Hogyan születtek a nagy techcégek nevei?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Mindenki ismeri ezeket a cégeket, de csak nagyon kevésről tudjuk, mit jelent a nevük. Pedig ez az egyik legfontosabb ismérve egy cégnek. A név gyakran kifejezi a cég hitvallását is, mint a Nike esetében. A Nike eredetileg Blue Ribbon Sports néven futott, később nevezték csak el a győzelem görög istennőjéről. A Nike csak jobban hangzik, mint a Blue Ribbon Sports, nem?
Ezek után nézzük, mit rejtenek a legnagyobb tech cégek nevei.
A Samsung elég egyszerű, a szó koreaiul három csillagot jelent. Azért választották ezt, mert a nagyságot, számosságot és hatalmat akarták reprezentálni ezzel. A Samsung messze nem techcégnek indult, alapításakor még szárított halat és tésztákat árultak, később kezdett egyre nagyobbra nőni és egyre több mindent bevenni a portfoliójába. A három csillag egyébként a cég korábbi logóiban szerepelt is.
A másik koreai óriáscég, az LG nem ezen a néven született. Sokan emlékezhetnek rá, hogy GoldStarként kezdték működésüket a koreai háború után és a Samsunggal ellentétben, eleve elektronikai eszközök gyártásába fogtak bele. Volt egy testvércégük is, a Lak-Hui (kiejtve Lucky, vagyis angolul szerencsés), így alakult ki a Lucky Goldstar, vagyis LG. Persze a mostani névnél már a cég mottója, a Life's Good (az élet jó) a lényeg, hivatalosan 1995-tól használják ezt a logóban is.
Még mindig Távol-Keleten maradva, a Sony mai nevének gyökerei a latin és az angol szlengre vezethetők vissza. A Sonus latin szó hangot jelent, a Sonny pedig a fiatalember megfelelője szlengben, de kapcsolódik hozzá némi pozitív felhang is. A cégnek azonban nem ez volt az eredeti neve, a tokiói alapítású céget eredetileg Tokyo Tsushin Kogyo K.K, röviden, Totsukóként emlegették. Az ötvenes években egyszerűen azért változtattak nevet, mert nemzetközi piacra szerettek volna lépni, a TTK (cégnevük rövidítése) pedig foglalt volt. Így a cégvezetés ezt a latin és angol szavakból olvasztott fantázianevet választotta.
Térjünk át az amerikai cégekre. Mi mással kezdenénk, mint a Google-lal, hiszen alig akad számítógépet használó, aki ne ismerné a sztorit. A Google a Googol hibásan írt változata. A Googol egy nagyon nagy szám, tíz a századikon, vagyis egy 1-es után száz darab nulla. Miért ez? Mert Segey Brin és Larry Page alapítók óriási adatmennyiséget szerettek volna feldolgozni és még a névvel is ezt fejezték ki. Kevésbé ismert tény, hogy a keresőmotor beceneve BackRub volt eredetileg.
Az Apple-ről is sokszor leírták, hogy miért almának nevezte el Steve Jobs alapító, pedig olyan fantázianevek is felmerültek, mint a Matris Entertainment. Szóval azért alma, mert Steve Jobs szerette az almát, és mert a telefonkönyvben előbb volt mint az Atari, ahol akkoriban dolgozott. Ilyen egyszerű.
Talán az egyik legunalmasabb cégnév a Microsofté, Bill Gates és Paul Allen alapítók a microprocessor és a software szavakból rakták össze 1975-ben. Mondjuk annyiban stimmel a név, hogy akkoriban egy szoftveren dogoztak, amelynek a Micro Instrumentation and Telemetry Systems’s (MITS) Altair 8800 nevet adták. Bill Gates és Paul Allen korábbi közös cégét Traf-O-Datának hívták.
A Facebook nevének eredete talán a legismertebb, még a filmben is a szánkba rágják. A Facebook egyfajta osztálykönyv, amelyet néhány amerikai iskolában az elsősöknek osztanak ki, hogy el tudjanak igazodni az új iskolában, tudják ki kicsoda. Egy évig thefacebook.com volt, csak 2005-ben regisztrálták a mostani domaint.
Az Amazont majdnem Cadabrának hívták, az abrakadabrából. Mindezt azért, mert Jeff Bezos alapító olyan könyvterjesztőt akart, amely olyan gyorsan és könnyedén terjeszti a könyveket, hogy az már-már mágiának hat. Szerencsére nem ezt választotta, végül inkább a világ legnagyobb folyójáról, az Amazonasról nevezte el cégét. Akárhogy is, már az elején látszott az ambíció.
Evezzünk kissé északabbra. A svéd zenestreamelő szolgáltatás, a Spotify nevét hallva azt gondolnánk, nagyon átgondoltan született. Pedig csak egy félrehallás eredménye. A szó svédül semmit nem jelent. Amikor Daniel Ek és Martin Lorentzon alapítók éppen neveken gondolkodtak, valamelyik javaslat úgy hangzott, mint a Spotify. Amikor látták, hogy semmilyen Google-találat nincs hozzá és gond nélkül le tudják foglalni a nevet, nem haboztak. Ahogy nőtt a cég, megpróbálták máshogy magyarázni a név kitalálását, mégiscsak ciki, hogy egy egyszerű félrehallásból született. Így született a hivatalos magyarázat: a spot és az indentify szavak összevonásából lett a Spotify. De ezt már senki nem veszi be.