Egyszer Julius Caesart is elrabolták a kalózok
Julius Caesart senkinek nem kell bemutatni, római hadvezér, politikus, a köztársaság felszámolásában játszott fontos szerepet. Ha egy eseményt kellene felemlegetni életéből, valószínűleg a többségnek halála jutna eszébe, amikor március idusán Brutus vezetésével kivégezték a politikájával elégedetlen szenátorok.
Azt azonban senki nem gondolta volna a híres római államférfiról, hogy egyszer kalózok fogságába esett. Időszámításunk előtt 75-ben éppen Rhodoszra utazott, hogy retorikai tanulmányokat folytasson, amikor kalózok támadták meg hajóját. Julius Caesar a szicíliai banditák fogságába esett, akik csak váltságdíj fejében voltak hajlandóak szabadon engedni.
Húsz talentum aranyat kértek szabadságáért, de Julius Caesar ezt kevesellte. Ragaszkodott hozzá, hogy 50 talentumot kérjenek tőle. Akkoriban ugyanis 20 talentum egy szenátor értékének felelt meg, egy tekintélyes consulért kértek 50 talentumot. Caesar ebben az időben ugyan nem volt még consul (ennek az ideje is eljött később, 60-ban választották meg római consulnak).
Plutarkhosz történetíró szerint 38 napig tartott a váltságdíj összeszedése. A történetírók azt is megemlítik, hogy fogsága alatt Caesar azzal fenyegetőzött, hogy keresztre feszíti az összes kalózt. Ráadásul úgy viselkedett, mintha nem is az őrei, hanem egyenesen a testőrei lettek volna. Azt is állítják ezek a források, hogy saját költeményeit szavalta a kalózoknak. Arról nincsenek hírek, hogy mennyire vették komolyan fenyegetéseit, mindenesetre a váltságdíj fejében szabadon engedték.
Mivel viszonylagos szabadságot vívott ki magának a kalózok között, szabadon mozoghatott, persze a fogság keretein belül. Így sikerült kifigyelnie a kalózok szigetét, és szabadulása után kisebb sereg élén visszatért a szigetre. Állta a szavát, a kalózokat elfogta, és még az 50 talentumot is visszaszerezte. A banditákat átadta a pergamoni hatóságoknak. Ezután az ázsiai proconsulhoz, Marcus Juniushoz utazott, hogy kijárja a kalózok kivégzését. A proconsul azonban inkább rabszolgának adta volna el őket, és megtartotta volna a pénzt magának. Caesar azonban nem hagyta magát, visszament Pergamonba, és saját felelősségre keresztre feszítette a kalózokat.