A műszőrzetek, borotvák, kencék, púderek, festékek és parfümök világában kevés férfi mozog otthonosan, de valószínűleg a szakavatott kozmetikusokat is zavarba hozná, ha egyszer döglött egérre bukkannának a neszesszerükben. Pedig az egérbőr valaha, a XVIII. század elején népszerű kiegészítője volt a sminknek:

Bár azt gyorsan fölfedezték, hogy az egérbőr könnyen ragasztható, természetes hatást keltő kiegészítő lehet, nem véletlen, hogy szükség volt rá. A korabeli púderek egyik alapanyaga a krétapor és az ólom volt, és az utóbbi erősen mérgező; sokan belehaltak abba, hogy ecettel kevert fehérített ólomporral sminkelték magukat.

Akkoriban még nem tudták, hogy az ólom mérgező, de az jól látható tünet volt, hogy a használójának jó eséllyel kihullott az összes haja. Szükség volt hát a pótlásra. Az egyik megoldás a helyzetet súlyosbító fekete ólompor volt – a másik az egérbőrből ragasztott műszemöldök. Matthew Prior költeményének négy sora is ezt mutatja be:

Kis dolgoktól – így a bölcsek –

Függ bánatunk és örömünk

Ha nem fogunk egeret, jaj!

Holnap nem lesz szemöldökünk.

A korabeli társasági hölgyek tehát nemcsak a ház tisztán tartása miatt használtak egérfogót: szükségük volt rájuk a tökéletes sminkhez is. És akkor a selyemből kivágott mesterséges szépségtapaszokról vagy a vízilócsontból készített fogpótlásokról még nem is beszéltünk.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!