Ismerje meg Gusztávot, a Tanganyika-tó sorozatgyilkos krokodilját
A krokodilnak valószínűleg nem az emberhús a kedvence, de ha az útjába kerül a szőrtelen majom, azt is szívesen megkóstolja; épp ezért kerülik is őket mindenhol. Az afrikai Tanganyika-tónál, a Ruzizi-folyó környékén élőknek viszont nem kell skót rémtörténeteket kitalálniuk mitikus teremtményekről, mert a környékükön lakik Gusztáv, minden idők egyik leghíresebb emberevő krokodilja.
Gusztáv egy herpetológusról, Patrice Faye-ről kapta a nevét, aki már a kilencvenes években is tanulmányozta az állatot. Gusztávot sosem ejtették foglyul, de a 2002-es becslések szerint a tömege akár egy tonna is lehet, és valószínűleg 5-6 méter hosszúra nőhetett.
A nílusi krokodil közismert emberevő fajta; a sósvízi krokodilfajtákkal együtt több embert ölnek meg évente, mint a többi emberevő faj együttvéve. Az afrikai példányoknak könnyű helyzetük van, ugyanis Kelet-Afrikában, ahol a legnépesebb az állatpopuláció, nagy a szegénység, de nincs infrastruktúra, így a krokodilok viszonylag szabadon garázdálkodhatnak. Évente több száz embert ölnek meg.
Egyedül Gusztávnak legalább 300 gyilkosság van a rovásán. Az elképesztő méretei miatt először azt gyanították, hogy akár százéves is lehet, de egyszer, amikor kinyitotta a száját, észrevették, hogy a fogazata még majdnem teljes, márpedig egy ilyen öreg példány már csaknem fogatlan lenne. Ezért úgy becsülték, hogy Gusztáv nagyjából 60 éves lehet.
Teljes fogazat ide vagy oda, Gusztáv – szó szerint – elég rossz bőrben van. A kutatók három golyó ütötte sebet is láttak rajta, a jobb vállán egy mély seb nyoma éktelenkedik, és ismeretlen eredetű horzsolások borítják. Ennek ellenére az állat félelmetes ragadozó lehet: akik tanulmányozták, azt mesélték, antilopokat és zebrákat is elkap, sőt, a méretei alapján akár vízilovakra vagy gnúkra is rátámadhat.
A helyiek azt mondták, Gusztáv sokszor elkapta a zsákmányát, de végül nem ette meg, csak megölte – ez szintén hozzájárult a rossz híréhez. A szakértők szerint ez érthető: a krokodilok akár hónapokig is bírják evés nélkül, így Gusztáv alighanem megválogatta, hogy mi az, amit nemcsak a szájába vesz, hanem le is nyel.
Gusztávot utoljára 2008-ban látta a National Geographic egyik munkatársa; azóta nem tudni, hol van.