Hogy adhat spermamintát egy hithű katolikus?
Nem könnyű manapság gyakorló katolikusnak lenni. A több ezer éves életviteli tanácsok szerzői nem voltak felkészülve például a modern orvostudományra, így az is előfordulhat, hogy egy mindennapi orvosi vizsgálattal a hívő kiszolgáltathatja a halhatatlan lelkét a pokolnak.
A maszturbáció lehet orvosilag hasznos, de a katolikusok halálos bűnnek tartják.
Ahogy a Magyar Katolikus Lexikon írja:
Az önkielégítés önmagában és súlyosan rendetlen cselekedet, mert lényegében mond ellent a szexuális képesség rendeltetésének, s korlátozza a másik emberre irányuló személyes szeretetet.
De mi van akkor, ha a maszturbáció célja nem a puszta örömszerzés (és a hatodik parancsolat lábbal tiprása), hanem mondjuk egy termékenységi vizsgálathoz kell spermamintát leadni? Az amerikai Katolikus Püspökök Konferenciáján az a döntés született, hogy
Komolyan. A katolikus párokra vonatkozó ajánlás szerint termékenységi vizsgálat esetén nem bűn, ha az ondómintát egy nem síkosított óvszerben gyűjtik be normál közösülés közben. Szóval minden ugyanúgy megy, mint szokott, csak a végén a koton nem a szemetesbe kerül, hanem egy steril edénybe.
Felvetődhet, persze, hogy a pár ezzel az onánia bűnébe esik, ami a katolikus erkölcstan szerint tiltott fogamzásgátlási módszer. A Vatikánnak viszont több döntése is arra utal, hogy nem bűn óvszert használni, ha a viselése célja nem a fogamzásgátlás, hanem mondjuk a nemi betegségek terjedésének megelőzése, vagy valami hasonlóan gyakorlatias ok. A lényeg, hogy a szexnek ne az örömszerzés, hanem az utódnemzés legyen a célja.