Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Az IKEA-effektus tényleg létezik
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Létezik egy kognitív zavar, az úgynevezett IKEA-effektus; ennek hatására a fogyasztók aránytalanul magasra értékelnek egy olyan terméket, aminek a készítésében tevékenyen részt vettek. A jelenséget természetesen a bútorgyártó IKEA-ról nevezték el.
Az első kísérleteket Michael I. Norton (Harvard Business School), Daniel Mochon (Yale Egyetem) és Dan Ariely (Duke Egyetem) végezték a témában, még 2011-ben. A kísérletek azt mutatták, hogy az összeszerelés folyamata növeltek a tárgyak értékét a vásárló szemében. Bár az IKEA üzletpolitikájának része, hogy azért adhatja olcsóbban a bútorait, mert nincsenek összeszerelve – felárért azt is elvégzik, egyébként a vásárlóra hárul a feladat –, a jelek szerint az emberek többre tartanak egy terméket, amibe a saját munkájukat is belefektették.
Norton és munkatársai kíváncsiak voltak, hogy csak az összeszerelés folyamata önmagában elegendő-e ahhoz, hogy a vásárlók hajlandók lennének többet fizetni érte. Ehhez három kísérletet is elvégeztek: az elsőt origamifigurákkal, a másodikat legóval, a harmadikat IKEA-dobozokkal. Az IKEA-teszt azt az eredményt hozta, hogy
a vásárlók 63 százalékkal többet fizetnének egy bútorért, amit ők maguk szereltek össze.
A további kísérletek azt is bebizonyították, hogy csak azok a bútorok lesznek igazán értékesek a vásárlók szemében, amiket az utolsó csavarig ők építenek meg. A vásárlók nem igazán becsülik azokat az IKEA-bútorokat, amiket csak részben kell nekik összeállítaniuk.
Az origamival végzett kísérletben két csoport vett részt. Az első csoport darukat és békákat hajtogatott papírból, majd megbecsülte, hogy mennyire tartja a saját munkáját. A második csoporttól csak azt kérték, hogy mondják meg, mennyit fizetnének a hajtogatott figurákért, illetve más, profik által készített origamikat is mutattak nekik. A második csoport tagjai a profi origamisok munkáját többre tartották. Az első csoport tagjai ugyanolyan magasra értékelték a szakértők munkáját, mint a sajátjukat.
Az IKEA-effektussal végzett további kutatások azt is kimutatták, hogy a munka végeredménye is sokat számít. Ha a jelölteknek nem sikerül összerakniuk a bútort, az eltékozolt időt kárba veszett fáradtságként könyvelik el, így az IKEA-effektus hatása nem érződik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
