Miért néznek ugyanarra a legelő tehenek?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni - 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Mi az oka, hogy a nagy testű legelő állatok általában mindig ugyanabba az irányba néznek? Márpedig így van; ezt nemcsak a fikciók, de a tények is alátámasztják. A Google Earth-fotók szerint a szarvasmarhák mindig ugyanarra néznek legelés közben, és ezzel nincsenek egyedül: ugyanígy tesznek a vadon élő őzek is.
Egy, a National Academy of Science-ben publikált tanulmány szerint a jelenségről a Föld mágneses mezeje tehet. A sarkvidéki pólusok mágnesességét több állat is felhasználja: a lazacok és a madarak például ennek alapján tájékozódnak vándorláskor. Néhány tanulmány alátámasztja, hogy erre bizonyos emlősök is képesek. A denevérek iránytűje is hasonló elven működik, és a csupasz földikutyák sem okoznak közlekedési káoszt, amikor alagutakat fúrnak a talajba.
Dr. Sabine Begall, a németországi Duisburg-Essen Egyetem kutatója a munkatársaival több ezer fotót nézett végig a Google Earth-ön, legelő szarvasmarhák után kutatva. Összesen 308 különböző helyszíről válogatták össze a képeket, és 8510 állat pozícióját vizsgálták. A képeken nem mindig látszott, hogy melyik a tehén eleje vagy a hátulja, de azt megállapították, hogy észak-déli irányba állnak legelés közben.
A tanulmányban kizárták annak a lehetőségét, hogy az állatok a nap járása vagy a szélirány miatt helyezkedtek el így. Dr. Begall megjegyezte, hogy Afrikában és Dél-Amerikában az állatok testtartása némi eltérést mutatott: inkább északkeleti-délnyugati irányba néztek. Lehetséges, hogy azért, mert ezeken a területeken sokkal gyengébb a mágnesesség.
A vadon élő őzek vizsgálata is hasonló eredményt hozott. Csehországban 277 helyszínen figyeltek meg összesen 2974 állatot; a többségük észak felé fordult legelés közben. Csupán az egyharmaduk nézett dél felé.
A BBC a jelenség kapcsán megszólaltatott egy skót farmert, Willy Millert is. Miller szerint a szarvasmarhák szociális lények: ha esőt éreznek, mindannyian leülnek, és kör alakba rendeződve bújnak egymáshoz, ha villámlani kezd. Miller bevallotta: még sosem vette észre, hogy az állatok legelés közben egy irányba néznének, pedig erről már XIX. századi regényekben is megemlékeztek.
– Mondd csak, ha a tehén fekszik, melyik felével kel föl előbb?
– A hátuljával,néni.
– No és a ló?
– Az elejével, néni.
– A fának melyik oldalán nő leginkább a moha?
– Az északin.
– Ha tizenöt tehén legel a domboldalon, hány eszik úgy, hogy a fejük egy irányban van?
– Mind a tizenöt, néni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Ne maradjon le semmiről!