A Guinness Rekordok Könyve szerint az első repülőgép-eltérítés a perui Arequipában történt 1931-ben, ahol az amerikai Byron Rickards Ford Trimotor típusú gépével landolt, majd az országban éppen dúló forradalom katonái rögtön foglyul is ejtették. Egyrészt milyen gépeltérítés már ez, hogy csak a földön térítik el a repülőt. Másrészt a perui forradalmárok legfeljebb harmadikak lehetnek csak a sorban, mert Guinness ide vagy oda, a magyar történelem két korábbi géprablót is ismer. Ráadásul egyik báró, másik király volt – ezek az arisztokraták nem bírtak magukkal a XX. század elején.

A legelső gépeltérítő így tudomásunk szerint ifj. Nopcsa Ferenc volt, egy viharos életű nemes, tudós, kalandor. Nopcsa Bécsben földtant tanult, és miután 1895-ben, 18 évesen dinoszaurusz-csontokat talált a család szacsali kastélya mellett (Hunyad megye, ma Románia része), érdeklődése az őslénytan felé fordult. Ásatásai és publikációi révén a paleontológia talán legjelentősebb magyar alakja lett, és miközben kutatásaihoz beutazta Európát, kapcsolatba került az albánokkal. Megtetszett neki a szabadságáért küzdő nép, politikai ambíciók ébredtek benne, ami oda vezetett, hogy saját hadsereget akart szervezni és albán király lenni (ez persze nem sikerült neki, Nopcsa életéről korábbi cikkünkben olvashat bővebben).

Az albániai kudarc után Romániába ment, de az őszirózsás forradalom már Budapesten érte, akárcsak a Tanácsköztársaság kikiáltása. Nem sokkal ezután, még 1919-ben történt az ominózus gépeltérítés. Mint Nopcsa kutatója, Csaplár Krisztián írja, a báró

egy régi engedéllyel repülőt szerzett és Bécsbe repült (a húzódozó pilótát Nopcsa revolvere győzte meg). A báró bécsi lakása hamarosan a Bethlen körül szerveződő Antibolsevista Comite találkozóhelye lett.

A második gépeltérítő pedig nem kisebb ember volt, mint az utolsó magyar király, IV. Károly (Habsburg Ottó apja), aki 1921-ben külföldről többször is vissztért Magyarországra, és megpróbálta visszaragadni a hatalmat. Tavasszal még diplomáciai úton követelte a koronát, de Horthy elhajtotta, mire ő visszavonult svájci lakába. 1921. október 20-án aztán Károly más hangot ütött meg. A hozzá hű katonatisztekkel együtt sétarepülésre indult a svájci Ad Astra légitársaság hatszemélyes, Junkers F-13 típusú utasszállítóján, majd a zürichi start után hatalmukba kerítették a gépet, és Magyarországra repültek. A puccskísérlet nem volt hosszú életű: három nappal később a budaörsi csatában a kormányhű erők legyőzték a királypártiakat, Károlyt pedig Madeirára száműzték, ahol következő évben meg is halt spanyolnáthában.

A Junkers soha nem került vissza az Ad Astrához, mert a magyar hatóságok lefoglalták. A közlekedési múzeum repüléstörténeti kiállításán, a Petőfi Csarnokban ma is megcsodálható.