A szerencse forgandó, és mint ilyen, valószínűleg a balszerencse is, de az emberek jobban szeretnek a pechjükre magyarázatot találni – a jó szerencsének elég örülni is. Arról látszólag közmegegyezés van, hogy a tizenharmadikára eső péntek balszerencsés nap, amit atombunkerben kell átvészelni, szentelt víz, Biblia, fokhagymafüzér és golyóálló mellény társaságában.

12 pontban összefoglaljuk, amit tudni érdemes péntek 13-ról.

1. Nem elég, hogy balszerencsés nap, még sok is van belőle. A tizenharmadikára eső péntekeket nem lehet megúszni. Legfeljebb 14 hónap telhet el úgy, hogy egy péntek se 13-ra essen, és a statisztikák szerint hosszú távon mindenképpen rosszul járunk. Egy 4800 hónapos, azaz 400 éves periódust vizsgálva a legtöbb tizenharmadika – összesen 688 nap – péntekre esik.
2. Miért pont a pénteket hibáztatják? Ennek történelmi okai lehetnek. Az európai pogány kultúrákban a hét ötödik napját szentelték az isteneknek; innen jöhet a babona, hogy balszerencsét hozhat egy pénteken megkezdett tevékenység. És hát pénteken feszítették keresztre Jézus Krisztust, az utolsó vacsorán tizenhárman ülték körül az asztalt, ahogy a viking mitológiából ismert Ragnarök háborúja előtt is tizenhárman vettek részt egy ünnepségen.
3. Honnan jön ez az egész? Egyesek úgy vélik, IV. Fülöp 1307. október 13-án, egy pénteki napon tartóztatott le több száz templomos lovagot. Angol nyelvű források közül először Gioachino Rossini 1869-ben kiadott életrajzában említi meg Henry Sutherland Edwards, hogy Rossini balszerencsés napnak tartotta a pénteket, és ugyanilyen okból gyűlölte a tizenhármas számot, így különösen szembeszökő, hogy éppen egy 13-ra eső pénteki napon halt meg. Egy másik regény, Thomas W. Lawson Péntek 13-ja is arra hegyezte ki a sztorit, hogy egy bróker a babona erejét kihasználva keltett tőzsdepánikot.
4. Nem olyan ez, mint valami fóbia? De, pontosan. Van is erre egy szép, görög eredetű szó, a triszkaidekafóbia, ami a tizenhármas számtól való félelemre utal. A kifejezés a görög τρισκαιδεκα (tizenhárom) és a φόβος (félelem) szavak összevonásából ered.
5. Sokan hisznek a babonában? Kérdezzék meg meg az Apollo–13 legénységét, akik élve visszatértek a Földre az űrhajójuk meghibásodása után. Vagy az amerikai légierőt arról, hogy miért nincs F–13-as típusjelű vadászgépük. Vagy egyes amerikai hotelek üzemeltetőit, hogy miért nincs 13. emelet az épületben. Vagy hogy miért nincs a Forma–1-es versenyautókon 13-as rajtszám. Vagy hogy San Franciscóban miért hívják Funston Avenue-nak a 13. sugárutat.
6. Az egész világra kiterjed az elmebaj? Nem, a kelet-ázsiai országokban, például Japánban, Kínában és Tajvanon a tetrafóbia, vagyis a négyes számtól való félelem a menő. Ez legalább olyan mértékben visszaköszön az építészetben, utcanévadásban és vadászgépgyártásban, mint nyugaton a triszkaidekafóbia. Olaszországban a 17-re eső péntekektől félnek, mert a római számokkal leírt 17-es, vagyis a XVII anagrammája a latin VIXI szó, ami azt jelenti, hogy „éltem”.
7. Van ennek a félelemnek tudományos alapja? A Science 1960-ban közölt egy nagyon hosszú tanulmányt arról, hogy a népességnövekedés 2026. november 13-án elér egy olyan pontra, amit a szerzők csak a „doomsday” (ítéletnap) jelzővel illettek. Hogy igazuk lesz-e, azt vizsgáljuk meg tíz év múlva.
8. Megerősítették a péntek 13-ra eső világvégét más forrásból is? Ha a Science-ben megjelent tanulmány téved, ne izguljunk, a NASA szerint onnantól fogva csak három évet kell várnunk a Földet elpusztító meteorra. Paul Chodas, Steve Chesley és Don Yeomans, a NASA földközeli objektumokat vizsgáló programjának munkatársai 2004 karácsonyán felfedeztek egy aszteroidát, ami nagyjából akkora, mint Texas, és egy a hatvanhoz az esélye, hogy eltalálja a Földet. És hogy ez mikorra várható? 2029. április 13-ra – igen, péntekre. Hogy Chodas, Chesley és Yeomans miért nem tudtak inkább kussban maradni és pulykát enni a családjukkal, az nem világos.
9. Van ennek bármilyen észrevehető hatása? Egy amerikai felmérés szerint a triszkaidekafóbia 17-21 millió embert érinthet. Az Egyesült Államokban 800-900 millió dollár bevételkiesést jelenthet, hogy sokan ilyenkor nem hajlandók repülőre ülni, autóba szállni, vagy normális munkamenet szerint dolgozni, mert attól félnek, hogy végzetes balszerencse éri őket.
10. Volt valaki, aki rettegett a 13-as számtól, és minden oka megvolt rá? Arnold Schönberg osztrák zeneszerző hírhedt triszkaidekafób volt, és őszintén hitte, hogy a 13-as számnak is szerepe lesz a halálában. 1951-ben, 76 éves korában (7 + 6 = 13) rettegés fogta el, amikor rájött, hogy július 13-a péntekre esik. Aznap inkább ágyban maradt, hogy elkerülje a rá leselkedő veszedelmet. Párnák közt érte a halál – július 13-án, pénteken, 11 óra 47 perckor, vagyis 13 perccel éjfél előtt.
     
11. Ez elég ijesztő. Volt legalább két ilyen eset a történelemben? Igen, itt van például ez a sztori 2010 augusztusából, arról a 13 éves kissrácról, akit augusztus 13-án, egy pénteki napon 13 óra 13 perckor megcsapott a villám. Egyedül őt, pedig 150 000 ember társaságában volt egy focimeccsen. Szerencsére megúszta enyhébb égési sérülésekkel.
12. Mi az oka, hogy nem 13 pontos ez az összefoglaló? A szerző hagyománytisztelete, gyávasága és az irracionalitásba vetett hite.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!