Index Vakbarát Hírportál

A férgek túlélték a Columbia katasztrófáját

2015.03.06. 10:14

Amikor a Columbia űrsikló 2003. február elsején darabokra szakadt Föld atmoszférájába lépve, mind a hét űrhajós meghalt, ez ma már történelem. Az űrsiklók nyolcvan tudományos kísérletet is vittek magukkal, a tudósok joggal gondolhatták, hogy ezek mind megsemmisültek. 

A katasztrófa után egy nappal kiderült, hogy nem ez a helyzet: több kísérletet sikerült kimenteni a roncsokból, köztük még élő, 1 milliméter hosszú fonalférgeket, az átlátszó Caenorhabditis elegansokat. (Igen, ez a híres féreg, ami körülbelül minden második genetikai tudományos kísérlet főszereplője.)

Senki nem gondolta, hogy ezek a fonalférgek képesek lesznek túlélni az űrsikló forró visszatérését (a légköri súrlódás felfűti az űrsiklót, ami ellen alapesetben hőpajzs véd, de a Columbia balesetét éppen az okozta, hogy megsérült a hőpajzs). A kísérletek megmentésben résztvevő tudósok szerint az állatok külsője kicsit megégett, de komolyabb bajuk nem lett.

A férgeket termosz méretű fémtartályban tartották, a személyzeti fülke egyik speciális szekrényében, amit kifejezetten arra fejlesztettek ki, hogy megvédje a benne lévő dolgokat. A robbanásban a rekesz megrepedt, ennek ellenére a szekrény felépítésének köszönhetően fonalférgek túlélték a becsapódást.

A túlélést azt is segítette, hogy amikor az űrsikló becsapódott a talajba, már sokat vesztett sebességéből, így a férgeket nem érte akkora erőhatás.

Az eredmények elvesztek

A tudósok nem kapták azonnal kézhez a megmentett kísérleteket. Először az űrsikló minden megmaradt darabját átvizsgálták, köztük a kísérleteket is, hogy kiderüljön, mi okozta a katasztrófát. 

Az űrsiklón tárolt legtöbb kísérlet azt vizsgálta, hogy a különböző gének máshogy aktiválódnak-e mikrogravitációban, mint a Föld felszínén. Mivel a tudósok nem fértek hozzá egyből a kísérletekhez, az eredmények nagy része elveszett. Az viszont bebizonyította a katasztrófa, hogy a többsejtű élőlélények képesek túlélni a légkörbe lépést. 

A Columbia balesete után a tudósok az Atlantis fedélzetén küldtek fel C. elegansokat a Nemzetközi Űrállomásra, hogy pontosabb képet kapjanak arról, mire képes a mikrogravitáció az apró organizmusokkal. Néhány ilyen kísérlet eredménye közvetlenül is kapcsolódik az emberi űrutazáshoz: a fonalférgek, ugyanúgy mint az emberek veszítenek izomzatukból, sőt a cukorbetegség tünetei is mindkettőjüknél megjelennek. 

Még egyszer visszamentek

A Columbia szomorú végű STS-107 sorszámú küldetése volt a NASA utolsó olyan űrsikló missziója, aminek csak tudományos céljai voltak. 

Az űrsikló utolsó repülése

Rick Husband parancsnok, Willie McCool pilóta, és a küldetésspecialisták, Michael Anderson, Laurel Clark, Kalpana Chawla, David Brown és Ilan Ramon váltott műszakban dolgoztak: renegeteg kísérletet elvégeztek a Columbia SpaceHab nevű moduljában, miközben az űrsikló nem látogatta meg az Űrállomást, hanem saját pályáján keringett. A katasztrófa utáni 2005-ös visszatéréssel viszont már minden űrsikló meglátogatta az űrállomást is, hogy befejezzék a keringő laboratóriumokat. 

A Columbia űrsiklót túlélt Caenorhabditis elegansok ma az amerikai University of Minnesota Genetic Centerben laknak. Közülük néhányat 2011. májusában, az Endeavour utolsó küldetésével visszaküldtek az űrbe.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport

Rovatok