Néhány napja jött a hír, hogy tudományosan is cáfolták a chemtrail-összeesküvést, semmilyen bizonyítékot nem találtak a kutatók arra, hogy a kormányok titokban (vagy nem is olyan titokban) mérgező anyagokkal permeteznék a világot. Az összeesküvésben hívők előszeretettel hangoztatott érve, hogy régebben sokkal kevesebb volt a kondenzcsík a repülők mögött és ez biztos nem a véletlen műve.

A kutatók az éghajlatváltozással magyarázzák a jelenséget, de adhatunk egy jóval egyszerűbb magyarázatot is.

A kondenzcsík akkor keletkezik, amikor a hajtóművekből kikerülő égéstermékek – főként nitrogén, szén-dioxid, víz és koromszemcsék – kerülnek a levegőbe. Ha a repülési magasságban a levegőben van elég víz, akkor az kicsapódik ezekre a szemcsékre, és elindul a felhőképződés.

Az, hogy most sokkal több kondenzcsíkot láthatunk a levegőben és ezek tovább maradnak ott, mint régen, azzal magyarázható, hogy modernebbek a sugárhajtóművek, amelyek a régieknél több vízpárát juttatnak a levegőbe. Ezeknek a nagy kétáramúsági fokú sugárhajtóműveknek a lényege, hogy a ventilátoron és a belső hajtóművön keresztüláramló levegőmennyiség aránya nagyobb.

Az ilyen típusú hajtóművek legfőbb oka a gazdaságosság mellett a zajcsökkentés. Mivel manapság már hétköznapinak számít a repülés, jelentősen megnövekedett a repülőjáratok száma. De nem lehet akármivel közlekedni, léteznek zajcsökkentési szabályok is. Senki sem szeretne olyan helyen lakni, ahol nem hallja a mellette ülő hangját a repülők zaja miatt. A légitársaságok ezért előszeretettel vásárolnak olyan repülőket, amelyek kisebb zajjal közlekednek. Persze, ha nem akarják kifizetni a tetemes zajbírságot. A modern repülők így sokkal több levegőt mozgatnak meg a régebbi típusú repülőknél és több vízpárát juttatnak a légkörbe. Vagyis ugyanolyan időjárási körülmények között hosszabb ideig láthatók a kondenzcsíkok.

Bizonyíték is van erre, a Német Légi Közlekedési és Űrrepülési Központnak (DLR) van egy online is elérhető tanulmánya a kérdésről. Egy kísérletet is végeztek, két sugárhajtású repülővel, egy Airbus 340-essel és egy Boeing 707-essel. Előbbi 1993-ban kezdte meg a repülést, utóbbi 1957-ben. Mindkét repülő 34400 láb magasan, vagyis 10400 méteren repül közvetlenül egymás mellett (ilyen a valóságban soha nem fordulhatna elő, a légiirányítás 1000 lábbal különítené el függőlegesen a két gépet). A fenti képen jól látható, hogy a fiatalabb gépnek mennyire erőteljes a kondenzcsíkja.