Az ember, aki eladta a Brooklyn hidat

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Kapcsolódók (5)

Pesti volt a legnagyobb trükk-király

Hiteles illúzió: bilincskirályra épít az új magyar országimázs. Végre a miénk a halál és önhájpolás megszállottja: Houdini, Nagykép.

Robotokkal rabolják ki az internetet

Évi 6-8 milliárd dollárt kaszál az online alvilág azzal, hogy vírusokkal manipulálja az internetes forgalmat, és zombikkal nézet reklámokat.

Sokan szeretik, ha elhallgatják előlük a híreket

Érthetetlen, hogy miért nem becsüljük meg a tanárainkat, a csalók felismerhetők lesznek a hálózatukról, a világ egyre összekötöttebb és egyre széttagoltabb. Matthew O. Jackson stanfordi közgazdásszal interjúztunk.

Mindenki hülye, de mi zsenik vagyunk

A hosszú távú kilátások pedig sokat romlottak, éljük fel a jövőnket – mondja Jaksity György, a Concorde-csoport alapítója. Pedig történelmi távlatban egyedülálló helyzetben vagyunk. Szerinte nem kérdés, hogy mi húzza vissza Magyarországot.

Kíváncsi rá, milyen érzés volt önt kirabolni?

Van, aki igen. Kísérleti programon voltunk a balassagyarmati börtönben: rabok és sértettek szemtől szemben. Hit, remény és két rottweiler.

Ahhoz kiváló üzletembernek kell lenni, hogy homokot adjunk el a sivatagban, mégis vannak, akiknek ez ipari mértékben sikerül. Ahhoz már több kell, hogy olyat adjunk el, ami nem is a miénk – például sok mázli, némi pofátlanság és kellő hidegvér. Ezt a jogi környezettől függően orgazdaságnak, lopásnak vagy vagyon elleni bűncselekménynek hívják, de George Parker művészi szinten űzte a mesterségét.

Parker 1870-ben született Amerikában, és a történelem egyik leghíresebb csalójává nőtte ki magát. A megélhetését illegális telekügyletekkel biztosította: eladott olyan ingatlanokat, amik nem is voltak az övéi. Gyakran húzott hasznot a gyanútlan bevándorlókból, akiknek fogalmuk se volt a helyi ingatlanpiaci viszonyokról.

Parker nem volt szívbajos; ha a vevő úgy akarta, gond nélkül eladott nekik New York-i középületeket is. A Brooklyn híd volt az egyik legnépszerűbb árucikke: nem is egyszer adta el, azt ígérve a tulajdonosnak, hogy ő szedheti be az útdíjat a hídon átmenő forgalom után. A meglepett vásárlók csak akkor értették meg, hogy átverték őket, amikor a rendőrség kiszállt, hogy felszámolja a díjfizető kapukat.

A Brooklyn híd eladása később szállóigévé vált Amerikában. Futólag Kurt Vonnegut is említette a Kékszakállban („olyan lett volna, mint eladni neki a Brooklyn hidat”), de innen ered a „ha ezt elhiszed, akkor van számodra egy eladó hidam” mondás is. De Parker nemcsak a hidat, hanem más New York-i épületeket is rásózott gyanútlan vásárlókra – például a Madison Square Gardent, a Metropolitan Művészeti Múzeumot és a Szabadság-szobrot is.

De hogy csinálta? Hát, megvoltak a módszerei. Amikor eladta Grant tábornok mauzóleumát, Parker a tábornok unokájának adta ki magát, és még egy kamu ingatlanirodát is fenntartott, hogy elsíbolja az ingatlanügyi csalásait. A hitelesnek tűnő hamis dokumentumokkal általában könnyen bebizonyította a gyanútlan vásárlóknak, hogy ő az épületek jogos tulajdonosa.

Ilyen előélettel nem csoda, hogy Parkert még ma is minden idők legsikeresebb csalói között tartják számon. A mázli, a pofátlanság és a hidegvér viszont nem elég: azt is meg kell úszni, hogy utána elkapják az embert. Parkernek ez nem sikerült. 1928. december 17-én harmadszor került a bíróság elé csalás miatt. Életfogytiglanra ítélték. Élete utolsó nyolc évét a Sing Sing fegyházban töltötte. A rabtársai és az őrök egyaránt kedvelték Parkert; mint elmondták, a pasas állandóan a hihetetlen történeteivel szórakoztatta őket.