A második világháború csendes-óceáni hadszínterének egyik kulcsfontosságú mozzanata volt Ivo Dzsima csatája, mégpedig azért, mert az elfoglalásával az amerikaiak hozzájutottak egy olyan bázishoz, ahonnan közvetlenül lehetett Japánt támadni repülőgépekkel. Két ilyen fontos stratégiai pozícióban fekvő szigetet tartottak akkoriban a japánok 20-25 ezer fős helyőrséggel; a másik Csicsidzsima volt, kicsit még jobb helyen, kb. 250 kilométerrel közelebb Japánhoz.  Csicsidzsima  azonban a földrajzi adottságai miatt sokkal jobban védhető volt, ezért az amerikaiak úgy döntöttek, hogy állandó bombázás alatt tartják (hogy ne tudjon segítséget küldeni a szomszéd szigetre), miközben 110 ezer tengerészgyalogossal megtámadják Ivo Dzsimát.

A hadművelet egyik kevéssé ismert, de annál tragikusabb epizódja, amikor a csicsidzsimai légvédelem valamikor 1945 márciusában lelőtt egy amerikai bombázót. A túlélő legénység nyolc tagját foglyul ejtették, csak egynek, bizonyos George H. W. Bush hadnagynak sikerült megmenekülnie. Őt a USS Finback tengeralattjáró halászta ki, mielőtt társait elkapták volna a japánok. A hadifogságban aztán elég borzasztó, még japán mércével mérve is hajmeresztő dolgok történtek a nyolc túlélővel. Az utólagos elbeszélések és a háborús bűnösök tárgyalásainak vallomásai szerint az egész a csicsidzsimai japán helyőrség egyik vacsoráján kezdődött, amit a hadsereg tisztjei tartottak a haditengerészet tiszteletére.

A probléma az volt, hogy elfogyott a hús.

Valakinek az a mentőötlete támadt, hogy nem kéne hagyni kárba veszni a frissen kivégzett amerikai foglyok testét. Kihantolták őket, és a májukat megpirítva felszolgálták. Az ötlet olyan jól sült el, hogy a haditengerészet által rendezett viszontvacsorán már direkt a menü kedvéért végeztek ki hadifoglyokat, és szolgálták fel a húsukat. A legrosszabb rész pedig csak most jön. Amikor a japánok rájöttek, hogy a szétbombázott szubtrópusi szigeten már nemcsak élelemből van kevés, de hűtőkapacitásból is, átálltak arra, hogy nem is végzik ki a foglyokat, hanem csak amputálják pár végtagjukat, abból vacsora lesz, a maradék pedig, mivel még él, hűtés nélkül sem romlik meg a következő étkezésig.

A háború után, 1946-ban a helyőrség harminc japán katonáját állították bíróság elé háborús bűntettek miatt. Négy tisztet bűnösnek találtak, és felakasztották őket. A történet elején szerencsésen megmenekült hadnagy pedig 45 évvel később az USA elnöke lett.