Zanzibár egy apró sziget Afrika keleti partjainak közelében, Madagaszkártól kicsit északra. A lakóit jól megverte a történelem, nyögtek perzsa, arab, portugál és brit uralom alatt is, míg 1964-ben elnyerték a függetlenségüket, és azzal a lendülettel csatlakoztak is Tanzániához. A hadtörténelem legrövidebb villámháborújának története a brit uralom idején játszódik, 1896-ban, amikor az ország államformája szultanátus volt erős brit gyámság alatt. Szerződés rögzítette például, hogy a szultán halála esetén az utódot csak a britek engedélyével jelölheti és nevezheti ki az uralkodó család.

1896. augusztus 25-én aztán meghalt az éppen aktuális szultán, Hamad bin Thuwaini. 39 éves volt, alig három éve uralkodott, halála váratlan volt, és valószínűleg nem is természetes; történészek szerint megmérgezhették. A trónt meghökkentő gyorsasággal az egyik unokatestvére, Khalid bin Barghash foglalta el (vélhetőleg ő állt a mérgezéses akció mögött is), és mire a britek szóltak, hogy ők inkább Hamud bin Muhammedet, az ománi szultánt látnák szívesen a trónon, már megkoronáztatta magát, be is vette magát a szultáni palotába.

Augusztus 26-án a britek ultimátumot adtak a friss szultánnak, hogy másnap reggel kilencig adja meg magát, különben lesz nemulass. A nyomaték kedvéért gyorsan odarendeltek a szultáni palota elé öt hadihajót, 150 tengerészgyalogost és 900, a brit koronához hű zanzibári katonát. Bin Barghash azonban nem ijedt meg, felfegyverezte a palota őrségét, a szolgálókat, és mindenkit, akit csak ért. Reggel kilencre, amikor az ultimátum lejárt, 2800 ember védte a palotát, volt 5 ágyújuk, és a szultán jachtját is felfegyverezték.

A brit csapatok parancsnoka, Harry Rawson admirális 9 óra 2 perckor Viktória királynő nevében hadat üzent Zanzibárnak, és kiadta a tűzparancsot. A palotát nagyjából fél óra alatt porrá lőtték, majd a katonák parta szálltak, és kitűzték a még lángoló romokra a brit zászlót. A zanzibári hadsereg 9 óra 40 perckor megadta magát. A szultán nem, ő elmenekült, és a német nagykövetségen kért menedéket, vélhetően még azelőtt, hogy az első ágyúlövés eldördült volna.

A világ legrövidebb háborújának 38 perce alatt a zanzibári seregben nagyjából 500-an haltak meg, amikor kigyulladt és összedőlt a palota. A brit erők egy sebesülést könyveltek el. Rawson admirálist lovaggá ütötték, Hamud bin Muhammedet pedig kinevezték szultánnak. Nem sokáig uralkodott, 1902-ben meghalt, de a nép nagyon szerette, mert első intézkedésével felszabadította az összes rabszolgát Zanzibáron.

A világ leghosszabb háborúja ezzel szemben nulla halálos áldozattal, sérüléssel, puskalövéssel és kardrántással járt. Hollandia 1651-ben üzent hadat a brit polgárháborúban csúnyán elvert és Scilly-szigetekre menekült royalistáknak. A sziget Anglia délnyugati csücskében van, aránylag messze a holland kikötőktől, így a hadüzenetet nem követte rögtön semmilyen hadmozdulat. Egy évvel később kitört az első angol–holland háború, és a Scilly-szigetek elleni hadüzenetről mindenki elfeledkezett. Egészen 1985-ig, amikor egy helyi történész a levéltárban kutakodva észrevette, hogy a háborút sosem zárták le, és a sziget azóta is hivatalosan hadban áll Hollandiával. Scilly vezetősége és a holland nagykövet végül 1986 áprilisában hivatalosan aláírta a békeszerződést anélkül, hogy a háború 335 évében bárki akár csak komolyabb beszólást megengedett volna magának a szemben álló felek közül.