Michelangelo a klasszikus képzőművészet egyik legnagyobb alakja, festményeit, szobrait azok is ismerik, akik művészettörténetnek soha a közelébe sem szagoltak. A reneszánsz mesterről azonban kevesen tudják, hogy mielőtt megalkotta a Dávid-szobrot, vagy a Sixtusi kápolna mennyezetén a híres freskót Ádám teremtésével, hamisító volt. Abból is az egyik legjobb. Annyira, hogy a szintén mindenki által ismert klasszikus szoborról, a Laokoón-csoportról a mai napig vitatják, hogy valóban egy ismeretlen ókori görög mester munkája vagy Michelangelóé.

Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni szegény családból származott, elképesztő tehetsége akkor mutatkozott meg, amikor 13 évesen Firenzében Domenico Ghirlandaio festőműhelyébe került tanulónak. Ekkoriban, a 15. század végén olyan művészek éltek és alkottak Itáliában, mint Raffaello vagy Leonardo, ennek ellenére a műkincsek korabeli piacán az ókori, klasszikus művek a 8-10-szeresét érték a kortárs mesterek alkotásainál. Michelangelo számára ez egyenes utat jelentett az antik művek roppant jövedelmező hamisítása felé. A hamisítást akkoriban nem feltétlenül tekintették olyan bűntettnek, mint ma, inkább egyfajta bizonyíték volt az adott alkotó művészi tehetségére, ha olyan szobor vagy festmény került ki a keze alól, amiről a szakértők elhitték, hogy több száz éves, vagy hogy az eredeti művész munkája.

Michelangelo zseniális hamisító volt, feljegyezték róla, hogy sokszor kért kölcsön festményeket, amiket lemásolt, és a másolatot adta vissza. A kamu-antik képeket füsttel öregítette, a szobrokat elásta, és nagy műgonddal ejtett rajtuk karcolásokat, szennyeződéseket, sérüléseket, hogy réginek tűnjenek.

A művész 21 éves volt, amikor lemásolta az Alvó Érosz című szobrot, amit egy műkincskereskedőn keresztül jó drágán sikerült eladnia Raffaele Riario bíborosnak, egy római művészetpártolónak és gyűjtőnek. Évekkel később, amikor rájött, hogy átverték, visszavitte a kereskedőhöz a szobrot, és követelte, hogy visszakapja az árát. A kereskedő örömmel vette vissza, mert ekkorra Michelangelo már túl volt a Pieta megalkotásán, híresnek számított, így a hamis szobor a nevével négyszeres áron kelt el. Riario bíborost lenyűgözte Michelangelo tehetsége, és évtizedekre bőkezű mecénásává vált.

A műalkotások hamisításával és másolásával kapcsolatos attitűd csak az 1800-as években változott meg, és számít azóta is egyértelműen elítélendő csalásnak a világ szemében.