Mitől van olyan jó illata az esőnek?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Csehszlovák kém lehetett a saját halálát eljátszó brit politikus
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
A világ egyik legjobb illata az a megfoghatatlan, nehezen körülírható, nagyon friss, és kicsit földszagú valami, amit akkor érzünk, ha elered az eső, és még eső után is egy darabig. Az esővíznek azonban önmagában semmilyen szaga nincsen. Akkor mégis honnan jön az eső illata, és miért annyira kellemes?
Az esőillatnak van tudományos neve is, úgy hívják, petrichor, ez két görög kifejezésből, a petrosból (kő), és az ichorból (az istenek vére) áll össze. A név, és az illat kialakulásának megfejtése ausztrál kutatók nevéhez fűződik, akik a hatvanas években vizsgálták a jelenséget. Arra jutottak, hogy a petrichor nem a vízből jön, hanem a földből, ahonnan a rá hulló vízcseppek szabadítják fel.
A földbe az illat két forrásból kerül, az egyik egy olaj, amit a növények választanak ki, amikor száraz az időjárás, a feladata pedig az, hogy gátolja a magvak kicsírázását. A másik forrás a geozmin nevű anyag, amit a talajban élő baktériumok egy csoportja, az úgynevezett aktinobaktériumok termelnek (pontosabban ezt az anyagot bocsátják ki, amikor elpusztulnak). Egyébként ez az anyag adja a retek jellegzetes ízét is, és ettől lesz néha iszapízű az egyébként kristálytisztának tűnő víz.
Amikor elkezd esni az eső, az esőcseppek kioldják a talajból ezt a két anyagot, és miniatűr légbuborékok formájában szétterítik a levegőben. Ehhez társul még az ózon jellegzetes, szúrós illata (erről is kapta a nevét, a szintén görög ozein, szagolni szóból), ami kis mennyiségben szintén benne van az esőillatban. Ózon úgy kerül az esőbe, hogy ha villámlik, az elektromos kisülés szétválasztja az oxigén- és nitrogénmolekulákat atomokra, az oxigénmolekulák pedig a szokásos O2 helyett összeállhatnak hármasával is, O3-má, vagyis ózonná. Oké, ez valójában ennél kicsit bonyolultabban zajlik, de ebbe most ne menjünk bele mélyebben. A lényeg, hogy az ózont a szél korábban elfújja az orrunkig, mint magát az esőfelhőt, és az ózon illata elindítja bennünk a "vihar lesz" érzését.
Kutatók szerint evolúciós okai vannak annak, hogy mindenki, szinte kivétel nélkül szereti az eső illatát. Őseink túlélése évezredekig függött az esőtől, ezért az esővel járó illatot azóta is összekapcsoljuk a vele járó pozitív élménnyel.