Afrika régebbi térképein szerepel néhány furcsa hegyvonulat, amelyek keletről nyugatra szelik át a kontinenst. Évszázadokon át nem lehetett kiirtani a Kong és a Moon (Hold) nevű hegységeket a térképekről, még akkor sem, amikor már rég kiderült, hogy nem léteznek. Még 1995-ben is feltűntek egyes térképeken ezek a hegyek.

A furcsa történet az ókori görögökig vezethető vissza. Amikor a görög kereskedők a Nílus forrása után kutattak,  meséltek az óriási hegyvonulatokról. Livingstone, a híres felfedező is hitt a hegyek létezésében – még azután is, hogy nem találta ott ezeket, amikor a területen utazgatott.  

Az európaiaknak nagyon sokáig felfedezetlen, rejtélyes terület volt Afrika; a titkok földje, rejtett kincsekkel, egzotikus állatokkal, még egzotikusabb kultúrákkal és furcsa vallásokkal. Apránként sikerült csak feltérképezni a földrészt, de közben vétettek néhány orbitális hibát, amelyek természetesen a térképeken is rajta maradtak.

Az egyik ilyen a Kong-hegység léte volt, amely keleten Moon-hegységgé alakult. A mai térképen a Kong Sierra Leonétól Nigériáig húzódna, a Moon-hegység pedig kelet felé futna a Nílus forrásáig, vagy legalábbis amit korábban annak gondoltak. A Kong hegység először 1798-ban jelent meg a térképeken, ráadásul a kor egyik legnevesebb kartográfusa, James Rennell munkáin. James Rennell alapította a brit Királyi Geográfiai Társaságot és az oceanográfia tudományának egyik atyja volt.

Amikor a Kong-hegység feltűnt Rennell munkáiban, senkinek nem volt oka kételkedni, hogy valóban léteznek. Rennell egy Mungo Park nevű felfedező írásaira alapozta térképeit, de volt egy aprócska bökkenő: Mungo Park soha nem járt arra, így a saját szemével nem láthatta a hegyeket, csak szóbeszédekre és legendákra támaszkodott.

A Moon-hegység létéről még korábbi feljegyzések tanúskodnak, először időszámításunk után 50-ben említi egy görög kereskedő, Diogenész. Ő azt állította, hogy megtalálta a Nílus forrását egy Rhapta nevű kereskedelmi központban. Nem tudjuk, melyik település lehetett Rhapta, de valószínűleg valahol Tanzánia területén lehetett. Akárhogy is, Diogenész azt állítja, hogy a Moon nevű hegységben ered a Nílus. Két tóról is beszélt és valami igazságnak kell lennie történetében, mert a tavak a Viktória- és a Nyasza-tó lehettek.

A nem létező hegyek létéről még David Livingstone is meg volt győződve. Annyira hitt az ógörög szövegeknek, hogy mindenkit arról győzködött, az alacsony hegyek, amiket talált, azok az egykori havas csúcsok lehetnek, amelyekről a történetek írnak. 

A hegyekről hivatalosan 1887-ben mondták ki, hogy nem léteznek, amikor egy francia utazó, Louis Bingernek eljutott oda, ahol lenniük kellett volna és nem talált semmit. De a kartográfusok csak jóval később hagyták le a hegyeket a térképeikről, még az 1995-ben kiadott Googe's világatlaszban is szerepelnek.