A méhek az óvodáskorúak szexuális felvilágosításának kedves, metaforikus élőlényei; nyilván csak a legperverzebbek kapcsolnák hozzájuk a szexuális szadizmus képeit. A gyerekkori olvasmányélmények alapján a méh és a szerelem közös nevezője valahogy így néz ki:

Ezzel szemben ha fogunk egy nagyítót, kiderül, hogy:

A plasztikus leírás alapján egy horrorfilmes elemekben gazdag gangbangről van szó. Ilyenkor a méhkirálynőre rámászik az első hím méh, a here, aki jól tudja, hogy csak egy esélye van bevinni a telitalálatot, úgyhogy mind a hat lábával megragadja a királynőt, felállítja a potrohából kitüremkedő endophallusát, azaz a visszafejlődött péniszpótlékját, majd belenyomja a királynő fullánktokjába.

Előfordul, hogy a tok nem nyílik ki megfelelően, és a here nem tudja bejuttatni a felszabaduló spermiumot; ezért van, hogy a méhkirálynő egyszerre több herével is párzik, mivel egy here csak egyszer próbálkozhat. A partnerek száma átlagosan tucatnyi – néha csak öten, néha húszan is beszállnak. A here robbanásszerű elélvezése sikeres ürítés esetén viszont az emberi fül számára is hallható, pattanásszerű hanggal jár.

A spermium ilyenkor olyan erővel távozik, hogy az leszakítja az endophallust. A here ezután hanyatt esik, majd meghal a leszakadt endophallusa miatt. Ez néha beszakad a királynőbe, de ez a többi herét nem zavarja; ellenben a bennmaradó testrészek segítenek a helyén tartani a spermiumot. A királynő ezután ezerötszáz petét rak, és megtermékenyíti őket a felgyűlt anyaggal.

Hát valójában így csinálják a méhek, szóval ezt inkább ne mesélje el a gyereknek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!