A kiránduló emberek imádnak szemetelni, meg otthagyni a nyomukat, ahol jártak, és nagyon úgy tűnik, ez alól az űrben kiránduló emberek sem kivételek. Mióta emberrel és ember nélkül is meghódítottuk a Holdat, összesen több mint 181 ezer kiló szemetet és mindenféle tárgyat hagyott ott az emberiség. Vannak köztük kevésbé meglepőek, például a küldetésüket teljesített űrhajók és rakéták maradványai, és van egy rakás olyan dolog is, aminek látszólag semmi keresnivalója nincs a Holdon. A Vox.com összeszedte a nyolc legfurábbat a Holdon hagyott tárgyak közül:

12 pár űrbakancs

Mielőtt az Apollo 11 küldetése végeztével elindult vissza a Földre, Neil Armstrongnak és Buzz Aldrinnak könnyítenie kellett az űrhajón, ezért több mint 100 tárgyat a Holdon hagytak, köztük például 12 pár űrbakancsot is. A bakancsokon kívül kitettek még az űrhajóból kamerákat, szerszámokat, és fényképezőbe való filmeket is. Persze volt náluk néhány szimbolikus tárgy is, ami szintén a Holdon maradt, de amit soha nem is akartak visszahozni: egy amerikai zászló, egy aranyszínű olajfaág, illetve egy szilíciumlemez, rajta az USA, a NASA és a világ vezetőinek az üzeneteivel és jókívánságaival.

Egy plakett Nixon aláírásával

Bár Richard Nixon lényegében csak megörökölte az Apolló-programot alig pár hónappal az első Holdra szállás előtt, mégis ő az egyetlen amerikai elnök, akinek az aláírása fent van a Holdon. Nixon elnöksége alatt egyébként még hat, embert is szállító űrhajó járt a Holdon.

Andy Warhol,  Robert Rauschenberg  és  Claes Oldenburg  alkotásai

Az icipici, kortárs alkotásokat bemutató Hold-múzeum létrehozásának ötlete Forrest Myers amerikai szobrász fejéből pattant ki, de nincs rá semmilyen közvetlen bizonyíték, hogy a terve meg is valósult. Myers azt találta ki, hogy korának hat neves művészét ráveszi, alkossanak valami egészen kicsi dolgot, amit fel lehet vinni a Holdra. Claes Oldenburg egy Mikiegér-szerű alakot rajzolt, Andy Warhol pedig a saját nevének a kezdőbetűit értelmezte újra péniszalakban. Ezeket a szkeccseket a többi művész rajzaival együtt lekicsinyítették, és egy vékony kerámia lapra karcolták fel a Bell Labs tudósai.

A terv megvalósulásához már csak a NASA beleegyezése hiányzott, de ezt Myers sehogy sem tudta kiharcolni, ezért állítólag az Apollo 12 építésén dolgozó egyik mérnököt kérte meg arra, hogy rejtse el a kerámialapot az űrhajónak abban a részében, ami majd a Holdon marad. A szobrász két nappal az Apollo 12 sikeres landolása és visszaindulása után a New York Times-nak állt elő történetével, és azt állította, hogy a mérnök belement a dologba, így sikerült létrehozni a Holdon a világegyetem legkisebb múzeumát.

Két golflabda

Alan Shepard, az  Apollo  14 egyik űrhajósa mindenképp ki szerette volna próbálni, milyen golfozni a Holdon, ezért felvitt magával néhány golflabdát egy golfütőt, utóbbit hozzáillesztette egy szerszámhoz, amivel a Hold földjét kellett volna begyűjtenie, és ütött párat.

Saját bevallása szerint a Holdon tapasztalható alacsony gravitáció miatt több mérföldet repültek a labdák egyetlen ütéstől. A kutatók szerint ez valószínűleg inkább csak néhány száz méter lehetett, de a lényeg szempontjából ez mindegy is, mert Alan Shepardnak ennyit sem volt kedve gyalogolni a labdákért, ezért a Hold felszínén most is ott van valahol két, a hetvenes évekből származó golflabda.

Egy meg nem értett művész szobra

A Fallen Astronaut – az Elesett Űrhajós – egy körülbelül 8,5 centis alumínium szobrocska, amelyet egy belga szobrász, Paul Van Hoeydonck tervezett és készített, és az Apollo 15-el utazó David Scott helyezett el a Holdon.

Igen ám, csakhogy nem úgy helyezte el, ahogy a művész azt elképzelte. Scott az oldalára fektette a szobrot az előző Holdra szállások alkalmával meghalt 14 asztronauta nevét felsoroló plakett mellett, Van Hoeydonck viszont úgy tervezte a szobrot, hogy állni fog, ezzel szimbolizálva, hogy a Hold egy lépcsőfok a csillagokhoz az emberiség számára.

A vita végül botrányba fulladt, amikor Van Hoeydonck bejelentette, hogy árulni fogja a szobor replikáit, noha korábban Scott-tal abban egyezett meg, hogy nem fog hasznot húzni a projektből. Van Hoeydonck végül meggondolta magát, az eredeti szobor pedig 43 évvel később még mindig az oldalán fekszik a Holdon.

Egy sólyom tolla

Az Apollo 15 küldetés végén Scott végrehajtotta a híres “bowlinggolyó és toll” kísérletet, amely azt hivatott bemutatni, hogy vákuumban két bármely tárgy – függetlenül az alakjától – ugyanolyan gyorsan esik le. A Holdon pontosan ez történt, noha Scott egy kalapácsot használt bowlinggolyó helyett. Erről még videó is van:

A kísérlet végeztével Scott csak a kalapácsot vette fel, a földről a tollat – ami a légierő akadémiáján Baggin névre hallgató kabalasólyomtól származott – viszont ott hagyta.

Egy asztronauta családi fotója

A családi fotót az Apollo–16 misszió egyik asztronautája, Charles Duke hagyta a Holdon, egészen pontosan annak a Descartes Felföld névre keresztelt tájegységén. A képen Duke, a felsége, Dorothy és két fiuk, Charles és Thomas volt látható negyven évvel ezelőtt, mára azonban a kép valószínűleg a felismerhetetlenségig kifakult.

Duke sosem árulta el, miért hagyta a Holdon képet, de a hátuljára azt írta: “Ez a Föld bolygóról származó Duke űrhajós családja. Duke 1972 áprilisában landolt a Holdon”.

96 zacskó vizelet és ürülék

Az Apollo-expedíciók során az űrhajósoknak természetesen ugyanúgy üríteniük is kellett, ahogy a Földön, és ezt rendkívül praktikus kis zacskókba tették meg, amelyeknek egy jelentős részét - az évek során összesen 96-ot - a Holdon hagyták, hogy legyen hely az ott begyűjtött köveknek. A témáról bővebben itt írtunk.

Az elmúlt években több asztrobiológus is felvetette, hogy érdemes lenne megvizsgálni a holdon hagyott fekáliát, hátha életben maradt benne néhány baktérium, amelyeket megvizsgálva sokat lehetne tanulni a sugárzás hatásairól.