Kiállításon mutogatták a csecsemőket, hogy túléljenek
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
Egy évszázaddal ezelőtt a New York melletti Coney Island furcsa kiállításnak adott otthont: élő csecsemőket lehetett megnézni. A koraszülötteket inkubátorokban tartották életben, az egész kiállítást pedig a gyógymódban úttörő Martin Arthur Couney (1870–1950) doktor rendezte. Ahogy Semmelweis kézmosásos ötletét is elutasították kortársai, úgy Couney inkubátorainak sem volt helyük a kórházakban.
Ezért az orvos negyven éven át a kiállítás 25 centes belépőiből finanszírozta az inkubátorokat, amikért viszont a szülőknek nem kellett fizetniük. Ezzel a megoldással rengeteg, kórházakban egyébként kis súlyuk miatt elutasított gyerek élt túl, akik máskülönben meghaltak volna.
A gyerekek akár hat hónapig is az inkubátorokban voltak, addig a kiállítás látogatói nézegethették őket. Az orvos 1896-tól egészen az negyvenes évekig több hasonló kiállítást rendezett. 1950-ben halt meg, nem sokkal azután, hogy az inkubátorok végre elfogadottá váltak és bekerültek a kórházakba is. Bár a saját idejében nem voltak olyan ismertek Couney erőfeszítései, ma a neonatológia megalapozójának tartják.
Kövessen minket a Facebookon is!
A technológia elterjedéséhez szokatlanul sok idő kellett: az első inkubátor egyik prototípusát 1881-ben mutatta be Stéphane Étienne Tarnier francia szülészorvos. Még az 1870-es években jött rá, hogy az állandó hőmérséklet nem elég a koraszülöttek vagy a beteg újszülöttek életben tartásához, szükség van az elkülönítésre, magas higiéniára, megfelelő táplásra, meleg és párás környezetre is. A baromfiudvarokban látott inkubálásból lett végül az emberi inkubátor. Ennek ellenére nem Tarnier a feltaláló: 1857-ben egy Jean-Louis-Paul Denucé nevű sebész írta le először az eszközt.
Az első inkubátorok fadobozok voltak, bennük melegvizes palackokkal. A feltaláló csecsemőmelegítő eszköznek hívta ezeket. 1864-ben Carl Credé készítette el a duplafalú változatot, amiben meleg víz cirkulált. Az 1880-as években sikerült még olcsóbb változatot készíteni belőle, és ezek annyira elterjedtek, hogy még a huszadik században is használták őket.
A Ma is tanultam valamit rovat java sok új tartalommal megjelent könyvben is, az Index grafikusainak illusztrációival, ide kattintva tud belelapozni.