rágózott a focimeccsek alatt a kispadon (de inkább a pálya szélén). Rágó nélkül senki sem látta, szinte sportot űzött belőle. Nem hobbiból tette, orvosa javaslatára kezdett notórius rágásba, aki egykor köhögéscsillapítóként javasolta neki a gumit. Ez a szokása annyira ráragadt, hogy utolsó mérkőzésén megcsócsált rágója félmillió euróért kelt el egy aukciós oldalon 2013-ban.

Nincs ebben a szokásban semmi különös, hatalmas volt a stressz, és a köhögés ellen is bevált. De az mégiscsak furcsa, miért rágózik annyi focista, baseballjátékos vagy kosaras a pályán, amikor bármikor félrenyelhetik a nagy rohanásban, ahogyan az ülve is előfordult már majdnem mindenkivel…

Tovább

Halálra világítják magukat a szentjánosbogarak, de miért?

2022. június 19., 05:42 Módosítva: 2022.06.20 06:24
177

Órát lehet igazítani hozzájuk minden júniusban. A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben például 20 óra 17 perckor kapcsolják be ilyenkor a lámpásaikat a szentjánosbogarak, és még 10 előtt feltétlenül befejezik a morzézást. De miért teszik mindezt ekkora elánnal?

Sokan rávághatják a választ, hogy mi másért, mint a szexért, és valóban: a nőstények a fűből világítanak a hímeknek, akik a levegőből küldik nekik válaszjeleiket.

Na de miért világítanak már tojás- és lárvakorukban is, méghozzá három éven keresztül, a föld alatt?

Tovább

Mozgalom indult a csók betiltására

2022. június 7., 17:49 Módosítva: 2022.06.08 13:16
15

Imogene Rechtin 1910-ben kezdett kampányolni a csókolózás ellen, amikor egy cincinatti társasági rendezvényen undorodva látta, hogy a háziasszony minden meghívott nő szájára vagy arcára üdvözlésképpen csókot lehel. Ez 30-40 nyálas érintkezést jelentett, és Rechtin szerint több ezer baktérium kicserélődését.

A középkorú, kétgyermekes anya addigra már meggyőzte férjét, hogy a csók rengeteg veszélyes egészségügyi kockázattal jár. Igaz, a század tízes éveiben a nők közötti szájra adott röpke csók olyan bevett üdvözlési forma volt, mint a kézfogás. Az ominózus cincinnati eset az utolsó csepp volt Imogene poharában, ezt követően egy rövid életű és sikertelen mozgalom élére állt, aminek célja a csókolózás betiltása volt.

Tovább

Rovatok