A Hubble 25 éve küldi folyamatosan az űrből a jobbnál jobb képeket távoli galaxisokról, ködökről és olyan csillagászati objektumokról, amelyet el sem tudunk képzelni. A mostani sikereket látva kevesen emlékeznek arra, hogy az űrteleszkóp majdnem kudarcot vallott már a legelső pillanatokban.

A Hubble 1990 tavaszán állt Föld körüli pályára, a közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Az óriási költségvetéssel és évekig tartó fejlesztéssel megépített űrtávcső azonban óriási csalódást okozott már első képével.

Az első képet május 20-án küldte az NGC 3532 nyílthalmazról, de a kép homályos volt. A folyamatosan érkező többi kép sem volt jobb, mindegyik elmosódott volt, messze nem hozta azt a minőséget, amelyet vártak tőle. Hamarosan megtalálták a hiba okát is.

Szférikus aberráció, ami azt jelentette, hogy a főtükör közepétől és a szélétől visszaverődő, valamint a beérkező fény nem ugyanott fókuszálódott, hanem kicsit előtte vagy mögötte. A hiba oka, hogy félrecsiszolták a tükröt. Nem sokkal, nagyjából 2,2 mikrométerrel, ami egy 2,4 méteres tükörnél tényleg apró hibának tűnik. Apró, de végzetes, úgy tűnt, hogy a hajszál ötvened részét is alig elérő eltérés miatt kidobtak az ablakon másfél milliárd dollárt.

A hibát már a Földön észrevették, csiszoláskor ugyanis nullkorrektorral ellenőrizték a görbületet. Ez egy optikai műszer, kifejezetten erre a célra használják. Két másik nullkorrektorral is ellenőrizték a tükröt, és azok jelezték is a hibát. Ennek ellenére az új teszteket nem vették figyelembe, mert azt gondolták, a két hagyományos nullkorrektor pontatlanabb, mint a folyamatosan ellenőrző. Így útjára bocsátották a Hubble-t. Érdekesség, hogy a Hubble műszaki ellenőrcsapatnak egy magyar származású kutató, Szajkó Árpád (Arpad J. Sayko) is tagja volt, aki a NASA több projektjén, például az Apollo holdkomp programjában is dolgozott.

A hiba a távoli, kozmikus észleléseket tette lehetetlenné, a közeli fényes égitestek észlelését és a spektroszkópiát nem érintette a probléma. Így a hiba kijavításáig a Hubble a Naprendszer feltérképezésére fordította energiáit. Ezekben az években figyelték meg a Plútót és testvérbolygóját, a Chariont, a Szaturnusz óriási légköri viharait.

A problémát három évvel később, az első szervizküldetésen javították meg. Az Endeavour legénységének nagyon sok munkája volt a Hubble-lel, új optikai rendszerrel kellett korrigálni a hibát, kicseréltek négy giroszkópot, bővítették a fedélzeti számítógépet és helyreállították a pályamagasságot is. A javítás utáni első kép tűéles lett. 2009-ben kapott még egy nagygenerált az űrben, az akkori küldetés egyik űrhajósával néhány éve interjút is készítettünk.

A Hubble azóta ontja magából a felvételeket, amelyek segítségével nagyon sok mindent megtudtunk a világűrről. Segítségével pontosították a világegyetem korát, fontos szerepe volt a galaxisok kialakulásának, a sötét energia kutatásában.