Azt mindenki tudja, hogy Superman eredetileg képregényszereplő volt; 1938-ban jelent meg az első szám, amiben feltűnt a földönkívüli Acélember, a jog és az igazság bajnoka. Kevésbé ismert tény, hogy az Adventures of Superman rádiósorozat is hatalmas siker volt a negyvenes években: a képregényekben bemutatott sztorinak a hetente sugárzott új epizódok további mélységeket adtak. Jimmy Olsen karaktere és Superman első találkozása a kriptonittal szintén a rádióműsorban tűntek föl először, de később a képregénybe is átszivárogtak.

Egy íróként dolgozó fiatal aktivista, Stetson Kennedy úgy döntött, hogy felfedi a Ku Klux Klán titkait. A második világháború után a rasszista KKK megerősödött az Egyesült Államokban: a tagsága ugrásszerűen bővült, a politikai befolyásuk egyre nőtt, így Kennedy úgy döntött, beépül a szervezetbe, hogy a titkaik után nyomozhasson.

Az így megszerzett információkat Kennedy eljuttatta a hatóságokhoz, de – részben a klán befolyása miatt – a rendőrök nem emeltek vádat ellenük. Kennedy ekkor úgy döntött, hogy a nyilvánossághoz fordul, és megkereste az Adventures of Superman íróit, hogy foglalkozzanak a sztorival. Az időzítés tökéletes volt. Mivel a háború után a náciveszély elmúlt, a rádióműsornak kellett egy újabb legyőzhető szupergonosz – így lett a Ku Klux Klán Superman ellenfele.

A teljes történet a Clan of the Fiery Cross címet kapta, és 16 epizódot ölelt fel. Ez volt az első:

A történet előrehaladtával egyre több minden derült ki a Klánról. Kennedy ismertette a titkos jelszavaikat, részletesen bemutatta a rituáléikat, így ismertté vált az ismeretlen, és az addig titokzatosnak és hatalmasnak tűnő KKK hirtelen nevetségessé vált.

A rádióműsor hatására két hét alatt a KKK támogatottsága szinte a nullára zuhant: az addig félelmetesnek tűnő szekta a történtek után inkább röhejesnek tűnt a rituáléival és jelszavaival. 1948-ban már nem a KKK volt a menő, hanem azok, akik a gyűléseikre jártak, hogy halálra cikizzék őket.