1970-ben egy olasz-amerikai polgárjogi szervezet tüntetést szervezett A Keresztapa című film ellen, amiért bűnözőként mutatja be az olaszokat. Bár ez valóban igaz, a történetbe visz egy extra csavart, hogy a tüntetést szervező csoport vezetője Joseph Colombo volt, az egyik legnagyobb New York-i maffiacsalád feje.

A Paramount filmstúdió eleinte nem akarta filmre vinni Mario Puzo regényét; nem gondolták, hogy egy, a maffiáról szóló történet nagyot kaszálhatna. Robert Evans, a film producere viszont úgy gondolta, ha olasz színészeket és olasz rendezőket választ, az segíthet a dolgon. Ezzel nem volt könnyű dolga. A stúdió Robert Redfordnak szánta Michael Corleone szerepét, Danny Thomasnak Vito Corleonéét, a filmet Warren Beatty rendezte volna.

Digó maffiózó a sztereotípiák ellen

A legnagyobb kavarást nem a Paramount végezte, hanem az Olasz-Amerikaiak Polgári Jogi Szervezete. A szervezetet alapító Colombo 1970-ben szervezett tüntetést az FBI New York-i székháza elé, hogy tiltakozzanak, amiért a szövetségi ügynökök bűnözőkként kezelik az Amerikában élő olaszokat. Colombo kikérte magának, hogy az FBI megfigyelje őt és a családját.

Az FBI-nak viszont a rasszizmuson kívül is bőven volt rá oka, hogy Colombót a célkeresztben tartsa. 1963-ban Colombo tett keresztbe Joseph Bonnanónak, az egyik maffiacsalád vezetőjének, aki arra készült, hogy lefejezze mind az öt nagy New York-i családot. Colombo cserébe átvehette a Profaci család maradékának az irányítását. (Érdekesség: Profaci egy Szicíliában született gengszter volt, aki olívaolaj-exporttal foglalkozott New Yorkban, akárcsak Vito Corleone, a Keresztapa, akit Marlon Brando játszott a filmben.)

Colombo nem vesztegette az idejét. Hiába volt maffiavezér, több sikeres tömegtüntetést szervezett az olasz-amerikaiak meghurcoltatása ellen. Az 1970 júniusában rendezett tüntetésen több mint 150 000-en gyűltek össze. A jelenlévők nem a maffia szimpatizánsai voltak, csak úgy érezték, hogy Colombónak igaza van. És részben igaza is volt. A korabeli filmek és műalkotások többnyire dörzsölt digó bűnözőként ábrázolták az amerikai olaszokat.

Amikor Colombo meghallotta, hogy a Paramount filmre vinné a Keresztapát (eredeti címén: A maffia), a saját kezébe vette a dolgok irányítását. Többek között fenyegető üzeneteket hagyott Al Ruddy, a film egyik producerének lakásán, és a saját embereivel követtette az autóját. Robert Evans is fenyegető telefonhívásokat kapott. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy Francis Ford Coppola, a film rendezője a maffia által ellenőrzött városrészekben akarta forgatni a filmet, és a Paramount vezetője, Charlie Bludhorn szintén jó kapcsolatot ápolt befolyásos bűnözőkkel.

Végül Al Ruddy találkozót szervezett Joseph Colombóval. (Először a Park Sheraton Hotelben jöttek össze; ennek a borbélyüzletében lőtték agyon Albert Anastasia maffiafőnököt.) Végül Ruddy és Colombo megegyeztek, hogy a forgatókönyvben kihúzzák a „maffia” szót abból a jelenetből, ahol Jack Woltz ráüvölt Tom Hagenre („I don't care how many dago guinea wop Mafia greaseball goombahs come out of the woodwork!”). Ezután Colombo tárt karokkal fogadta a produkciót; olyannyira, hogy az már a Paramountnak is kínos volt, így kénytelenek voltak kirúgni Al Ruddyt.

De a maffia ekkorra már beépült A Keresztapába. A szereposztásba ugyan beleszóltak, ahogy a forgatókönyvbe is, cserébe viszont Marlon Brando a saját lakókocsijában hallgathatta az igazi gengszterek saját sztorijait.

Bármilyen egyezés a véletlen műve

Colombo nem érte meg a film premierjét. 1971-ben újabb tüntetést szervezett, de az öt családnak ekkorra már elege lett az exhibicionista maffiavezérből - ők fű alatt szerették intézni az ügyeiket, nem reflektorfényben. Az 1971-es tüntetéstől tudatosan tartották távol az amerikai olaszokat.

Egy Jerome Johnson nevű fekete fotósnak adta ki magát, átverekedte magát a tömegen, és háromszor fejbe lőtte Colombót. A testőre azonnal agyonlőtte Johnsont, Colombót pedig kórházba szállították. Túlélte a merényletet, de szinte teljesen megbénult. Az ujjait tudta mozgatni, és úgy tűnt, hogy egyes szavakra reagál, de ezt leszámítva teljesen tehetetlen volt; végül hét évvel később halt meg keringési elégtelenség miatt. Széles körben elterjedt, de sosem bizonyított pletykák szerint a bérgyilkosságot egy másik maffiavezér, Crazy Joe Gallo rendelte el.

Amikor Colombót meggyilkolták, A Keresztapát alig néhány saroknyival arrébb forgatták – épp azt a jelenetet, ahol Michael Corleone kivégeztette a maffiacsaládok vezetőit.

(Részlet a Spektrum műsorából.)