Egyik legrégibb mesénk a Fehérlófia, ami valószínűleg urál-altaji eredetű, legalábbis a változatait megtalálni az eurázsiai sztyeppe más népeinél is. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint több mint ötven változatban él – ezek közül a legismertebb Arany László elbeszélése, illetve Jankovics Marcell ebből készült, szimbólumokkal telepakolt rajzfilmje, amit 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. (És persze említsük meg a Bëlga kétrészes feldolgozását is.)

Az alvilágot megjárt hős eposza tele van remek akcióelemekkel – Fehérlófia hol fejtúltengéses sárkányokat mészárol, hol a saját karjával etet egy griffmadarat – de az egyik legemlékezetesebb szereplő mégis a Hétszünyű Kapanyányimonyók (más változatokban külön írva, esetleg Koponyányiként vagy Kaponyányiként). Ő a hosszú szakállú, manószerű emberke, aki azzal alázza meg Fanyűvőt, Vasgyúrót és Kőmorzsolót (más változatokban Hegyhengergető), hogy kásástányérnak használja őket – aztán persze Fehérlófia móresre tanítja őt. Hogy a Kapanyányimonyók mennyire különböző szubkultúrákban foglalkoztatja a ma emberét, arra jó példa a Commodore 64-en létezett Szünykereső című kalandjáték (ebben a manó elveszett szünyeit kellett megtalálni) vagy a Tormentor black metál zenekar Hétszünyű Kaponyányi Monyók című száma.

Viszont ahhoz képest, hogy mennyire velünk él a szemétkedő mesefigura emlékezete, alapvető dolgokat nem tudunk róla:

• Mi az a szüny?
• Miért van neki hét?
• Mit jelent a kapanyányi?
• Egyáltalán, mi az a monyók?

Pontosan ezeket a kérdéseket tettük fel a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda ügyeletesének, de százszázalékos választ nem kaptunk, mert a Manyszi szerint a név eredetének egy részét ma már homály fedi. Az viszont biztos, hogy az etimológiai fejtegetés nem gyerekmesébe való.

Kezdjük a végéről, a Monyókkal. A mony finnugor eredetű szó, ami eredeti jelentésben tojás volt – sőt, egyes falvakban ma is mondják még a tyúktojásra, hogy tikmony (a monyatüske pedig a hímvessző, ha már itt tartunk). Őseink aztán a hasonlóság miatt a tojás alakú herékre is elkezdték használni a szót, onnan meg már csak egy ugrás volt a monyók. Mokány Sándor nyelvész kutatásai [pdf] szerint 1686-ból származik a monyók első írásos említése, jelentése pedig: „hím, nagy monyú állat”. Ezek után a kapanyányi megfejtése nem nehéz: a szó a koponyányi egy régies változata, vagyis a Kapanyányimonyók

Bár a Manyszi válaszában a ma már megfejthetetlen eredetű halandzsát sem zárta ki, valószínű megoldásként említették, hogy „eufemisztikus, hangulatfestő szóalkotás lehet, aminek lényege: Kis ember nagy bottal jár (ennek minden erotikus tartalmával)”. Ezek után nem meglepő, hogy a Magyar Néprajzi Lexikon egyenesen kapanyélfaszúnak nevezi a kis ördögöt. És hasonlóra jut a rajzfilm rendezője, Jankovics Marcell is Ahol a madár se jár című tanulmánygyűjteményében [pdf]: „A Hétszünyű Kapanyányi Monyók, akinek állandó jelzője: „a kapanyelű facika”, egy fallikus figura. (...) a kapanyélfaszú (ahol koponyányi = koponyaméretű, monyók=tojások=herék).”

Az óriásgenitáliájú törpe állandó jellemzője a mese változataiban a hosszú szakáll. A hétszünyű jelző valószínűleg ehhez kapcsolódik, de hogy milyen módon, arra több magyarázat létezik. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a hétszünyű valójában hét sing hosszú, és a szakáll méretét jelöli. A sing egy régi hosszmérték, a bécsi rőf 4/5-öd része ami 62,2 cm volt – ebből hét az 4,35 méter. És ezen a ponton elgondolkodhatunk, hogy egy alacsony emberke, kapanyélnyi pénisszel, koponyányi herékkel és több mint négy méter hosszú szakállal, hogy a búbánatba tudott egyáltalán két lépést tenni, nemhogy elpáholni Vasgyúrót, aztán megkásázni a hasáról. Jankovicsnál előjön még a „hétszín szakállú” is, ami a szivárványra utal, és szimbolikus jelentősége van.

Akárhogy is, a szakáll a Kapanyányimonyók fontos testrésze (Arany Lászlónál ápolgatja, kenegeti is), és a mese egyes változataiban abban hordja az erejét is. Fehérlófia is a szakállánál fogva bánik el vele: van olyan verzió, amiben a szakállal kötözi egy fához az emberkét, másokban egy fa hasítékába csípteti a hosszan tekergő arcszőrzetet, és olyan változat is létezik, amiben egyszerűen levágja a manó szakállát. Teljesen elképzelhető tehát, hogy a hétszünyű valahogy ezt a testrészt emeli ki.

Egyébként a Kapanyányimonyók szerepe is változik a mese variánsai között. Bár egyértelműen egy gonoszkodó figura, egyben olyan próbatétel is, ami Fehérlófia férfivá válásának része. Részben ezzel magyarázható, hogy egyes verziókban Kapanyányimonyók egyenesen a főhős apja. Más feldolgozásokban a sárkányok apja, akiket Fehérlófia legyőz, de van amikor egyszerűen csak egy kására éhes kis ördög. Ami viszont közös minden verzióban: őt kell legyőzni, hogy megnyíljon az alvilágba vezető kapu Fehérlófiának vagy hogy rátaláljon. Nem túlzás azt állítani, hogy a főhős mellett a történet legfontosabb szereplője – ha a Fehérlófia tévésorozat lenne, valószínűleg már gyártanák a Kapanyányimonyók-spinoffot.