Eike Fuhrken Batista da Silva 2012 elején a Forbes listája szerint 34,5 milliárd dolláros vagyonával a világ 7. leggazdagabb embere volt. A brazil üzletember ennek megfelelően fényűző, és irigyelt életet is élt: luxusautói, yachtjai, magánrepülői, egy szupermodell-szambatáncos felesége, és világbajnoki címmel betetőzött motorcsónakversenyzői karrierje volt. Semmi nem állhatott az útjába, amihez csak hozzányúlt, arannyá változott (a szó szoros értelmében, a vagyonát ugyanis aranybányákkal, és aranykereskedelemmel alapozta meg). Ezt sikerült két év alatt a szó szoros értelmében lenulláznia. Sőt: a Bloomberg 2014. januári becslése szerint a minden vagyonától megfosztott üzletember egymilliárdos adósságban fuldolkott.

De hogy a fenébe lehet 35 milliárd dollárt elveszíteni?

Batista, bár a milliárdos cégbirodalmát maga építette fel, elég jó családi hátszéllel futott neki ennek: az apja Brazília energiaügyi minisztere volt, később egy vasgyártásban utazó óriáscég elnöke. Eike Németországban nőtt fel, és járt iskolába, 23 évesen tért vissza Brazíliába, ahol egy aranykereskedelemmel foglalkozó céget alapított, amivel rögtön dollármilliókat keresett. A pénzt először arany-, később más bányák nyitásába forgatta vissza, és a kilencvenes években a világgazdaság felfutó nyersanyagéhségével párhuzamosan óriási pénzeket keresett. 2000-re a vagyona elérte a 20 milliárd dollárt, a 2010-es évek elejére a 30-at is, a csúcs 2012 elején 34,5 volt. Ekkor széles körben azt nyilatkozta, hogy a cél számára a 100 milliárdos határ, és Bill Gates és Carlos Slim megelőzése a világ leggazdagabb emberei lista élén. Ez teljesen reálisnak is tűnt, főleg, miután jó ütemben ugrott bele az olajbizniszbe - éppen akkor, amikor a brazil partoknál hatalmas olaj- és gázlelőhelyeket fedeztek fel a tenger alatt. Az olajbizniszre alapított cége gigászi olajlelőhelyeket vásárolt össze, 1 billió (ezer milliárd) dollár értékű kitermelhető olaj- és gázkészlettel. A cikk címéből persze már sejthető, hogy ez egy elég drága tévedés volt.

Batista óriási hiteleket vett fel, hogy az olajipari cége, az OGX terjeszkedését, befektetéseit, és a drága próbafúrásokat finanszírozza. A céget ki is vitte a tőzsdére, ahol a befektetők feltétlen bizalma és érdeklődése (batistát éppen akkor választotta be a Bloomberg a világ 50 legnagyobb befolyású embere közé) hamar 20 milliárd dollárra fújta fel az értékét. Csak éppen olaj nem nagyon volt a víz alatti Közel-Keletnek kikiáltott tengerfenéken az Atlanti-óceán alatt. Amikor az OGX-nek az ígéretek szerint napi 750 ezer hordóval kellett volna kitermelnie, csak 15 ezret tudott felmutatni, amitől persze a részvényesek eléggé megijedtek. Eközben az arany, ami milliárdossá tette Batistát (az unciánkénti ára a 2000-es évek elejei 250 dollárról tíz év alatt 1400-ra nőtt!) ára is megzuhant az árutőzsdén. Éppen, amikor Batista fő cége, az EBX egy 15 milliárd dolláros befektetéssorozaton volt túl, amiben gigászi kikötőket és erőműveket építettek. Mintha az egész világgazdaság összeesküdött volna Batista ellen: belassult az addig száguldó brazil gazdaság, elszabadult az infláció, megrogyott a tőzsde, a befektetők pánikszerűen vitték ki a pénzüket az országból.

Az OGX 2013 októberében 5 milliárdos adóssággal a nyakában csődöt jelentett, Batistát pedig pénzmosással és bennfentes kereskedelemmel vádolták meg, mert eladott egy csomó OGX-részvényt, amikor ő már tudott a rossz hírről az olajmezőkkel kapcsolatban, de a tőzsde még nem. Batista vagyonát elkobozták, de a 13 év börtönt, amivel fenyegették, végül megúszta. A cégbirodalmat egy Abu Dzabi-i válallat kétmilliárd dolláros hitele mentette meg, így Batista most is az EBX Group konglomerátum vezetője, aminek az arabok a résztulajdonosai. Tavaly megjelent önéletrajzi könyvében azt írja, a gyógyszeripart szemelte ki a nagy visszatérés terepeként, és biztos benne, hogy 2017-re a világ leggazdagabb embere lesz.