Azért nincs matematikai Nobel-díj, mert Alfred Nobel feleségének viszonya volt egy híres matematikussal – leggyakrabban a svéd Gosta Mittag-Lefflerrel hozzák hírbe az asszonyt. Nobel pedig azért nem vette be ezt a tudományágat a díjba, mert attól félt, hogy vetélytársa nyeri meg azt. Ismert legenda ez, azonban egyáltalán nem igaz.

Kezdjük ott, hogy Alfred Nobel soha nem nősült meg. Egyszer kérte meg egy nő kezét, de ő visszautasította. Később titkárnőjével, Bertha Kinskyvel volt kapcsolata, de ő elhagyta, hogy hozzámenjen korábbi szerelméhez, Baron Arthur Gundaccar von Suttnerhez. Ennek ellenére Nobel és Kinsky jó barátok maradtak. Harmadik nagy szerelme Sophie Hess volt, vele 18 évig élt együtt. Bár soha nem házasodtak össze, leveleiben Madame Spohie Nobelként hivatkozott rá.

Semmilyen forrásban nem találni nyomát annak, hogy szerelmei közül bármelyiknek más kapcsolata is lett volna. Első szerelmének nagyon fiatalon kérte meg a kezét, az Alexandra nevű nőtől ennél többet nem is tudni. Második szerelmével ugye barátok maradtak, a harmadikkal pedig egészen hosszú kapcsolata volt. (Érdekesség, hogy Bertha von Suttner újságíró, író, békeaktivista 1905-ben megkapta a Nobel-békedíjat.)

Amire a mítoszban hívők hivatkozhatnak, hogy Nobel végrendeletének utolsó változatában öt százalékkal kevesebbet hagyott a ma Stockholmi Egyetemként ismert tudományos közösségre, mert viszálya támadt a közösséghez tartozó Mittag-Lefflerrel. Ugyanakkor az is igaz, hogy Nobel életében sokszor megváltoztatta végrendeletét, többször faragott le 5-5 százalékokat tudományos társaságoknak adott pénzből, és ezeknek semmi köze nem volt Mittag-Lefflerhez. Egyszerűen felülvizsgálta korábbi döntéseit és egyre több pénzt hagyott a Nobel-díjra.

Ráadásul azt sem lehet biztosan tudni, hogy Nobel és Mittag-Leffler egyáltalán találkoztak-e valaha, mert Nobel akkor hagyta el Svédországot, amikor Mittag-Leffler még diák volt. Nobel csak évente egyszer tért vissza Svédországba, az anyja születésnapján.

Miért maradt ki akkor a matematika a díjazott tudományágak közül? Valószínűleg azért, mert nem érdekelte és nem is tartotta úgy, hogy gyakorlati haszna lehetne a magasszintű matematikának. Inkább azoknál a tudományoknál maradt, amelyeket ő is megértett: fizika, kémia, orvostudomány, irodalom és béke (a közgazdasági Nobel-díjat a svéd központi bank alapította 1968-ban). Ő maga a fizika és kémia területén kutatott, de természetesen látta az orvostudomány hasznát is.

Van egy másik magyarázat is. Abban az időben már létezett egy rangos matematikai díj, amelyet éppen Mittag-Leffler alapított. Mittag-Leffler rávette II. Oscar svéd királyt, hogy díjazza a legjobb európai matematikusokat. Elképzelhető, hogy Nobel egyszerűen nem akart egy rivális díjat alapítani, inkább az őt érdeklő területekre koncentrált.