1994 végén, majdnem egy évvel a Toy Story premierje előtt a Pixar akkori agytrösztje összeült egy munkaebédre, hogy jó előre kitalálják, merre menjen tovább a stáb a világ első, egész estés, számítógépes animációval készült filmje után. Az asztalnál négyen ültek: Andrew Stanton, a nagyfőnök John Lasseter, Pete Docter és Joe Ranft. A megbeszélésen a visszaemlékezések szerint a következő ötletek hangzottak el:

• Lehetne egy film hangyák és sáskák háborújáról, amiben a főszereplő hangya egy Hét szamuráj-szerű bogárkommandót szed össze, akikről aztán kiderül, hogy valójában nem harcosok, hanem egy cirkuszból valók;
• Lehetne egy kislányról, aki átkóborol egy párhuzamos univerzumba ahol szörnyek élnek, akik az embergyerekek ijesztgetéséből szerzik az energiájukat;
• Lehetne egy film egy takarítórobotról, akit a Földön felejtenek, amikor az emberiség elhagyja a bolygót;
• Lehetne egy film egy halról, aki az elveszett fiát keresve bejárja a fél Csendes-óceánt.

Vagyis egyetlen meeting alatt találták ki az Egy bogár életét, a Wall-E-t, a Némó nyomábant (mindhármat Stanton rendezte) és a Szörny Rt-t (ezt Docter). Ranft a Verdákat írta meg, de még a premier előtt meghalt, ironikus módon autóbalesetben.

A négy film, amit egy ebéd közben találtak ki, összesen 2,4 milliárd dollárt hozott csak mozijegy-bevételben, nem számítva a Disney-játékok, ajándéktárgyak, tévés sugárzások és dvd-eladások bevételét.