1963. november 22-én lőtték agyon John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét. A gyilkossággal kapcsolatban a történészek és a konteósok több köbkilométernyi szakirodalmat halmoztak föl, így a részletekkel most nem foglalkoznánk.
Kennedy már halott volt, amikor kórházba szállították; az egyik lövés, ami a koponyáját érte, teljesen leszakította a feje hátsó részét. Emiatt kézenfekvő lenne azzal viccelődni, hogy talán a kocsi fényezését kéne megvizsgálni, ha az elnök agyát keresik, de ebből csak Quentin Tarantino tud viccet csinálni.
A Rome News-Tribune csaknem 15 évvel a gyilkosság után írt róla, hogy nem tudják, hol van Kennedy agya. Ekkor jelent meg ugyanis a gyilkossággal foglalkozó, 1976-ban felállított bizottság, a House of Representatives Select Committee on Assassinations jelentése a merényletről. Eszerint Kennedy agyát egy fém tárolóba helyezték a boncolás alatt, de nem tudják, hogy hova tűnt. És azóta sem került elő. Vannak vad elméletek – az egyik szerint például Kennedyt a testvére, Robert ölette meg, aki megirigyelte a bátyja népszerűségét, és az agyat is ő lopatta el –, de ezekre épp úgy nincs semmi bizonyíték, mint a többi konspirációra.
Kérdéses, hogy mennyi maradhatott meg Kennedy agyából a merénylet után: az egyik orvos, aki részt vett a boncoláson, megjegyezte, hogy amikor Jacqueline Kennedy, az elnök felesége a halott férjét kísérte a kórházba, agyvelő borította a kezét.