Az ördög ügyvédje a köznyelvben azt az embert jelenti, aki egy vitában szándékosan a népszerűtlen, nehezen felvállalható oldal mellett érvel, amivel nem is feltétlenül ért egyet. Ezt pedig azért teszi, hogy ezzel minden vélemény és minden érv hangot kapjon, a vita konstruktívabb és kiegyensúlyozottabb, az eredmény pedig igazságosabb legyen. Ezen kívül egy remek filmet, amiben Al Pacino zseniális, mint mindig, Charlize Theron gyönyörű, mint mindig, Keanu Reeves pedig, khm, Keanu Reeves, mint mindig.

Az ördög ügyvédje (eredeti latinban advocatus diaboli) azonban több száz évig valódi jogi pozíció volt a katolikus egyházban, 1587-ben vezette be V. Sixtus pápa. Az ördög ügyvédje a szentté avatási eljárásban kapott fontos feladatot, neki kellett a szentjelölt ellen érvelni, felkutatni az illető életéből bűnös momentumokat, és bebizonyítania, hogy a hozzá fűzött csodák csalások voltak. Vele szemben állt Isten ügyvédje (advocatus Dei), aki, mint egy rendes bírósági tárgyaláson, a szentté avatás mellett érvelt és védte a jelöltet.

A pozíciót 1983-ban II. János Pál pápa szüntette meg, emiatt tudott a szokásosnál sokkal több szentet avatni: majdnem 500-at, míg előtte az egész XX. században az elődei összesen kevesebb mint 100-at.

Az ördög ügyvédje megjelent Dan Brown bestsellerében, az Angyalok és démonokban is, mint az az egyházi tisztviselő, aki a pápaválasztás előtt próbál a jelöltekről terhelő információkat felkutatni, hogy kiderüljön, ki nem alkalmas a posztra. A valóságban az ördög ügyvédje csak szentté avatáskor kapott szót, pápaválasztáskor sosem.