Drugged Driving Suit, vagyis Bedrogozottsofőr-ruha – így hívják a Ford egyik új fejlesztését, ami azt szimulálja, hogy milyen érzés kábítószer hatása alatt vezetni. Ez valószínűleg hatékonyabb prevenciós eszköz, mint kiküldeni minden általános iskolába egy Mr. Mackey-t, aki elmagyarázza a gyerekeknek, hogy a drog rossz, értem?

Mivel a Fordnál a világ legjobb mérnökei dolgoznak, nem csoda, hogy a speciális öltözetet is kellő alapossággal tervezték meg. A DDS – a továbbiakban maradjunk ennél a rövidítésnél – egyszerre tudja szimulálni az ecstasy, a heroin, a kokain, az LSD és a marihuána hatását (ez nem értéksorrend, hanem ábécé-).

A DDS-hez tartozik egy speciális, ujj nélküli kesztyű, amibe mandarinméretű vibrátorokat szereltek. Ugyancsak vibramotorral egybeépített pántokat illeszthetünk a nyakunkra, a térdünkre, a bokánkra és a lábszárunkra is; ezek rezgéssel, illetve a végtagokra nehezedő terhelés manipulálásával próbálják szimulálni a bódult állapotot. Mindez persze csak arra lenne elég, hogy megtudjuk, milyen érzés egy átlagos napon az 1-es villamossal utazni, de a Ford speciális fejhallgatóval, illetve látástorzító szemüveggel is kiegészítette az öltözéket.

A DDS-sel látszólag egyszerű vezetési teszteket kell végrehajtani. Az eszközzel a Ford azt szeretné elérni, hogy a szétütött sofőrök kétszer is meggondolják, hogy a volán mögé üljenek-e. A cég más, hasonló jellegű öltözékeket is fejlesztett: van például öregedés-szimulátoruk, illetve tökrészeg-szimulátoruk. A Popular Mechanics újságírója szerint mégis a DDS a leghatásosabb. Ez érthető: nyilván kevesen vannak, akik heroint injekcióznak a vénájukba, felrántanak egy csíkot, eltolnak egy spanglit és bedobnak valami pszichedelikus cuccot - ráadásul mindezt egyszerre, és utána még autót is akarnak vezetni.

Viszont a DDS mindezt egyszerre tudja szimulálni, de aki kipróbálja, annak nem kell máj-, vese-, szív- és agykárosodástól tartania. A szemüvegben villódzó színes fények, az összevissza fókuszáló speciális szemüveglencsék összezavarják a látást; a csuklót és bokát masszírozó vibramotorok egyenlőtlenül osztják el a terhelést, így az egyszerűbb kormánymozdulatok is nehéznek tűnnek; a fejhallgatóból érkező torzított hangok teljesen felborítják a reális érzékelést.

Ilyen körülmények között lehetetlen normálisan vezetni. Még ha a szimulátorban sikerülne is végigmenni a tesztpályákon, sikeresen megoldva a feladatokat, ha ezt a szerencsétlenkedést valaki éles helyzetben, vagyis forgalomban csinálja végig, az intézkedő rendőr szonda nélkül is tudni fogja, hogy a sofőr úgy be van állva, mint a rajzszög.

A DDS tesztelői szerint a drogszimulátor hatásos eszköz, de azt egyikük sem tudta megmondani, hogy mennyire élethű, mivel egyikük sem próbálta ki a fent felsorolt drogokat – legalábbis nem egyszerre. De a speciális effektek eléggé megnehezítik, hogy megőrizzük a józan ítélőképességünket és az egyensúlyunkat, és pontosan ez történik drogok hatása alatt is. Így elkerülhetetlen, hogy a szimulátorban darabokra törjük a tesztelhető járműveket; minél nagyobb a jármű, annál nagyobb eséllyel.