A halhatatlanság az emberiség egyik legrégebbi álma, sokan, sokféle módszerrel próbálták már elérni, természetesen sikertelenül. Nem meglepő az sem, hogy a legkülönfélébb trükkös csalók is gyakran rámozdultak a témára. Az egyik legbizarrabb történet, ahol jellegzetesen összemosódik az ezoterikus hülyeségekbe vetett vakhit és a hiszékeny emberek pénzének zsebre tétele, az második világháború korai éveiben esett meg Amerikában, főszereplői pedig a Metafizikus Mesterek Királyi Testvérisége, és Baby Jean, a halhatatlan gyerek.

A testvériséget egy James Bernard Schafer nevű amerikai szélhámos alapította az 1920-as évek végén. Shafer eredetileg orvos volt és a Ku Klux Klan tagja, de egyik sem volt túl jövedelmező, így belevágott a szektabizniszbe. A testvériség pár év alatt több ezer tagot gyűjtött, jellemzően középkorú nőket, akiktől 100 dolláros (ez mai pénzben 1700, forintban kb. 450 ezer) adományokat szedett a belépésért cserébe - amiből jelentősen meg is gazdagodott. A szekta otthonának megvett egy kastélyt New Yorkban, és a követőinek a fejét olyan okosságokkal tömte, mint az Univerzális Elme Végtelenségének Kimeríthetetlen Bankja, ahová az adományaik kerülnek. Emellett könyveket is írt, például a mentális mágia csodatevő erejéről.

Schafer központi tanítása az volt, hogy az ember alapvetően tökéletes és halhatatlan, csak fizikai és lelki síkon is mindenfélével mérgezzük magunkat, ezért leszünk betegek, öregek, és előbb-utóbb halottak. A Béke Menedékének nevezett kastélyban ennek megfelelően élt a kis közösség, csupa pozitív gondolaton, és szigorú diétán: tilos volt a hús, a kávé, a tea, az alkohol, a gyümölcsök nagy része, minden fűszer, a mustár, és az ecet. A szekta híre Amerika-szerte elterjedt, többször írt róla a Time magazin is, Schafer tanítását a kereszténység, a rózsakeresztes hagyományok, a hittel gyógyítás és a manipuláció bizarr elegyének nevezve.

A Metafizikus Mesterek nagy mutatványát 1939. novemberében jelentette be Schafer (közvetlenül azután, hogy az állami bíróság visszautasította a hivatalos egyházzá válását, és az azzal járó adómentességet): fel fogják nevelni a Halhatatlan és Tökéletes Embert. Alanynak az egyik szektatag, egy Catherine Gauntt nevű pincérnő pár hónapos lányát, Jane-t szemelték ki, akit jelképesen örökbe fogadtak, és egy speciális bölcsődét alakítottak ki neki a kastélyban. A kislány a szektatagok diétáján élt, 24 órás gondos felügyelet alatt, és mindenki a környezetében nagyon figyelt arra, hogy pozitív légkör vegye körül. Csak kedves szavakat volt szabad a közelében kiejteni, és tilos volt minden negatív gondolat. A halhatatlan bébi jó üzletnek bizonyult, tódultak az emberek megnézni, természetesen pénzért... khm, elnézést, a Kozmikus Hálózatnak felajánlott szeretetadományért cserébe. Ez a gyakorlatban 5 dollárt jelentett (mai értéken kb. 23 ezer forint).

A kísérlet nagyjából egy évig tartott. A kislány édesanyja egyre nehezebben viselte a dolgot és 1940 decemberében bíróságra ment, hogy visszakapja az akkor 15 hónapos gyerekét. Mivel Schafer hivatalosan sosem fogadta örökbe Jane-t, a bíróság döntése egyértelmű volt: az anya visszakapja a gyereket. És ha már ott volt a tárgyalóteremben, kicsit megpiszkálták a Metafizikus Mesterek egyéb viselt dolgait is, aminek az lett a vége, hogy Schafer a következő öt évet a hírhedt Sing Sing börtönben töltötte. A szabadulása után megpróbálta újra felvenni a fonalat, metafizikai iskolát és magazint alapított, de csalásért elítélt, börtönviselt emberként ez már nem volt olyan egyszerű, nem is termett sok babér neki. 1955-ben a feleségével együtt öngyilkos lett.

Jean Gaunttot 2002-ben kutatta fel egy amerikai lap, ekkor már nyugdíjasként élt, és határozottan nem akart nyilatkozni az életének arról a szakaszáról, amikor még a halhatatlan Baby Jane volt.