Arról már mindenki hallott, hogy az űrhajósok különböző tárgyakat hagytak a Holdon: nyomukat őrzi több mint hetven űreszköz, és azok a tárgyak is, amiket hátrahagytak, hogy helyettük inkább köveket vigyenek magukkal; muszáj volt válogatni, a felszállóegység kapacitása korlátozott volt.

Az Apolló-küldetések összesen 382 kilogrammnyi holdkőzetet hoztak vissza a Földre 1969 és 1972 között, nem csoda, hogy kellett a hely. Összehasonlításként: több mint 200 tonna szemét maradt az emberek után az égitesten.

Mi a legfeleslegesebb egy űrutazás megállójánál, amit semmiképpen nem érdemes visszavinni a Földre? Akkumulátorok, evéshez használt eszközök, kamerák, valamint 

Az Apollo parancsnoki kabinjában nem fért el vécé, az űrhajósok műanyagzacskókba végezték a dolgukat, amiket aztán egyszerűen a Holdon hagytak. Egy speciális csövön keresztül pedig egyenesen az űrbe vizeltek: először egy zacskóba, aminek tartalmát aztán az űrbe ürítették.

Az ott maradt fekáliának viszont később tudományos haszna is lehet: asztrobiológusok egy napon megvizsgálhatják majd a több évtizedes leleteket, hogy megnézzék, átmentek-e valamilyen genetikai mutáción, amíg az űrben voltak. A Hold felszíne jó vizsgálati lehetőséget nyújt ahhoz, hogy hogyan változnak a különböző anyagok extrém körülmények között.