Ez volt minden idők legdrágább szöveges üzenete
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
1864. október 26-án James W. Nye nevadai kormányzó táviratot küldött Abraham Lincolnnak, az Egyesült Államok elnökének. Akkoriban ez volt a leggyorsabb üzenetküldési mód. Az elektromos távírót már a XIX. század elején ismerték, és amikor Samuel Morse 1837-ben szabadalmaztatta a morzekódot, Európában és Amerikában is megindult a távíróvonalak kiépítése.
Táviratot küldeni viszont már akkoriban is drága volt; nem véletlen, hogy csak rövid üzenetek továbbítására használták. De Nye kormányzó mégis úgy döntött, hogy nem levélben küldi el Lincolnnak Nevada állam alkotmányának teljes, 175 oldalas szövegét, hanem távíróval.
A polgárháború csúcsán ez kockázatos vállalkozás volt, mert Carson City és Washington között nem volt közvetlen kapcsolat. A távírász, James H. Guild hét órán keresztül pötyögött a géppel, mire elmorzézta az üzenetet Salt Lake Citybe, ahonnan továbbították Chicagóba, onnan Philadelphiába, majd végül megérkezett a washingtoni hadügyminisztériumba – alig két nap alatt.
Nye nem véletlenül választotta ezt a módszert. Bár az alkotmány hiteles másolatait szárazföldi és vízi postával is elküldte Lincolnnak, ideges volt, hogy az elnök nem kapja meg időben. Október 24-én úgy döntött, táviratot küld. Az üzenet még időben érkezett - nyolc nappal az elnökválasztás előtt. Három nappal a távirat érkezése után Lincoln a kongresszus jóváhagyásával meghirdette Nevada felvételét az Unióba, remélve, hogy ez jó hatással lehet a saját újraválasztására.
A távirat azóta is megvan, több kiállításon is bemutatták. Az utolsó oldal summázata szerint a 16 543 szavas üzenet elküldése 4 313 dollárba és 27 centbe került – ez mai árfolyamon számolva csaknem 60 ezer dollár lenne, bő 16 millió forint. De egy ekkora sztori megéri a pénzét. Így láthatta Jules Verne is, aki a Rejtelmes szigetben dolgozta fel a történetet, csak nem Nye kormányzóval, hanem egy Gedeon Spilett nevű újságíróval:
Ő volt az, aki a Fekete-folyónál zajló összecsapás idején két óra hosszat diktálta távírógépbe a Biblia első fejezeteit, hogy ekként őrizze meg helyét a sürgönyhivatal ablakánál, és végül is elsőként jelenthesse lapjának a csata kimenetelét. Ez a csíny kétezer dollárjába került a New York Heraldnak, de mégiscsak ez az újság kapta meg elsőként a tudósítást.