1962-ban röhögőgörcs pusztított Tanganyikán
1962-ben tört ki a tanganyikai nevetőjárvány. A jelenséget nem egy betegség vagy vírus okozta: a kutatók ma tömegpszichózisként értelmezik a történteket. Mi más magyarázat lenne arra, hogy az iskolás diákok minden ok nélkül órákig tartó nevetésben törtek ki?
Az egész január 30-án kezdődött a kashasai leányiskolában; a kis falu a mai Tanzánia területén, a Viktória-tó partján fekszik. A nevetőgörcs először három lányon tört ki, de villámgyorsan elterjedt; a feljegyzések szerint legalább 95, de legfeljebb 159, 12-18 év közti diákot érintett. Akik elkapták a nevetőgörcsöt, akár órákon át is folyamatosan nevettek; a rekorder 16 napon át nem tudta abbahagyni a röhögést.
A jelenség okát senki nem ismerte. Hogy nem betegség állhat a dolog mögött, azt onnan sejtették, hogy a tanárokat elkerülte a röhögőgörcs, de a diákok nem tudtak miatta figyelni az órán. Emiatt az iskolát 1962. március 18-án bezárták.
A helyzetre ez sem jelentett megoldást. A nevetőjárvány átterjedt Nshambára, egy közeli falura, ahol néhány, az iskolába járó lány is lakott. Áprilisban és májusban legalább 217 embert kapott el az indokolatlan röhögőgörcs – az érintettek ezúttal is diákok, illetve fiatal felnőttek voltak. A kashashai iskolát májusban megnyitották, de június végén ismét kénytelenek voltak bezárni; addigra a nevetőjárvány már eljutott Bukobába is, ami igen vidám pillanatokat szerzett 48 lánynak.
A nevetőjárvány egyes helyeken 6-18 hónapig tartott, és több ezer embert érintett, mielőtt végleg lecsengett. Eközben 14 iskolát kellett ideiglenesen bezárni. Az érintettek testi tünetekről is beszámoltak: izzadás, légzési problémák, kipirultság, sírógörcsök, fájdalomérzet. Ezekből sajnos nem derül ki, hogy mi okozhatta a lokális röhögőgörcsöt; máig a tömegpszichózist tartják a legkézenfekvőbb magyarázatnak.