Voltaire-t, a francia írót, költőt, filozófust a felvilágosodás egyik vezéralakjaként ismerjük. Arra is emlékezhetünk, hogy viszonylagos jólétben élhette életét, de azt nagyon kevesen tudják, hogy ezt a jólétet annak köszönheti, hogy meghekkelte a francia állam által szervezett államkötvényekhez kapcsolódó lottót.

Persze nem egyedül, egy matematikus barátja ötlete alapján. Voltaire élete elég kalandos volt, többször is összetűzésbe került a hatóságokkal, vidékre száműzték, több hónapot töltött a Bastille-ban, majd három évre külföldre kényszerült, miután belekötött egy gazdag és befolyásos család egyik tagjába.

Miután visszatért Párizsba egy francia matematikussal, Charles Marie de La Condamine-nel vacsorázott. A matematikus felvázolt egy módszert, hogyan tudnának a törvények megsértése nélkül rengeteg pénzt szerezni az államtól.

A francia állam a 18. század elején adósságokba verte magát, államkötvényeket adtak ki, hogy pénzt szerezzenek. De a gazdaság nem ment olyan jól, mint szerették volna, így kénytelenek voltak visszavágni a kötvények kamatait. Emiatt azonban kevesen vettek kötvényeket, hiszen ki akarna alacsony kamatra pénz adni. Ekkor jött az ötlet, hogy szervezzenek lottót a kötvényekre.

A kötvénytulajdonosoknak megengedték, hogy lottószelvényt vegyenek részvényeik értékéhez kötötten. Egy részvény ezred részéért vehettek lottószelvényt (egy ezer livre értékű kötvény tulajdonosa egy livre-ért vehetett lottót). A nyertes megkapta kötvénye teljes értékét (ez több volt, mint amit egyébként adni tudott volna az állam), ráadásként még 500 ezer livre-t is kapott. Ez óriási összeg volt akkoriban, a nyertes egész életére gazdag lett. Ráadásul havonta sorsoltak.

A francia kormány nagy bánatára a koncepció alapvetően hibás volt. De la Condamine ugyanis kiszámolta, hogyan lehet viszonylag kockázatmentesen szinte biztosra menni. Ha kis értékű kötvény volt valakinek a birtokában, akkor annak ezredrészéért olcsón juthatott lottószelvényhez. És ezzel ugyanakkora esélye van a főnyereményre, mint annak, aki százezer livre értékű kötvényt birtokol és 100 livre-t kell fizetni egy lottószelvényért.

Mit csinált tehát de la Condamine? Konzorciumot alapított és felajánlotta Voltaire-nek, hogy legyen ő az ismert név mögötte. De la Condamine nem akarta kompromitálni magát, ráadásul ő már gazdag volt, nem kockáztatta vagyonát és a francia kormány haragját. Voltaire azonban úgyis a kormányzat bögyében volt és pénze sem volt ekkoriban, így örömmel vállalta.

Rávettek néhány gazdagabb polgárt, hogy finanszírozzák vállalkozásukat és nagyon sok olcsó államkötvényt vásároltak. Ezer livre értékű kötvényeket vettek, vagyis maga a lottószelvény csak 1 livre-be került darabonként. Ezek után már csak a lottószelvényeket kellett megszerezni, ráadásul úgy, hogy az ne keltsen gyanút. Apránként kellett megvenni a lottót, különben a kormány azonnal rájött volna, mire készülnek. 

A trükk működött, a vállalkozás havonta begyűjtötte nyereményét a kormánytól, elképesztő mennyiségű pénzt nyertek. Végül maga Voltaire buktatta le a csoportot. A lottószelvények hátuljára a kormányt cukkoló megjegyzéseket írt, még azt is kiadta, hogy kik állnak az egész mögött. A kormányzat végül rájött, hogy a lottónyeremény egésze egyetlen csoporthoz vándorolt. Bíróság elé vitték a tagokat, de mivel azok semmi törvénybeütközőt nem tettek, elengedték őket. Még a pénzt is megtarthatták. A lottót mindenesetre leállították.

Voltaire 500 ezer livre-t tarthatott meg, a többit a szindikátus többi tagja között osztották szét. Voltaire és de la Condamine ezzel hihetetlenül gazdag lett. Voltaire befolyásos emberektől szerzett információk alapján fektette be a pénzét. Ezt manapság bennfentes információval való kereskedésnek hívjuk, de akkoriban nem tiltotta ezt semmi Franciaországban. Így Voltaire a nagyon gazdagból átment a Dagobert bácsi vagyonát is megszégyenítő magasságokba. De ez nem akadályozta meg abban, hogy folyamatosan kritizálja a fennálló rendet és kormányzatot.