Mindenki érezte már a frissen mosott ruhát felvéve, hogy bizony nehezebb belebújni és nem azért, mert néhány nap alatt magunkra szedtünk volna néhány kilót. Egyszerűen összemennek a ruhák a mosásban, hogy aztán megint kilazuljanak, amikor viseljük őket.

Ennek nem is olyan bonyolult a magyarázata, mint elsőre gondolnánk. A természetes anyagok szálai természetes állapotukban csavarodnak és összekuszálódnak. Ahhoz, hogy ruhát készítsenek ezekből, ki kell húzni, egyenesíteni a szálakat. Ezek a szálak azonban össze is ugranak, ahogy lehetőségük lesz rá.

A mosás, forgatás és szárítás által keletkezett mechanikai energia megteremti a lehetőséget ezeknek a szálaknak, hogy természetes állapotukba térjenek vissza. Néhány anyag sokkal jobban összeugrik, mint más anyagok, a szintetikus anyagoknál pedig egyáltalán nem figyelhető meg ez a jelenség. Egyszerűen nem tudunk a mosógépünkkel elég meleget csinálni, hogy azok szerkezete megváltozzon.

De térjünk vissza a természetes anyagokhoz. Ezeket az anyagokat növényekből és állatokból készítik és mint mondtuk, alapállapotban nem egyenesek a szálaik. A zsugorodásnak több fajtája van. Az első eset az anyag gyártási folyamata miatt következik be, amikor hő hatására az anyag visszatér eredeti göndörségébe, a ruha összemegy. A másik esetben maguk a szálak lesznek rövidebbek. Ha például mikroszkóp alatt megnézünk egy gyapjúból készült ruhát, hajszerű szálakat fogunk látni. Amikor víz kerül a szálak közé, összerántja azokat. A harmadik esetben a mosás közbeni forgatás az, ami szétveri a szálakat és lehetővé teszi, hogy megcsavarodjanak.

Több kutatás arra utal, hogy a fonás és szövés módja is befolyásolja, mennyire megy össze a ruha mosáskor. A farmer például kevésbé zsugorodik össze, míg egy gyapjúból készült pulóver akár harminc százalékot is veszíthet a méretéből. A természetes anyag szálainak átmérője és hossza is módosulhat a magas hőmérséklet és nedvesség miatt. Nézzünk egy példát, a farmert. A farmeranyag szövéséhez rövid szálakból font anyagot használnak. Ha vizes lesz a szál, megduzzad, nagyobb lesz az átmérője, kevésbé lejtős csigavonal mentén csavarodik meg. A duzzadás hosszabbá teszi a szálat, a csavarodás azonban rövidíti. A rövidülés hatása ebben az esetben jelentősebb, tehát az anyag összemegy.

Amikor megszárad az anyag, a szálak lassan lelohadnak és a teljes anyag majdnem az eredeti méretére változik vissza. Általánosságban elmondható, hogy a víz, a magas hő, a mosógépben forgatás és a szappan használata mind növeli a ruhák zsugorodásának mértékét és persze sebességét.

Az egyszeri felhasználó annyit tehet, hogy követi a ruhán lévő címke leírását és olyan hőmérsékleten mossa a ruhát, ahogy azt a gyártó ajánlja. Sok esetben maguk a ruhagyárak avatják be az anyagot, hogy az otthoni mosásnál minél kisebb legyen a zsugorodás mértéke. Zsugorodásgátló anyagokat is használnak, például szintetikus szálakat szőnek az anyagba.